Megkezdődött az a vita, ami majd elvezet oda is, lesz-e a hazai magyaroknak saját megyéje

2020. augusztus 3. - 11:33 | Belföld

Veronika Remišová, a kormány alelnöke váratlanul belengette az ország közigazgatási átalakításának kérdését. Ezzel kissé meglepte a koalíciós partnereit, de ősztől már beindulhat a munka.

Megkezdődött az a vita, ami majd elvezet oda is, lesz-e a hazai magyaroknak saját megyéje
Fotó: tasr

A legkisebb kormánypárt, az Andrej Kiska által alapított Za ľudí politikusa, Veronika Remišová szerint az EU-ból érkező milliárdos juttatások már az új regionális felosztást kellene megerősíteniük. A beruházási, regionális fejlesztési és informatizációs minisztérium vezetője úgy véli, hogy a pénzcsomag egy részét az egészségügyi és oktatási, valamint a bírósági reformra, illetve a közigazgatási átalakításra kellene fordítani. Ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban a politikus az Aktuality hírportálnak megjegyezte, a regionális hivatalokkal kapcsolatos reformról, a jogkörök elosztásáról, a pénzügyi hátterük biztosításáról évek óta beszélünk, de egyetlen kormány sem vágott bele a helyzet rendezésébe.

Jelenleg 3 ezer települési hivatal működik az országban és még ennél is sokkal több önkormányzati képviselő, továbbá logikátlanul megrajzolt, különböző nagyságú járásokban élünk, és a kisebb községek költségvetésének nagy részét felemésztik az adminisztratív költségek. - jegyezte meg Remišová. Hozzátette: meg kell találni az önkormányzatok és az állami hivatalok működésének legmegfelelőbb modelljét, ami nem feltétlenül valamelyik közigazgatási szint megszüntetését. A Za ľudí miniszterének meggyőződése, hogy

a reform keretében összevonhatnának néhány hivatalt. Szerinte ezek jobb szolgáltatásokat nyújtanának az emberek számára, de az átalakításnak összetettnek kell lennie, nem elég megszüntetni meg egybekapcsolni szerveket.

Remišová úgy véli, a változtatások végigvitele néhány évig tart majd, és a reformba bele kell vonni a településeket és a kerületeket is.

Mielőtt nekilátnának az átszervezésnek, olyan információkra is szükség van, hogy a dolgozó emberek miként járnak munkába, az iskolások az oktatási intézményeikbe, és hogy milyen szolgáltatásokra mikor és hol van szükség. Ezért nagy siker lesz, ha a változások a mostani kormány megbízatási időpontjának végére valóra válnak.

Ezek a gondolatok némileg meglepetésként hatottak a koalíciós partnerekre. Az SaS egyik vezető politikusa, a külügyi államtitkár Martin Klusnak nincs tudomása arról, hogy a koalíción belül napirenden lenne ez a téma. Az is igaz, hogy a liberális politikus nem zárkózik el a kérdés felvetése elől. Az SaS el tud képzelni bizonyos változtatásokat, amik érintenék a jelenlegi kerületeket, hiszen a jelenlegi megyék az elmúlt 20 évben nem lettek túl népszerűek. Megjegyezte azonban, hogy ha elindul egy párbeszéd a kormányon belül, akkor azt a kérdés "felelőse", a belügyminisztérium kezdeményezi majd.

A Boris Kollár vezette Sme rodina nem volt éppen bőbeszédű a reform gondolatának felvetése kapcsán. "Nem állt módunkban megismerkedni Remišová asszony elképzeléseivel, ezért korai lenne erről nyilatkoznunk" - így a párt állásfoglalása.

Remišová "mentségére" legyen mondva, hogy a közigazgatás hatékonyságának kérdése helyet kapott a kormány programnyilatkozatában is.

A belügyminisztérium sajtóosztálya erről az egészről annyit jegyzett meg, hogy fontos lenne, ha a hivatalok nem végeznének felesleges munkákat, párhuzamosan másik közigazgatási egységekkel és a döntési folyamatoknál az egyszerűségre kell törekedni.

A szaktárcán belül működő közigazgatási bizottság éppen csak nekilátott a kérdés megvizsgálásának, most még lehetetlen megjósolni, milyen javaslatok születnek a reformmal kapcsolatban.

Hasonlóképpen nyilatkozott a vezető kormánypárt, az OĽaNO is. A belügyminisztert is "adó" párt sajtóosztálya arról tájékoztatta a lapot, hogy a már említett belügyi testület ősszel lát munkához. Addig is át kell tekinteni a jelenlegi jogkörök hálózatát, illetve az önkormányzatok támogatásának mostani modelljét.

(aktuality.sk)