Méghogy összeborulás

Ma még nem fejeződött be a Híd EP-választásokat értékelő gyűlése, amikor ezt írom, de megjósolható, hogy Bugár marad a helyén. Mert ugye ki lenne az a bolond, aki ilyen állapotban szívesen vállalná a párt vezetését és az ezzel járó felelősséget. Nem túl sok Menyhártja van a Hídnak… Másrészt meg ugye, ki ért ehhez annyira, mint Bugár. Őszintén? Senki.

Pedig Csáky jól megüzente, hogy ha Bugár marad az élen, akkor az MKP nem borul össze a Híddal. Még akkor sem, ha az MKP szólította fel erre saját magát és másokat. Aminek persze nem is volt és nincs is tétje, hiszen nem felszólítgatni kell, hanem cselekedni. De az MKP évek óta nem cselekedett olyasmit, ami az összeborulást segítette volna. Ami nem bűn, de akkor nem kell firtatni, mert egyértelmű kamu.

Csak arra jó, hogy megmutassa a majdani választónak, hogy íme, a Híd nem akart összeborulni. Pedig mi jól megmondtuk ennek a pártnak, hogy ki legyen, vagy ne legyen az elnöke. Tehát a Híd rossz, mi vagyunk a jók, mi vagyunk az etnikai párt, az egyedüli üdvözítő stratégia (azaz a Fidesz-politika) letéteményesei.

Most komolyan, ki veszi ezt még be?

És hogyan lehetne itt őszinte érdekszövetséget kötni, ha az MKP országos szinten semmi másra nem képes, mint a Fidesz mára egyértelműen szélsőjobboldali és Európában szalonképtelen politikáját közvetíteni, miközben a Híd országos szinten nem von le következtetéseket szavazói fájdalomküszöbéről. Hiába végez esetleg a régiókban mindkét párt hasznos munkát, ha a vezetés leszalámizza őket. Vagy el tudja valaki képzelni, hogy mondjuk, azonos platformon működőképesen politizáljon együtt a (nemcsak roma) esélyegyenlőség balra húzó Ravasz Ábelje és a Jobbiktól Fideszig tévelygő szélsőjobbos Gubík László? Vagy ugyanazért a biztonságpolitikáért munkálkodjon Ondrejcsák Róbert és Cziprusz Zoltán? Hogy csak a fiatalokat említsem, mert ugye, hátha nyugdíjazzák magukat a nyugdíjérettek… De nem nyugdíjazzák… És még ha tennének is erre egy halva született kísérletet: ki ad nekik erre felhatalmazást a pártokban? És lenne-e vajon egy ilyen összeborulás-felhatalmazásnak valódi hitele azoktól a személyektől, akik erről ma dönthetnek mindkét oldalon?

Számomra, a választó számára nem. Sőt kifejezetten feldühítene, hogyha ennyire hülyére vennének.

Viszont a matek elég borzalmas dolog, amikor megmutatja benn rejlő kegyetlenségét: a szlovákiai magyarság számaránya úgy 10 százalék (igazából alig 8,5, de erről büszkeségből nem vagyunk hajlandók tudomást venni), tehát magas általános részvétel esetén nagy a baj. Ha mindenki szavazna, akkor tán pont a kétszer ötös küszöbérték érhető el. De – némi jóakarattal – mégiscsak négy párt van. Tehát ha az egyik 6 százalékot produkál és bejut, a többi mehet a levesbe. És akkor nincs értelme azon vitatkozni, vajon a vegyes vagy az etnikai a jobb.

Ha mindkettő rossz: na, ezt láthattuk most az EP-választáson…

A magyarok vagy nem mentek el szavazni, vagy simán, minden MKP-és és fideszes nemzetárulás-lózung ellenére átszavaztak valamely szlovák pártra.

Oka van:

1. A magyarok is pénzből vesznek ám kenyeret és a magyarok is működő országban tudnak csak boldogulni. Tehát már nem a nemzeti szempont az elsődleges, hanem a funkcionális állam biztosításának szempontja. És erre vonatkozóan a szlovák pártok ígéretei voltak kecsegtetőbbek.

2. A magyarok is változást akartak, s mivel sem az MKP sem a Híd nem ígért változást, elfordultak tőlük.

3. A magyarok is néznek tévét a Pátria Rádión kívül (bocs…) és van internetük. És minden családnak valakije odakinn, aki el tudja mesélni, mitől működnek a dolgok odakinn. Így aztán a szlovákiai magyarok egyre nagyobb része szabadul ki a rezervátumból, s világosodik fel. Sőt, tessék kérem megkapaszkodni: saját akaratot növeszt. Igen, hát ehhez sem Bugár, sem Csáky nem szokott hozzá…

Fordítsam?

A szlovákiai magyarok számára többet ér az új Fülekpüspöki táblánál az, ha nem drágul a benzin, ha lakások épülnek, ha vállalkozásaikat nem baszogatja agyon egyszerre húsz hivatal, ha van orvos, aki azonnal és boríték nélkül jól ellátja őket, ha nem késik a vonat és a busz rendszeresen félórákat. Ha van munkájuk és élni hagyják őket. A többivel a szlovákiai magyarok, mert elég szívósak ők, a politikusok nélkül is megbirkóznak. Tudnak vonatjegyet venni akár szlovákul is. Ha jön vonat. De Ipolybalogon például annyira se jön, mint Füleken, ahol csak késik. Képesek dolgozni, ha van meló. Tudnak önállóan magyarul akácosutazni a kocsmában, ha van pénzük sörre, és még a migránsoktól sem rettegnek, ha látják, hogy a rendőr bácsi képes elkapni a faluban a tyúktolvajt (mindegy, hogy szlovákul kapja el, vagy magyarul). Képesek önállóan (politikusok nélkül) kopjafát avatni, képesek önállóan (politikusok nélkül) megünnepelni március 15-ét, karácsonyfát díszíteni a gyerekekkel, fát ültetni a ligetben és így tovább.

Csak egyetlen dolgot nem tudnak megtenni a politikusok nélkül: nem tudják szidni őket.

Én tudom, hogy ez az átalakulás nagyon fog fájni az egyes politikusoknak, de ha a következő generációk megtanulják végre, hogy minden állampolgári közérdekű megszólalásuk és tettük maga a politika, akkor rájönnek, hogy a saját politikájukat – ami ellentétben a mostanival nem egy gyűlöletes, hanem normális napi dolog – ők tartják kézben. És akkor a most felkínálkozó politikus politikusoknak harangoztak…

Persze, ez nem lesz teljesen így, de páran koppannak, az tuti. Mert milyen már az, amikor Bugár aszongyajazújszóba’, hogy „azok, akik – és ez durván fog hangzani – belőlünk élnek, és ha nem volnánk a kormány tagja, akkor valószínű, hogy nekik is nehezebb volna bármit elérni, hogy ezek az emberek miért nem tesznek többet például a mozgósítás területén”… .

Valaki Bugárból él? Vagy a Hídból? A Híd csak úgy osztogatna? Mint egy CSKP? Pártalapon? Vagy kivételezik valakivel kormánypozícióból? He? Nemá’!

Mert akkor meg kell szüntetni, vannak erre paragrafusok. De ha a pártelnök ezt azoknak címezte, akik a Híd színeiben dolgoznak a régiókban, akkor is mellélőtt, mert aki nem dolgozik meg a fizetéséért (mondjuk adópénz, nem pártpénz, ugye kedves választó?), azt miért nem rúgja ki? Aki meg dolgozik, az nem „belőlünk” (értsd a Hídból) él, hanem a munkájából, nem kell azt lenézni és alázni.

Vagy mire véljük, amikor az MKP nem képes felfogni, hogy – amint látjuk – a Fidesztől átvett külpolitikával (hacsak az lenne…) és szélsőjobbos retorikával saját bázisukat sem lehetett eléggé mozgósítani az EP-választáson? Nem tudnak az MKP-ban 5 százalékig számolni?

Vagy nem látják, hogy nem érdemes a kirekesztő dumával vérig sérteni minden olyan magyar családot, amelyben van már vegyes házasság szlovákkal, romával, ukránnal, angollal, osztrákkal, némettel, csehvel, netán afrikaival, vietnamival, kínaival? Amelyben van „már” homoszexuális, biszex vagy lánnyá műtött fiúcska? Buddhista, Jehova tanúja és zsidó? Ateista? Balos, libsi, zöld? Vagy csak simán békés…

Nem látják, hogy a számok szerint a fehérbőrű, etnikailag tiszta magyar (na, az milyen, héttörzsű véreim?), keresztény, abortusz- és bevándorlásellenző, nemzeti-kommunista-konzervatív, földművelésből élő, csak magyarul beszélő, Horthy-hívő és homofób szlovákiai magyar választó úgy fogy, mint az MKP választói?

Méghogy összeborulás! Méghogy közös érdekek mentén! Méghogy szükség! Mindenki törődjön a saját pártjával és főleg a választójával.

Amíg van neki pártja. És választója.