Meghallgatták a Kultminor igazgatójelöltjeit, egyikük a nyilvános meghallgatás előtt visszalépett

Az elsőként meghallgatott Eduard Čonka a pályázata alapján is az egyik leggyengébb jelöltnek mutatkozott, a meghallgatása sem sokat változtatott ezen. Čonka jelenleg a romaügyi kormánybiztos hivatalában dolgozik. Az alig négyoldalas, meglehetősen általános pályázatának egyik lényeges javaslat, hogy tanácsadó szervet hozna létre az igazgató számára. A meghallgatáson viszont már ezt inkább cáfolta, miután rájött, hogy az alap struktúrája önkényesen nem módosítható. Így már csak "nem honorált" önkéntesekről beszélt a tanácsadói szerv kapcsán.

Az Alap „irányító szerve”

Ugyancsak furcsán magyarázta azt, hogy honnét biztosítaná a szükséges anyagiakat az által javasolt plusz három alkalmazott fizetésére.

Čonka ugyanis a minisztériumot az alap „irányító szervének” tartja, legalábbis magyarázatában azt mondta, hogy az alkalmazottak számának növeléséhez szükséges anyagiakat az „irányító szervtől”, a minisztériumtól fogja kérni.

Az alap működési költségeit azonban törvény szabályozza, a minisztérium sem egészítheti ki a költségvetését.

Elszámolni 41500 euróval

Nem adott magyarázatot a Paraméter azon kérdésére sem, hogy igazgatóként hogyan fogja ellenőrizni a pályázóként leadott projektjeinek megvalósítását. Eduard Čonka ugyanis márciusig a Romaintegra polgári társulás ügyvezető igazgatója volt, amely idén 41500 eurós támogatást nyert az alaptól.

„Nem hiszem, hogy az igazgatónak kell ellenőriznie a projektek elszámolását” – válaszolta Čonka a Paraméter kérdésére.

Nem tudott véleményt mondani arról a törvénymódosításról sem, amely a kereskedelmi társaságokat, például a kiadókat kizárná a szakmai tanácsok tagjainak megválasztásából. „Nem ismerem ezt a javaslatot, nem akarok róla véleményt mondani” – jelentette ki a meghallgatáson jelölt.

Szorosabb együttműködés a Bizottsággal

Alena Kotvanová a kisebbségi ügyi kormánybiztos hivatalából lépne át a KKA igazgatói posztjára. A biztosi hivatalban a kisebbségi jogi osztályt vezeti, ennek megfelelően többször hangsúlyozta, hogy szükség lenne az alap és a biztosi hivatal, valamit a kormány Kisebbségi Bizottságának szorosabb együttműködésére. Kotvanová az alap eddigi munkájának az alaposabb elemzésére szeretné építeni igazgatói tevékenységét.

„Olyan elemzésre lenne szükség, ami minőségi szempontból elemzi az alap eddigi tevékenységét” – jelentette ki Kotvanová.

Petőcz több pénzt szánna a működésre

A legkonkrétabb és leghatározottabb elképzelésekkel Petőcz Kálmán emberi jogi szakértő, a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke, korábbi diplomata érkezett a meghallgatásra. Ő sem titkolta, hogy az alap jelenlegi működésre szánt költségvetését bővíteni kellene, mivel így több fontos elem hiányzik a munkájából. „Nincs elég kapacitás például a tájékoztató és felvilágosító tevékenységre” – jelentette ki a meghallgatásán Petőcz. Ehhez akár az alap működését szabályozó törvény módosítását is kezdeményezné, akár a kulturális minisztérium, akár a kisebbségi ügyi biztos közvetítésével. Ő a működési költségeket az alap rendelkezésére álló összeg 6 százalékában határozná meg.

Elkerülni a „katasztrófákat”

Kinevezése után a legfontosabb feladatának tartja, hogy elkerüljék az utóbbi évek két nagy „katasztrófájának” megismétlődését, vagyis hogy az Alap időben ki tudja írni a jövő évi pályázatokat, és az elbírálást is gyorsan elvégezzék.

„Kinevezésem esetén szeretném, ha az igazgatóváltás nem befolyásolná a pályáztatást, és az első jövő évre vonatkozó első szerződéseket már február március folyamán meg tudnánk kötni” – jelentette ki Petőcz.

Érzékeli ugyanakkor, hogy ez nemcsak rajta múlik: most jár le ugyanis az alap szakmai értékelő tanácsainak mandátuma, és a parlament éppen most akarja módosítani a tanácstagok megválasztásának feltételeit. „Ez is befolyásolni fogja a felhívások kiírásának gyorsaságát” – magyarázta Petőcz.

„Nem kezeljük a pályázókat csalóként”

Módosítaná pályázatok elszámolásával kapcsolatos adminisztrációs terheket is: bevezetne egyfajta átalányköltséget a kisebb pályázatok esetében, ahogyan az bizonyos uniós támogatások esetében is működik. „Ne kezeljünk úgy minden pályázót, mint aki csalni akar” – mondta a jelölt. Tudja, hogy az általa tervezett módosításokat nem lehet egy csapásra végrehajtani, szerinte legalább 2 évre lenne szükség, hogy éreztessék hatásukat.

Legkésőbb10 nap múlva döntenek

A pályázókat meghallgató héttagú bizottság várhatóan még ma lepontozza a jelentkezőket, majd a döntéséről tájékoztatja a kulturális minisztert. Az alap igazgatóját ugyanis a tárcavezető nevezi ki, a bizottság javaslata alapján. A minisztérium már korábban közölte, hogy a miniszter tiszteletben tartja majd a bizottság javaslatát, azonban az új igazgató kiválasztására 10 napja van.

– lpj –