Megakadt a Csemadok-törvény elfogadása, de működési támogatásra továbbra is van ígérete a szervezetnek

camera

1

Megakadt a Csemadok-törvény elfogadása, de működési támogatásra továbbra is van ígérete a szervezetnek

Fotó: Paraméter 

Megosztás

Gyimesi György (OĽaNO), a törvény előterjesztője szerint a törvény-előkészítő tanács és az igazságügyi miniszter úgy véli, alkotmányellenes lenne a Csemadok-törvény, mivel diszkriminálná a többi szervezetet és kisebbséget. A tervezetet ezért át kell dolgozni, elfogadására így legkorábban a jövő év első negyedében lehet számolni. A Kisebbségi Kulturális Alap éves költségvetése viszont az eddig javasolt 200 ezer euró helyett 300 ezerrel nőne.

A kormány keddi ülésén csak tudomásul vette, a Csemadok-törvényt, viszont az elfogadását a jelen formájában nem támogatja. A tervezetet Gyimesi György (OĽaNO) terjesztette be a parlamentbe, amely november elején alkalmasnak találta azt a részletes vitára. Akkor megkezdődött a törvény tárcaközi egyeztetése is, amelyben azonban több minisztérium is jelezte, hogy problémái vannak a tervezettel.

„A Csemadok jogosult erre a támogatásra”

A kormányülés után Gyimesi arról tájékoztatott, hogy a törvény-előkészítési tanács és az igazságügyi minisztérium is problémásnak találja a jogszabályt, de a kormány támogatja, hogy a Csemadok kapjon állami támogatást.

„A kormány egyhangúlag elfogadta azt a döntést, hogy a Csemadok jogosult erre a támogatásra, és a kormány összes minisztere támogatja azt a gondolatot, hogy a Csemadok támogatva legyen állami költségvetésből – jelentette ki Gyimesi. – De úgy vélik, hogy ebben a formában akár alkotmányellenes is lehet, mivel diszkriminálja az összes többi nemzeti közösséget, beleértve a magyart is.”

A tervezetet az előterjesztőnek, vagyis Gyimesinek kell összhangba hoznia azt az alkotmánnyal.

A Csemadok már most is évente több százezer eurós állami támogatást kap a Kisebbségi Kulturális Alaptól, de az projekttámogatás, amit nem fordíthat működési költségekre. A Gyimesi által benyújtott törvényjavaslat alapján viszont évente 300 ezer eurót kapott volna működési költségeinek fedezésére a magyar kulturális szervezet.

Készül a módosítás

A törvény tárgyalása a parlamentben egyelőre leállt, a jelenlegi ülés napirendjén nem is szerepel, legkorábban a februári ülésen folytatódhat. Gyimesi szerint az is probléma, hogy a Csemadok nem állami intézmény, ami megnehezíti a közvetlen támogatását. „A Csemadok jogilag csak egy szervezet a sok közül, annak ellenére, hogy 72 éves, hogy 50 ezer tagja van – mondta a Paraméternek Gyimesi. –

A támogatására olyan megoldást kell találni, hogy senkinek eszébe se jusson az Alkotmánybírósághoz fordulni, mert úgy véli, a törvény diszkriminatív a többi szervezettel szemben.”

Megoldásként felmerült az is, hogy a Kisebbségi Kulturális Alap közvetítésével kapjon működési támogatást a Csemadok. „Erről is tárgyaltunk, de ez annyiból nem oldaná meg a problémát, hogy a KKA-ról szóló törvénybe nem lehet beleírni, hogy a Csemadoknak alanyi jogon jár bizonyos összeg” – mondta Gyimesi. A képviselő szerint a parlamentben lévő törvénytervezet módosításával kell megoldani a szervezet támogatását, amit legkésőbb a parlament márciusi ülésén fogadhatnak el a képviselők.

A Csemadok-törvényt bírálta maga a Csemadok elnöke, Bárdos Gyula is egy Rigó Konráddal (Szövetség-Híd platform) közös videójában. Bárdos ugyan elismerte, hogy a szervezetnek szüksége lenne állandó támogatásra, a törvény bírálatát pedig Rigóra bízta. Ő úgy véli, hogy a „benyújtott tervezet nagyon sok tisztázatlan kérdést vet fel, ami végeredményben nemcsak a többi szereplőre, hanem mindenkire káros lehet, ezt pedig mindenképpen el kell kerülni” – magyarázta álláspontját Rigó.

Akkor Gyimesi a törvénytervezet tárgyalásának a leállítását helyezte kilátásba a videóra adott reakciójában. „Készen állok elnapolni a Csemadok-törvényt” – írta bejegyzésében. Néhány nappal később viszont már módosított álláspontján, és kijelentette, hogy mégis lesz Csemadok-törvény.

A KKA is többet kap a tervezettnél

A tervezethez képest nagyobb mértékű támogatást kap a Kisebbségi Kulturális Alap is. A parlament már a második olvasatba utalta a tervezetet, amely a jelenlegi 8 millió euróról 8,2 millióra emelné az Alap éves költségvetését azzal, hogy a működési költségre az eddigi 5 helyett az összeg 6 százalékát használhatná fel. Gyimesi szerint azonban egyezség van a koalícióban arról, hogy nem 200, hanem 300 ezer euróval emelkedjen az alap költségvetése.

„Egy módosító javaslattal további százezer euróval emeljük az alap költségvetését, vagyis az 8,3 millió euró lesz” – mondta Gyimesi.

A működésére továbbra is 6 százalékot használhat majd fel az alap.

-lpj-

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program