„Megmutatták, hogyan kell lerakni a mérgezett belsőséget” – elkezdődött a balonyi madármérgezési ügy tárgyalása

Három és fél év kellett ahhoz, hogy a Balony (Dunaszerdahelyi járás) környékén történt madármérgezés ügye legalább valamilyen mértékben, közvetve eljusson a bíróságig.

„Megmutatták, hogyan kell lerakni a mérgezett belsőséget” – elkezdődött a balonyi madármérgezési ügy tárgyalása
Archív felvételek

„Valaki vagy valakik azért gyűlölik az egerészölyvet, mert azt hiszik, hogy nyulakra meg fácánokra vadászik. Ami természetesen ellentmond tudományos ismereteinknek... A mérgező anyag karbofurán, az a kristályos halmazállapotú méreg, amely egyértelműen kimutatható a megtalált csali felületén”

– mondta 2015 tavaszán Jozef Chauko zoológus, a Szlovák Ragadozómadár-védelmi Intézet munkatársa annak kapcsán, hogy több ragadozó madár, egerészölyv tetemére, valamint egy karbofuránnal szennyezett sertéstüdőre találtak a Csallóközben, Balony környékén. Egy informátorunk szerint a helyi vadászszervezet bizonyos tagjai ilyen módon akarták azt elérni, hogy az apróvadállomány magasabb legyen. Állítása szerint ez pedig már akkor is jó pár éve zajlott. Ráadásul nemcsak itt, de az ország számos területén.

Az ügyben rendőrségi nyomozás indult, ami 2015 májusára odáig jutott, hogy 12,4 kg karbofuránt tartalmazó tiltott anyagot foglaltak le a balonyi vadászszervezet vadászgazdájánál, az 58 éves Cs. M. édesanyja házának garázsában.

Both Péter járási rendőrkapitány akkor arról számolt be, hogy két szálon is vizsgálatot folytatnak, ezek egyike a rendkívüli kockázattal járó vegyi anyag birtoklása, amiért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, ennek a gyanúsítottja az említett személy, a másik szál pedig az orvvadászat, ami pedig a madarak ilyen módszerekkel történt elejtésével függ össze.

„Valaki éhes a területre. Megvan az ok, az indíték” – reagált akkor a kérdésünkre Cs. M., aki a vadászszervezet elnökével és némely tagjaival máig kitart emellett.

A rendőrségi nyomozás végül csak most jutott el a bírósági szakaszba, hétfőn tartották az ügyben az első tárgyalást. Cs. M.-et jelenleg mindössze veszélyes vegyi anyag tárolásával vádolják. Szabadlábon védekezhet.

A megtalált mérgezett csali

A tárgyaláson azonban szóba kerültek olyan részletek is, melyek arra utalnak, hogy közvetlenül is részt vehetett a ragadozó madarak ilyen brutális módon történő irtásában. Egy személy például részletesen elmesélte, ahogy vele és a vadászszervezet egy másik tisztviselőjével milyen módon rakták ki a mérgezett csalit Balony környékén, de erről később.

A bíróság felajánlotta a peren kívüli megegyezés lehetőségét, a Járási Ügyészség megbízott ügyésze azonban azt elutasította, lévén hogy nem teljesültek annak feltételei. Tudni illik, ezek egyike, hogy a vádlott beismeri bűnösségét, ami viszont nem történt meg. Cs. M. a tárgyalás elején elutasította a vallomástételt, s mint kiderült, ugyanígy tett már a rendőrségi eljárás során is, ezzel tulajdonképpen nem adott magyarázatot arra, mit keresett a veszélyes vegyi anyag édesanyja garázsában.

A tárgyaláson hasonlóan cselekedett az édesanyja, Cs. É. és fia, Cs. P. is, nem tanúskodtak, a hölgy korábbi vallomásában, amit a tárgyaláson felolvastak, azonban azt sugallta, hogy egy bizonyos H. V., a vadászszervezet korábbi pénztárnoka, aki egyúttal a kertszomszédjuk, a 2000-es évek közepén úgy járt át hozzájuk és kért kölcsön a garázsból ezt-azt, például „valamilyen fertőtlenítőszert”, mintha „hazajönne”. H. V. ezt a tárgyalás egy későbbi szakaszában részben elismerte, ugyanakkor jelezte, hogy rendszerint csak szerszámot kért, és akkor érintette az ő telküket is, amikor a lovával foglalkozott.

H. V. tanúként történt meghallgatásakor szót ejtett arról is, hogy még a vadászszervezet pénztárnokaként megpróbáltak elkönyveltetni vele valamiféle építkezési anyagot, amit ő eleinte nem igazán értett. „Később viszont láttam, milyen anyagokat pakoltak ki” – szögezte le, hangsúlyozva, hogy veszélyes vegyi anyagokról volt szó.

Szavai szerint a későbbi vadászgazdával, a mostani vádlottal és utódjával a pénztárnoki poszton, egy bizonyos N. K.-val olyannyira elmérgesedett a viszonyuk, hogy 2015 májusában tettlegességig fajult. Állítása szerint egyikük hasba ütötte, a másik pedig odacsukta az ujjait az ajtóval annál az épületnél, melyet a szervezet használt.

Mérgezett madarak (a felvétel Tardoskeddnél készült, nem köthető a balonyi ügyhöz, ám ahhoz hasonló következményt szemléltet)

Ugyancsak tanúskodott egy bizonyos V. L., vadász, aki korábban a szervezet egyik tagjelöltje volt, de szavai szerint nem engedték a köreikbe.  Ő pedig arról számolt be, hogy amikor értesült róla, hogy Balony környékén madártetemeket találtak, felhívta egy, a szervezeten belül tagként tevékenykedő ismerősét, O. V.-t, aki nem kis meglepetésre elárulta, mi történt:

„Én is kaptam abból az anyagból – közölte, aztán elmondta azt is, hogyan csinálták és ki parancsolta”

– emlékeztetett V. L. a tárgyaláson. Ez 2015 tavaszán történt, ezután hívták a madárvédelmi intézetet, melynek egyébként ma már V. L. is a tagja, majd O. V.-vel együtt elmentek a rendőrségre, és leadták a nála lévő, megmaradt karbofuránt. Miután elkezdtek intézkedni, állítása szerint a megverésével és a megölésével is megfenyegették, feljelentést azonban nem tett.

Már e ponton is érezhető, hogy a tárgyalás tulajdonképpen nem is arról szól, ami a vád Cs. M. ellen, miszerint veszélyes anyagot, karbofuránt találtak nála, hanem arról, ami annak folyománya, vagyis hogy azt mire és hogyan használták fel. Ezt próbálta kikezdeni Cs. M. védőügyvédje is, aki több tanútól is arra volt kíváncsi, látta-e személyesen, hogy Cs. M. karbofuránnal rendelkezett, illetve hogy azt tartott magánál, és a válaszokból javarészt az derült ki, hogy ez ugyan egyfajta nyílt titok volt, de közvetlenül az eddig meghallgatottak közül nem látták.

Mígnem szólították tanúként ifjabb O. V.-t, aki szavai szerint közvetlenül is részt vett a mérgezett belsőségek csaliként történt kihelyezésében. 

„Cs. M. szólt, hogy ráérek-e, majd elvitt magával. N. K. hozta a belsőséget a méreggel együtt, valamint egy kampót, hogy ne kézzel fogjuk meg.... Azután odamentünk a területre, N. K. pedig egy ponton leszórta a belet, rá a mérget. 200 méterre onnan megint. Megmutatták, hogy kell, a terület végén pedig Cs. M. megvárt. Utána odaadták a maradék mérget, és azt mondták, hogy ha lesz valamilyen belsőségem, akkor szórjam ki. Ha meg elfogy az anyag, szóljak és ad még”

– emlékezett vissza, hozzátéve, egy következő alkalommal leellenőrizték, hogy van-e eredménye a cselekménynek. Szavai szerint akkor nem volt...

O. V. elmondása szerint erre 2011 környékén került sor, és később ugyan már nem vonták bele ebbe, elmondása szerint a vadászszervezeten belül továbbra is az a hír járta, hogy a vadászgazda és társai folytatták a cselekményt. A védelem kérdésére elárulta, más nem volt jelen, aki tanúsíthatná, miben vett részt ő maga is.

Tardoskeddi felvétel - archívum

A tanú édesapja, O. V. több mint negyven évig volt a vadászszervezet tagja, 2017-től azonban már nem. Ő is beszámolt olyan részletekről, melyek arra utaltak, hogy a balonyi vadászszervezetnél valakik valóban részt vehettek a madármérgezésekben. Szavai szerint már régen megvették a mérget, idővel pedig arra lett figyelmes, hogy azt kérték a tagoktól, a malac- vagy csirkebelsőségeket tegyék félre.

A tárgyalás során is kirajzolódni látszott, kik és kikkel állnak szemben. F. Ö., a szervezet elnöke vallomásában például arról beszélt, hogy

„ennek az a célja, hogy a vadászszervezeten belül ezek az emberek (a korábbi tanúk – a szerk. megj.) átvegyék a hatalmat.”

Hozzátette, nincs róla tudomása, hogy a szervezeten belül mérgező anyagot raktak volna szét valakik.

Hasonló szellemben nyilatkozott N. Gy. is, aki ugyancsak mintegy 35 éve tagja a szervezetnek. „Soha nem láttam egyetlen vadászt sem ilyen anyagot szétrakni. A jelenlegi szervezeti tagok között nincs konfliktus, azokkal viszont, akik végül önkéntesen ott hagyták a szervezetet, állandóak voltak a nézeteltérések” – szögezte le.

Megszólalt végül N. K. is, akit O. V. nevezett meg, mint akivel széthordták a mérgezett belsőségeket.

„Megbotránkoztató az ügy. Ezek az emberek mindent megtesznek, hogy megszerezzék a vezetést... Nem találkoztam ezzel a vegyi anyaggal, nem is ismerem. Nem használtuk és nem is használjuk, a törvény előírásainak megfelelően irtottuk a káros vadakat”

– hangsúlyozta. Szavai szerint kb. 2012-től pénztárnoka a szervezetnek, és elődje, H. V. ott ártott neki, ahol tudott. „Be akarták feketíteni a nevem, és mindenhol nekem kellett bizonyítani az ártatlanságom” – fogalmazott.

Sikerült tehát körbejárni a történteket az ügy első tárgyalásán, és kirajzolódni látszik, hogy néhányan közvetve szereztek tudomást a mérgezésekről Balony környékén, de akadt, aki saját szavai szerint közvetlenül is részt vett benne és meg is nevezte azokat, akik az egészet szervezték. A másik oldal tagad, cáfol, a szervezet vezetése pedig állítja, hatalmi érdekek húzódnak a háttérben azok részéről, akik most támadnak.

Ezzel az ügy nem ért véget, a bíró november 21-ére napolta el a tárgyalást, amikor is további tanúk meghallgatása várható.

(SzT)