Megosztás
Bizonyos kérdésekben megdöbbentő eredményt hozott a felső tagozatos tanárok körében készített felmérés, amelyet a Spolu megrendelésére a Focus készített. A pedagógusok 39 százaléka szerint a maszkviselés káros az egészségre, és 31 százalékuk szerint az koronavírus elleni védőoltás felkészülés lesz az emberek chipelésére. Nem bíznak a kormány által közölt adatokban és elégedetlenek a kormányzat munkájával.
A megkérdezett pedagógusok 62 százaléka szerint a kormány nem tud megbirkózni a COVID-19 miatt kialakult helyzettel, és mintegy 50 százalékuk elégedetlen a járvány alatti online-oktatáshoz biztosított műszaki és módszertani segítséggel is. A Spolu elnöke, Juraj Hipš szerint a tanárok elégedetlensége a kormánnyal szemben egyáltalán nem meglepő.
„Nem mutattak be tervet a második hullám esetére, semmit sem mondtak arról, hogy mi lesz, ha be kell zárni az alapiskolákat és a középiskolákat” – jelentette ki a Spolu elnöke.
Szerinte az sem nyugtatta meg a tanárokat, hogy a középiskolák bezárásáról vasárnap délben, a televízióból értesültek.
Ennél is megdöbbentőbb azonban az, hogy a pedagógusok hogyan vélekednek a járványról, a járvány elleni intézkedésekről és mi alapján tájékozódnak az aktuális helyzetről. A megkérdezettek 49 százaléka nem hisz a kormány által a járványról adott információknak, és a válaszaik alapján nagyon sokan inkább a konspirációs elméleteket terjesztő médiákat okvasnak és nekik hisznek.
31 százalék hisz a tervezett chipelésben
A pedagógusok 44 százaléka szerint péládul a a COVID-19 csak egy átlagos vírusos megbetegedés, olyan, mint az influenza. Ennél is meglepőbb, hogy 42 százalékuk akkor sem oltatná be magát, ha lenne a betegség ellen védőoltás, igaz, 49 százalék mérlegelné az oltást vagy be is oltatná magát. 39 százalékuk szerint viszont a maszkviselés negatív hatással lesz az egészségükre. Ennél valamivel kevesebben, de még mindig 34 százalék, gondolja úgy, hogy a maszkviselés előírása ellentétben áll a szabadság és a demokrácia alapelveivel. Az pedig már tényleg a konspirációs elméletek világába tartozik, hogy
31 százalékuk szerint a koronavírus ellen tervezett védőoltás csak felkészülés lesz az emberek bechipelésére.
59 százalék szerint laborban kotyvasztották a vírust
A vírus eredetére vonatkozó kérdésekre is érdekes válaszok érkeztek. A tanároknak cska a 31 százaléka ért egyet azzal a hivatalosan prezentált (WHO, kormányok) állásponttal, hogy a vírus természetes úton jött létre és terjedt el. A túlnyomó többség, 59 százalék szerint laboratóriumban hozták létre, a terjedése azonban már kettéosztja ezt a tábort:
a teljes minta 29 százaléka szerint a mesterségesen létrehozott vírus véletlenül jutott ki a laboratóriumból, 30 százaléka szerint azonban szándékosan terjesztették.
Sokan hisznek a konspirációs médiának
Meglepő eredményeket mutatnak azok a kérdések is, amelyek arról kérdezték a tanárokat, hgy mit tartanak megbízható információforrásnak. Ugyan a legtöbben megbíznak a mainstream mediában – a legelfogadottabb a szlovák közszolgálati rádió és televízió, az RTVS, a második a TA3, – viszont a Denník N egy szinten áll a sokszor álhíreket közlő hlavnespravyval.sk-val, és 20-30 százalékos bizalmi indexszel rendelkeznek kifejezett konspirációs tartalmakat terjesztő honlapok.
Slosiarik: nem meglepő az eredmény
Martin Slosiarik, a felmérést készítő Focus közvélemény-kutató intézet igazgatója szerint nem meglepő a felmérés eredménye. „Mi már korábban is végeztünk felméréseket a tanárok véleményére vonatkozóan, kérdeztük a médiafogyasztási szokásaikat is, és láttuk, hogy van egy olyan réteg a tanárok közt is, amelyik nem bízik a standard, mainstream médiában” – magyarázta a szociológus. – Azt is látjuk, hogy a környező országokban is sokan próbálják elbagatellizálni a betegség következményeit.”
Szerinte egyébként a tanárok kicsit jobban teljesítettek, mint a teljes populáció. „Látjuk ezt például az oltás esetében. A teljes populációnak jelenleg csak mintegy egyharmada lenne hajlandó beoltatni magát, a tanárok esetében mégiscsak 49 százalék elképzelhetőnek tartja ezt” – mondta Slosiarik.
Magyarok is voltak a mintában, de nincs értékelhető magyar adat
„A felmérést azokban a régiókban is végeztük, ahol magyar iskolák működnek, magyar tanárokat is kérdeztünk, de azt nem jegyeztük külön, hogy melyik választ adta magyar iskolában tanító tanár, és ők hány százalékkal vannak jelen a felmérésben” – mondta a Paraméternek Slosiarik. A felmérés alapján nem tudta megmondani, hogy van-e eltérés a magyar és a szlovák pedagógusok nézetei között, de nem feltételez nagy eltérést.
„Nem hiszem, hogy a véleményekben alapvető eltérések lennének, nem látom okát annak, hogy a magyar kisebbségben alapvetően eltérő vélemények uralkodnának” – mondta Slosiarik.
Ezt arra alapozza, hogy az egyes régiók között sem mutatkoznak jelentős eltérések. A kormány intézkedéseivel például Nyugat-Szlovákiában 55 százalék elégedetlen, Közép Szlovákiában 59 százalék, Kelet-Szlovákiában és Pozsonyban pedig egyaránt 69 százalék.
Szerinte akkor sem lehetne pontos képet alkotni a magyar iskolákban tanítók véleményéről, ha ezt külön gyűjtötték volna. „A minta ugyan reprezentatív volt, több mint 500 embert kérdeztünk, de akkor sem lehetne megbízható elemzéseket készíteni a magyar tanárokra vonatkozóan” – magyarázta Slosiarik. Egy ekkora mintában – a lakosságaránynak megfelelően – csak mintegy 40 magyar tanár lenne, ha a pedagógusok számát nézzük, akkor még lehet, hogy ennél is kevesebb.
A felmérés részletes eredménye megtalálható itt.
Lajos P. János