1
Fotó: TASR - illusztráció
Megosztás
A szociális támogatások egy része nem az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat célozza meg, hanem általánosan biztosított mindenki számára, jövedelemtől függetlenül.
Ezért nem teljesül az a cél, hogy alapvető szociális biztonságot nyújtsanak a veszélyeztetett csoportoknak, a rendszer pedig túlságosan költségessé válik az egyébként is súlyos adóssággal rendelkező államkassza szempontjából.
A pénzügyminisztérium javaslata szerint a magasabb jövedelmű háztartásoknak járó szociális hozzájárulások csökkentése megtakarítást hozhat.
Ha például eltörölnék a 13. nyugdíjat, 2024-ben, 2025-ben és 2026-ban 310 millió euróval nőne az államháztartási megtakarítás.
"A tizenharmadik nyugdíj nem rendszerszintű juttatás, amelynek megállapítása nem megfelelően illeszkedik a társadalombiztosítási rendszer standard funkcióinak ellátásához. A juttatás nem tölti be az időskori stabil jövedelmet biztosító funkciót, valószínűleg főként az egyszeri kiadások fedezésére szolgál” – közölte a pénzügyminisztérium a javaslatban.
A tárca rámutatott, bár tény, hogy minél alacsonyabb a nyugdíj, annál magasabb a szóban forgó juttatás, a támogatás nem az alacsony jövedelmű csoportokat célozza meg. A kormány szerint erre vannak megfelelőbb és célzottabb eszközök.
A szülői nyugdíjbónusz eltörlése 2024-ben 149 millió eurót, 2025-ben 334 millió eurót, 2026-ban pedig 362 millió eurós többletforrást hozna az államkasszának.
„A szülői nyugdíjbónusz elmélyíti a nyugdíjrendszer jelenlegi hiánykezelését, miközben már a bevezetése előtt is várható volt, hogy a lakosság elöregedése miatt a nyugdíjrendszer hiánya hosszú távon növekedni fog” – közölte a pénzügyminisztérium.
A jelentésben a pénzügyminisztérium több szociális kiadás csökkentését javasolja. Ilyen például az adóbónusz csökkentését jövedelemnövekedés esetén, a nem rászoruló háztartásokat érintő terhességi támogatás felére csökkentését, vagy az ugyancsak nem rászoruló háztartások esetében a gyermek születése után járó pótlék felére csökkentését. 2024-ben a kormány által javasolt szociális intézkedések visszavonása vagy módosítása által több mint 1,4 milliárd euróval, 2025-ben és 2026-ban pedig több mint 2,3 milliárd euróval nőne a költségvetés.
A fenti javaslatok előzménye, hogy a következő három évben 6 milliárd eurót kell megspórolnia az új kormánynak, ha el akarja kerülni, hogy csődbe menjen az ország. Ez akkor következne be, ha az államadósság ellenőrizhetetlen növekedésnek indulna.
Három éven belül 10 százalékponttal nőne az államadósság, vagyis 2027-re elérné a GDP 70 százalékát, ha a kormány minden megszorítás nélkül, a már korábban elfogadott intézkedéseken nem változtatva készítene költségvetést a következő években. Ez akár az ország gazdasági csődjét is jelenthetné, ha a hitelezők nem lennének hajandóak tovább finanszírozni a több mint 6 százalékos költségvetési hiányt.
(TASR)