Megszüntetik! – így mentik meg...
Részben folytatva a múltkori, Paraméteren elkezdett, majd a Pátriában kiegészített témát: Az a szép a (szinte) mindenkori szlovák kormányok oktatáshoz való hozzáállásában, hogy még a kettővel ezelőtti miniszter is csípőből képes tüzelni. No ná, hiszen kormányalelnökké „buktatták”. Hosszabb megfontolás nélkül, profihoz illően vágja rá az egészségügy és a korrupció melletti legnagyobb probléma kérdéskörére, mi lehet a legjobb megoldás.
Meg kell szüntetni egy nagy csomó sulit, oszt a megspórolt zsetonból lesz pénz tanári bérekre.
Az ilyen hírek pedig azért illene, hogy összekócolják kicsit a szakma idegrendszerét, mert:
1. Ez pont ugyanaz a tempó, amelyiknek a kilencvenes években (ennyit változtatok, elvtársak...) voltunk tanúi.
2. Megszüntetni mindent, amivel nem tudtok mit kezdeni – ezt látjuk évek óta a felsőoktatásban (az alapiskolai hálózat rángógörcsben hanyatt vágná magát, ha belelátna, mi mindent meg lehet tenni azon a szinten...). Ennyit tudtok. Egyszer az életben építsetek már valamit a rombolás helyett!
3. Egészen egyszerűen nem igaz, hogy a megszüntetések által az állam megfelelő, elégséges összegeket spórolna meg. Bármilyen megszüntetés ugyanis számos költséggel jár, hogy a papírmunka mennyiségéről és költségeiről ne is szóljunk... A felszerelés nem eladható, az épületek eladása és / vagy hasznosítása ugyancsak hosszadalmas és nem hozna túl sok pénzt. Az elbocsájtottak végkielégítései szintén pénzbe kerülnek. A további munkanélküli segélyezésük dettó. Nincs ebben igazán pénz.
4. Viszont van benne hatalmi arrogancia. Hiszen az ilyen megjegyzések egyetlen egy dologra jók: megijeszteni az érintetteket, lázongókat, követelőzőket. Az a cél, hogy az elégedetlenkedők behúzzák a fülüket, farkukat és üres tenyerüket. Hátha akkor majd nem őket szünteti meg a hatalom, hátha akkor majd ők részesülnek (fujjj) a mások által elkobzott javakból. Undorító – mit mondhatnánk...
5. Amikor majd ismét szükség lesz új iskolákra... Na, ilyet csak rémálmodni lehet. Jöhetnek majd az osztályonkénti 40-45-ös létszámok, a kétműszakos oktatás és hasonló középkori műfajok.
