Melyik országban mennyi pénzt hagy az állam a munkavállalónál?

camera

1

Melyik országban mennyi pénzt hagy az állam a munkavállalónál?

Illusztrációs fotó (MTI) 

Megosztás

Szlovákia a középmezőnyben szerepel a V4-ek országai között, ha azt vizsgáljuk, mennyi pénze marad egy munkavállalónak az állami elvonások után, ha mondjuk bruttó 500, vagy ha 2000 eurót keres. 

Az ország közepes helyezése akkor is igaz, ha a rendszerbe egy változót is beillesztünk: mert nem mindegy, hogy a munkaerő egyedül, vagy három gyermekes háztartásban él. Ez derül ki a Mazars nevű üzleti tanácsadó cég Közép és Kelet-Európai Adókalauz című legfrisebb összeállításában, melyben 19 régióbeli ország adórendszerét hasonlítja össze a 2016-os adatok alapján.

Az alacsony keresetű gyermektelen dolgozók esetében a magyar állam vonja el a legtöbb pénzt adók és járulékok formájában, a kiindulási pontként kezelt bruttó 500 eurónyi fizetésből a magyar munkás mindössze 332-t vihet haza. Ugyanekkora bérből a csehek élhetnek a legnagyobb lábon: ők nettó 421 eurónyi koronát vehetnek át a munkaadójuktól, alig valamivel többet, mint a szlovákiai társaik, akik 415-öt.

A sorrend kissé felcserélődik, ha három gyermekes háztartásban él a képzeletbeli munkavállalónk: A cseh melósok pozíciója itt még megingathatatlan, ahol ebben a bérkategóriában sörivő szomszédainknál negatív is lehet az adó, vagyis esetükben a bruttó 500 eurós fizu 564 euróra emelkedik. A három gyermekesek adóterhelése a családi adókedvezménynek köszönhetően Magyarországon is jól teljesít, ezért ebből az összegből 493 euróval tömhetik meg a családi kasszát. Pontosan 13 euróval nagyobb summával mint, a szlovákiai nagycsaládos dolgozók, akik 480-at rakhatnak a perselyükbe. Szegény lengyel testvéreink jócskán lemaradnak a visegrádi sorstársaiktól, ők 392 eurónyi zlotyival kulloghatnak haza.

Lépjünk szintet. Mi a helyzet a magasabb gázsival?

Ugyanilyen paraméterek mellett, de immár a 2000 eurós havi bruttó bérrel kalkulálva más szólamban csilingel a kassza. A gyermek nélküli háztartások esetén Magyarországon jár a legjobban a munkavállaló, ott nettóban számítva 1454 euró üti a markát az alkalmazottnak. Szlovákiai esetében a foglalkoztatottaknak 7 euróval csekélyebb pénzösszeg jut, azaz 1447 eurót hagy az állam az ő zsebükben. Még a lengyeleknél is kevesebbhez férnek hozzá a csehek, akik 1310 eurót látnak a bruttó 2000-ből.

Fordul viszont a kocka, ha a három gyermekeseknél működésbe lép a családi adókedvezmény. Ilyen feltételek mellett a csehek már 1649 eurót tudhatnak magukénak, a magyarok 1597-et, a szlovákiaiak 1511-et, a lengyelek meg 1498 euróból gazdálkodhatnak.

A tágabb térségben üzleti lehetőségeket fürkészők nagy haszonnal böngészhetik az említett könyvvizsgáló cég adatbázisát, ahol a társasági adók, a közvetett adók, a személyi jövedelemadók és a bérrel kapcsolatos egyébb járulékok vonatkozásában 19 ország helyzetét hasonlíthatják össze.

(sárp)

Ministerstvo Kultúry Slovenskej RepublikyKult MINOREU Fond Regionálneho RozvojaIntegrovaný regionálny operačný program