Megkérdezte a Vasas szakszervezet, hogy mennyi pénz kellene a nyugodt élethez: sokkal több mint az átlagkereset

Fotó: Paraméter

A háztartások anyagi helyzetét és bevételeit vizsgálta egy március és május között, 1100 fő megkérdezésével készült felmérés alapján a Vasas szakszervezet (OZ Kovo). Arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora a családok, háztartások tényleges havi kiadása, és milyen az a bevétel, amiből tisztességesen meg tudnak élni.

„A »tisztességes életet biztosító bevétel« alatt azt értjük, amelyből különösebb problémák nélkül fedezhetőek a havi számlák, a napi kiadások, amikor az egyén nem szenved szükséget semmiből, nem érzi úgy, hogy nem tudja eltartani a családját”

– magyarázta Jozef Balica, a Kovo szociálpolitikai szakértője. A havi kiadások esetében rákérdeztek a teljes fogyasztói kosárra, kezdve az élelmiszertől, a lakhatáson, az egészségügyi kiadásokon át a kultúráig és az oktatásig.

Megtévesztő az átlagos infláció

Balica szerint félrevezető, ha az emberek az átlagos, a statisztikai hivatal által kimutatott inflációt nézik, és egyáltalán nem csoda, ha ennél sokkal magasabbnak érzik a valós áremelkedést. „Az átlagos infláció olyan tételeket is tartalmaz, amelyeket nem veszünk naponta, talán még havonta sem, mint például a bútorok vagy az elektronikai eszközök” – magyarázta a szakértő. A Kovo szerint sokkal közelebb áll a valósághoz, ha egy szűkebb fogyasztói kosárral dolgoznak. A szűkített kosárban tényleges napi szükségletekre szerepelnek.

„Habár az átlagos infláció májusban 12,5 százalékos volt, az élelmiszerárak 16, a lakhatás 15,6, a közlekedés költségei 21 százalékkal nőttek. Ha ezt a szűkített kosarat nézzük, akkor a létfenntartási költségek 17,6 százalékkal emelkedtek” – magyarázta Balica.

40 százalék nem költ kultúrára, 28 százalék nem tud spórolni

A felmérés megmutatta, hogy nagy a szakadék a jelenlegi kiadások/bevételek és a kívánt kiadás/bevétel között. „A különbség a tényleges bevételek és a tisztességes élethez szükséges jövedelem között viszonylag nagy” – mondta a felmérésre hivatkozva Monika Benedeková, a Kovo alelnöke. Két alapvető kérdést tettek fel: mekkora a háztartás tényleges havi kiadása, és mekkora bevételre lenne szükségük, hogy minden igényüket kielégítsék. „Beleértettük ebbe természetesen a spórolást, a művelődést, a kultúrát és a rekreációt is” – mondta Benedeková.

A felmérés alapján az egytagú háztartás átlagos kiadása 1128 euró, az ideális bevétel pedig 1785 euró lenne, vagyis a különbség több mint 600 euró. A kéttagú háztartás havi kiadása 1697 euró, a szükséges bevétel viszont már 2756 euró lenne. A háromtagúnál a kiadások 2091 eurót tesznek ki, de legalább 3080 euró bevételt tartanának szükségesnek, míg a négytagú háztartás már 2465 eurót költ havonta, de legalább 3542 euró bevétellel lenne elégedett.

„A legnagyobb tétel a havi kiadások között az élelmiszer, ez teszi ki a »kosár« csaknem 21 százalékát, a lakhatás, energia további 17 százalékot visz el, a hitelek kamatai 12 százalékot tesznek ki, a közlekedés pedig mintegy 7 százalékkal szerepel a kiadások között” – tájékoztatott Benedeková.

A lista másik végén a könnyebben nélkülözhető termékek állnak: a legkevesebbet a rekreációra és a kultúrára, a művelődésre költenek, de nagyon sokan nem tudnak félretenni egy centet sem.

„A lakosság 28 százaléka válaszolta, hogy nem tud megtakarítani, 40 százaléknál is többen pedig azt mondták, hogy egyáltalán nem tudnak költeni kultúrára és művelődésre” – jelentette ki a Kovo alelnöke.

Uniós összehasonlításban még mindig alacsony a szlovák minimálbér

A szakszervezet a helyzet javítása érdekében béremelést sürget, gyorsítanák a minimálbér fokozatos emelését. A legalacsonyabb havi bruttó fizetés jelenleg 646 euró, az utóbbi 5 évben több mint 200 euróval nőtt – 2017-ben még 435 euró volt. A szakszervezetek jelenleg is tárgyalnak a minimálbér emeléséről.

„A 646 euró a 6. legalacsonyabb az Európai Unióban, ha azt nézzük, hogy ezen mennyi árut lehet vásárolni, vagyis a vásárlóerő paritása szerint, akkor viszont már a 3. legalacsonyabb értéket kapjuk” – mondta Benedeková.

Ha marad a jelenlegi szabályozás, vagyis a minimálbér a két évvel korábbi átlagbér 57 százaléka marad, akkor jövőre 690 euróra nő a minimum a jelenlegi 646-ról. „Mi azt szeretnénk, ha a minimálbér az átlagkeresetnek legalább 60 százaléka lenne” – jelentette ki Benedeková. Ez esetben jövőre 80 euróval emelkedne, vagyis mintegy 726 euróra ugrana. A legutóbbi tárgyalások alapján a munkaadók hajlanak arra, hogy a minimálbér magasabb legyen a törvényben megszabott minimumnál, de megegyezés még nem született.

A dolgozó szegények

Benedeková szerint a béremelés segítene csökkenteni az úgynevezett dolgozó szegénységet is, vagyis azok számát, akiknek olyan alacsony a rendes munkájukból származó jövedelme, hogy a jövedelmük nem éri el a szegénységi küszöböt.

Benedeková szerint Szlovákiában 660 ezer ember él olyan háztartásban, amely a „dolgozó szegénység” kategóriájába tartozik, ez mintegy 167 ezer dolgozót jelent.

„Ez 1,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban” – jelentette ki Benedeková. A mutató növekedése azért is szomorú, mert a szegénységi küszöb egy felnőtt számára mindössze 424 euró, vagyis nekik ekkora bevételük sincs havonta. A szakszervezet célja az volt a felméréssel, hogy „felébresszék a politikusokat”. Monika Benedeková úgy véli, nem elég, ha csak egy bizonyos rétegnek kellene segíteni, hanem az egész társadalmat kell látni. „A kormány segített a társadalom egy részén, a gyerekes családoknak, de a többiekről sem szabad megfeledkeznie” – jelentette ki a szakszervezeti vezető.

Nem a minisztérium dönt a minimálbérről

A szociális ügyi minisztérium szerint nem rajta múlik a minimálbér összege. „Ha a munkaadók és a munkavállalók képviselői július 15-ig megegyeznek a minimálbér összegében, a megegyezést július 31-ig a munkaügyi minisztériumnak kell előterjeszteniük” – tájékoztatta a paramétert a minimálbér meghatározásának folyamatáról a szaktárca. – Ha július 15-ig nem születik megállapodás, akkor a kormány érdekegyeztető tanácsa tárgyal róla legkésőbb augusztus 31-ig. Ha az érdekegyeztető tanácsban megállapodás születik, akkor az határozza meg a minimálbért.” Az érdekegyeztető tanácsban ugyanúgy a munkaadók és a munkavállalók képviselői ülnek, kiegészülve a kormány képviselőivel.

„Ha az érdekegyeztető tanács ülésén sem születik megegyezés, akkor a minimálbér 2023-as összege automatikusan a 2021-es átlagkereset 57 százaléka lesz a törvény szerint” – válaszolta lapunknak a szociális ügyi minisztérium.

Az átlagbér és a minimálbér változása 2009 óta

Forrás: szociális ügyi minisztérium

- lpj -