Megérdemli a Pluto, hogy újra bolygó legyen?
A tizenegy évvel ezelőtt bolygó mivoltától megfosztott Pluto rehabilitálásáért indítottak kampányt a héten amerikai tudósok, akik szerint újra kellene gondolni azt az osztályozási rendszert, amely annak idején a Pluto törpebolygóvá való leminősítéséhez vezetett.
Az Egyesült Államok különböző intézményeiben dolgozó hat kutató szerint a Pluto megérdemli, hogy teljes jogú planétaként ismerjék el. A Texas állambeli The Woodlandsben tartott nemzetközi bolygótudományi konferencián ismertetett tanulmányukban a tudósok úgy vélik, hogy az osztályozás során az égitestek fizikai tulajdonságait, például alakjukat és felszíni adottságaikat kellene figyelembe venni.
A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006 augusztusában tartott prágai közgyűlésén osztályozta újra a bolygókat, és hosszas vita után a világ vezető űrkutatói arra a megállapodásra jutottak, hogy az 1930-ban felfedezett és több mint háromnegyed évszázadon át bolygóként nyilvántartott Pluto nem bolygó.
A döntés előzménye volt, hogy a nem sokkal korábban, a Pluto szomszédságában felfedezett Erisz nevű égitest besorolása komoly fejtörést okozott a szakembereknek, akik ezért olyan bolygódefiníciót vezettek be, amelybe beletartozik a bolygópálya tisztára söprése.
A meghatározás szerint bolygónak nevezhető az az égitest, amely a Nap körül kering, elegendő tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy a szilárd testeket összetartó erőket legyőzve anyaga hidrosztatikai egyensúlyban legyen. Az is kritérium, hogy közel gömb alakú legyen, illetve hogy pályájának környezetét megtisztítsa a kisebb égitestektől, vagyis környezetében domináns legyen. A Pluto ennek nem tesz eleget, mert a pályája szomszédságában vannak más égitestek is, de azok mozgását nem az ő gravitációs vonzóereje határozza meg.
A Pluto és az Erisz mellett ma már a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv legnagyobb - nagyjából 950 kilométer átmérőjű - égiteste, a Ceres is a törpebolygók közé tartozik.
A konferencián ismertetett anyag vezető szerzője, a Johns Hopkins Egyetemen dolgozó Kirby Runyon szerint azonban őt és jó pár kollégáját sokkal inkább érdeklik az égitestek fizikai sajátosságai, úgy mint az alakjuk, vagy hogy vannak-e hegyek és óceánok a felszínükön, illetve van-e légkörük.
Runyon és munkatársai szerint az IAU-nak nincs joga meghatározni a bolygó definícióját, és egy olyan alosztályozási rendszer bevezetését szorgalmazzák, amely szerint például a Hold egyfajta planéta lenne.
A Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech) dolgozó Mike Brown, aki annak idején kulcsszerepet játszott a Pluto végzetét okozó Erisz felfedezésében, nemtetszésének adott hangot Runyonék ötletét illetően.
A szakember szerint szemellenzőre van szükség ahhoz, hogy az ember ne lássa az egyértelmű különbségeket a Naprendszer méltóságteljesen keringő nyolc bolygója és a köztük ide-oda cikázó több milliónyi apró égitest között.
(MTI)
