Még utolsó pillanatban is változhatnak a népszámlálás feltételei, az MKP és az Összefogás – Gyimesivel együtt – nem akar kettős nemzetiséget, a Híd igen

2021. január 21. - 15:58 | Belföld

A kormány szerdán módosította a népszámlálásról szóló törvényt, és ezzel lehetővé tette, hogy az asszisztált népszámlálásra, vagyis a népszámlálási ív segítséggel való kitöltésére egészen október végéig lehetőség lesz. A törvénymódosítást támogatja mindhárom magyar párt, abban azonban már nem egységesek, hogy meg kell-e hagyni a két nemzetiség bejelölésének lehetőségét. Ugyan a népszámlálás február 15-én kezdődik, de nem kizárt, hogy a koalíció változtat a kérdőíven.

Még utolsó pillanatban is változhatnak a népszámlálás feltételei, az MKP és az Összefogás – Gyimesivel együtt – nem akar kettős nemzetiséget, a Híd igen
Fotó: Paraméter

A kormány szerdán elfogadta a népszámlálási törvény módosítását, a járványhelyzetre hivatkozva. Az online kitöltésre az eredeti időpontban, február 15. és március 31. között nyílik lehetőség, ezen nem változtatott a kabinet. A számlálás ugyan teljesen elektronikusan zajlik, viszont azok, akik nem tudják elektronikusan kitölteni a népszámlálási ívet, asszisztenciát kérhetnek. Ez történhet az önkormányzat által létrehozott fix kontaktponton, vagy népszámlálási asszisztens segítségével, aki házhoz mehet azokhoz, akik nem tudnak elmenni a kontaktpontra. És ennek az időpontja változik.

Ravasz: jó, hogy októberig tarthat az asszisztált számlálás, de miért csak április 1-től?

Elfogadhatónak tartja a népszámlálási törvény szerdán, a kormány ülésén elfogadott változatát Ravasz Ábel, a Híd elnökségi tagja, volt roma ügyi kormánybiztos. „Jó megoldásnak tartom az utószámlálás meghosszabbítását október 31-ig – mondta a Paraméternek Ravasz. Erre egyébként a még most érvényes szabályok szerint június 30-ig lett volna mód.

A kormány az asszisztált népszámlálás végrehajtását engedélyezné egészen október 31-ig, igaz, csak április 1-től, vagyis azután, hogy az ívek elektronikus, önálló kitöltésének határideje lejárt. Ravasz szerint ez felesleges szigorítás.

„Szerintem meg kellene hagyni a településeknek ezt a lehetőséget, ha meg tudják szervezni, akkor szervezzék meg már korábban, egy időben az online kitöltéssel – magyarázta Ravasz.

– Sok település már most kialakította a kontakthelyeket, felvette az asszisztenseket, ezt ugyanis a jelenleg érvényes előírások szerint január 31-ig meg is kell tenniük. Vagyis felesleges elvenni tőlük ezt a lehetőséget, ha járványügyi szempontból meg tudják biztonságosan valósítani.”

Gyimesi: lesz idő, hogy mindenkit megszámoljunk

Elégedett a törvény kormányban elfogadott változatával Gyimesi György (OĽaNO) is, aki a kormánypártok részéről kezdeményezte a módosítást. „Október 31-ig elegendő időnk lesz arra, hogy mindenkit megszámoljunk, aki ebben részt akar venni” – mondta a Paraméternek Gyimesi. Ő azt nem tartja problémának, hogy a népszámlálás legnagyobb része már február 15. és március 31 között megvalósul, az asszisztált számlálás viszont csak április 1-én kezdődik.

„A népszámlálás már folyik, az elektronikus részét, amit mindenki önállóan valósít meg február 15. és március 31. között, már nem lehetett későbbre halasztani” – mondta Gyimesi.

A Statisztikai Hivatal ugyanis már elektronikusan megkapta a községektől és a kormányzati szervektől a népszámlálás túlnyomó többségét kitevő adatokat, ez a rész február 12-én le is zárul. A népszámlálás során egyébként a 2020. december 31. éjféli állapotokat kell rögzíteni, vagyis aki már idén született, az nem kerül bele, viszont azt meg kell számolni, aki már idén, akár január 1-jén halt meg.

MKP, Összefogás: indokolt a halasztás

A törvény módosítását támogatja a másik két magyar párt, az MKP és az Összefogás is. „Örülünk, hogy révbe ért a kezdeményezésünk, mert így pontosabb adatokat kaphatunk a népszámlálásból, ami rendkívül fontos a magyar közösségnek” – utalt Mózes arra, hogy ők az elmúlt hetekben Gyimesi György kormánypárti képviselővel egyeztettek erről. „Ezt a módosítást örömmel fogadtuk, mindenképpen indokolt, hiszen a jelenlegi járványhelyzetben nehéz lenne az asszisztált számlálás megvalósítása” - mondta a Paraméternek Forró.

Marad a kettős nemzetiség?

A kettős nemzetiség kérdésében azonban megosztottak a magyar pártok, a Híd ezt megtartaná, az Összefogás és az MKP elvetné, akárcsak Gyimesi György. Egyelőre úgy látszik, talán mégis marad ez a lehetőség, a Statisztikai Hivatal ugyanis még nem változtatott a kérdőíven. Gyimesi György (OĽaNO) azonban a népszámlálás végrehajtásának elhalasztásával vagy meghosszabbításával együtt a kettős nemzetiség választásának lehetőségét is megszüntette volna.

A Statisztikai Hivatal nem akar változtatni

A Statisztikai Hivatal szerint a kormányban már elfogadott törvénymódosítás nem érinti a népszámlási űrlapot, vagyis ők úgy készülnek, hogy továbbra is marad ez a lehetőség. Az űrlapot magát azonban nem a törvény szabályozza, csak rendelet írja le, vagyis még akár változhat is a népszavazás kezdetéig, ha a kormány erre utasítja a Statisztikai Hivatalt.

Ravasz: a két nemzetiség mindenkinek jó

Pedig a két nemzetiség választásának lehetősége Ravasz szerint csak pozitív hatással lehet a kisebbségek számára azzal, hogy természetesen nem kell mindenkinek két nemzetiséget megjelölni. A lehetőség megőrzésére petíciót is kezdeményezett, amelyet már több mint 70 szakember írt alá.

„Semmi előnye nem lenne annak, ha ezt a lehetőséget megszüntetnék, ez a csehországi és a magyarországi gyakorlat is, ott már 2011-ben is ezt a módszert használták, most is ezt fogják” – magyarázta Ravasz.

Információink szerint a két nemzetiség megjelölésének kérdésében nincs konszenzus a koalícióban, ez az oka, hogy a kormány még nem döntött róla.

A Híd politikusa szerint ez a módszer minden kisebbségnek előnyös, és több lehetőséget ad az egyéneknek is. „Segít azoknak, akik vegyes családokban élnek, mert nem kell az anya és az apa nemzetisége között választani. Segít a nem roma anyanyelvű romáknak, és segít azoknak is, akik szeretnék őseik nemzetcsoportját támogatni, mint például a szlovákiai horvátok vagy németek leszármazottainak, akik itt már magas szinten asszimiláltak” – mondta a szakértő.

Magyarországon csaknem háromszor annyi szlovák lett

A tapasztalat azt mutatja, hogy ahol bevezették, ott minden kisebbségnek nőtt a részaránya a lakosságon belül.

„A módszer várt eredménye a hazai kisebbségek megerősödése”

- írják a szlovákiai magyar és szlovák közéleti személyiségek, szakemberek levelükben a miniszterelnöknek. – Magyarországon például a multietnikum választási lehetőséggel a szlovákok száma a 1990-es 10 ezerről 2011-re 29 ezerre nőtt.” A levelt aláírta többek között Iveta Radičová volt miniszterelnök, A. Nagy László volt parlamenti képviselő, Szigeti László, a Kalligram kiadó korábbi tulajdonosa és Petőcz Kálmán, a Helsinki Emberi Jogi Bizottság képviselője.

Gyimesi: bizonytalan jogi helyzetet eredményez

Gyimesi György, a legerősebb kormánypárt parlamenti képviselője viszont megszüntetné a kettős nemzetiség választását.

„Nem tudjuk, sem mi, sem a Statisztikai Hivatal, sem a belügyminisztérium, sem azok, akik ezt javasolták, hogy ezt a második nemzetiséget hogyan kell értelmezni – mondja Gyimesi.

– Ez egy bizonytalan jogi helyzetet eredményezhet, mert nem tudjuk, hogy ez most pozitív lesz vagy negatív a közösségünk szempontjából.” Ezt azzal magyarázza, hogy most nem lehet tudni, hogy például az, aki a második lehetőségként jelöli meg a magyar nemzetiséget, az a magyar kisebbség tagjának számít-e majd jogi szempontból is. „Nem tudjuk, hogy a nyelvhasználat szempontjából egy adott településen befolyásolja-e majd a kisebbség arányát” – jelentette ki a képviselő.

Ravasz szerint ezt azonban könnyen tisztázni lehetne a jogi helyzetet még a népszámlálás előtt, a kormányzat ezt megfelelő rendeletek elkészítésével megoldhatná. Gyimesi akkor támogatná a kettős nemzetiséget, ha kiterjesztően értelmezné azt a kormányzat, de a támogatók közül mindenki ezt várja. És ezt könnyen megoldhatná a kormány, véli Ravasz, hiszen

csak a szükséges irányelveket kellene elfogadni.

Szerinte nem szabad elhamarkodottan, egy-két hét alatt módosítani azt, amit korábban több éves egyeztetéssel fogadtak el. Ravasz szerint a témát korábban megvitatta a kormány kisebbségi tanácsa is, amelyben minden kisebbség képviselője ott ül.

Az MKP-nak és az Összefogásnak sem tetszik

Levenné a második nemzetiség megjelölésének lehetőségét az űrlapról az Összefogás és az MKP is.

„A második nemzetiség bevezetését nem előzte meg társadalmi, sem kellő szakmai vita, a kisebbségi törvényeket nem módosították ez alapján, a mai napig nem tudjuk, hogyan értelmeznék ezeket az adatokat.

Mindezek miatt jelen helyzetben az egy nemzetiség jelölése a biztos választás” - véli Mózes Szabolcs.

Hasonló véleményen van Forró Krisztián, az MKP elnöke is. „Sajnálatosnak tartjuk viszont, hogy az olyan sarkalatos kérdés, mint a második nemzetiség megjelölésére vonatkozó kérdés kivétele vagy megtartása a népszámlálási kérdőívben, csak most, néhány héttel a kezdés előtt került napirendre - mondta a Paraméternek Forró. – Az MKP, a HÍD és az Összefogás egy közös levélben már ősszel kérte a Szlovák Köztársaság Statisztikai Hivatalát arra, hogy adjon egyértelmű magyarázatot a kérdőív feldolgozási módszertanával kapcsolatban, de sajnos e kérdés kapcsán kitérő választ kaptunk.

Így, mivel nem tudni pontosan, hogy a második nemzetiség értelmezése és statisztikai besorolása miként befolyásolja majd nyelvi és nemzetiségi jogainkat, a második nemzetiség kérdését illetőleg, a párt egyértelműen az egyetlen nemzetiség bejelölésének lehetőségét támogatja.”

- lpj -