Megosztás
A Naprendszeren kívüli csillagok körül keringő tíz, Jupiter méretű bolygó, úgynevezett forró jupiter atmoszféráját vizsgálták csillagászok a Hubble és a Spitzer űrteleszkóp segítségével. Ez az eddigi legnagyobb ilyen kutatás, melynek eredményeképpen kiderült, miért tűnnek egyes forró jupiterek szárazabbnak, mint a többiek.
David Sing, a brit Exeteri Egyetem tudósa és nemzetközi kutatócsapata a Nature című tudományos folyóiratban számolt be eredményeiről.
A csillagászok tíz, más csillaghoz tartozó távoli planéta atmoszféráját vizsgálták. Az elemzés többek közt azt a rejtélyt is megoldotta, miért van néhány úgynevezett forró jupiteren látszólag lényegesen kevesebb víz, mint az elvárható – közölte a Hubble európai információs központja a München közelében lévő Garchingban.
A kutatók eddig kétezer, más csillaghoz tartozó bolygót fedeztek fel. Ezek közül sok az úgynevezett forró jupiter. A forró jupiterek a Naprendszerben lévő Jupiterhez hasonló méretű gázbolygók, melyek kis távolságban keringenek csillaguk körül, így annak sugárzása erősen felhevíti őket. Csillaguk közelsége megnehezíti ezeknek a bolygóknak a vizsgálatát, mert a csillag fénye mindent beragyog. A tudósoknak mégis sikerült megfigyelni néhány ilyen távoli gázóriást: meglepő módon több forró jupiter a vártnál kevesebb vizet tartalmaz.
A Spitzer és a Hubble űrteleszkópok segítségével először elemeztek kutatók szisztematikusan tíz forró jupitert. Ehhez olyan exobolygókat választottak ki, amelyek a Földről nézve rendszeresen elhaladnak csillaguk előtt. A csillag ekkor hátulról világítja meg az atmoszférát, így a csillagfényben hátrahagyja kémiai "ujjlenyomatát".
"Megállapítottuk, hogy a bolygók légköre lényegesen összetettebb, mint azt hittük" – mondta Sing.
A kémiai "ujjlenyomatnak" köszönhetően a kutatók nemcsak különböző kémiai elemeket és molekulákat azonosítottak a bolygók légkörében, hanem felhővel borított és felhő nélküli planétákat is megkülönböztettek. A felhők nem vízgőzből, hanem más kémiai kötésekből, például szilikátokból állnak.
Míg a felhő nélküli bolygóknál víz jelére bukkantak, a felhős planéták vízben szegényeknek mutatkoztak. A felhők és a pára megnehezítik a víz jeleinek észlelését: ezeken a bolygókon csupán nehezebb észrevenni a vizet – vélik a kutatók. A látszólag hiányzó víz rejtélye ezzel megoldódott a kutatócsoport szerint.
MTI/para