Menesztette a kormány Szlovákia első roma államtitkárát, aki azonban nem sokat tett a kisebbségi kultúráért

Veronika Remišová (Za ľudí) kérésére, Natália Milanová (OĽaNO) kulturális miniszter javaslatára a kormány szerdán visszahívta posztjáról Zuzana Kumanovát, a kulturális minisztérium államtitkárát, és Viera Leščákovát nevezte ki helyette. Az ügy hátterében az áll, hogy Kumanovát a Mária Kolíková igazságügyi miniszter vezette szárnyhoz sorolják a párton belül, vagyis Veronika Remišová ellenfele, míg Leščáková Remišová egyik legközelebbi támogatója. Ráadásul Leščákovának azért kellett júliusban távoznia a parlamentből, mert Mária Kolíková államtitkárt cserélt: Michal Luciak júliusban visszatért a parlamentbe, ezért a helyén ülő pótképviselőnek, vagyis Leščákovának gyorsan helyet kellett találni.

A Za ľudí nem indokolta részletesen a cserét az államtitkári poszton, csak annyit mondtak, hogy „a kultúra oktatási aspektusát akarják támogatni”. Valószínűleg azért, mert Leščáková pedagógus…

Az első roma származású államtitkár

Zuzana Kumanová azzal írta be magát a történelembe, hogy ő volt a szlovák kormány első roma származású államtitkára. A kormány 2020. októberében nevezte ki őt a tavaly nyáron autóbalesetben elhunyt Vladimír Dolinay helyére.

Habár etnológusként és a kisebbségekkel, elsősorban a roma kisebbséggel foglalkozó szakértőként nevezték ki a posztjára, az elmúlt mintegy 10 hónapban nem sok pozitív változás köthető a nevéhez. Negatívat többet lehet említeni.

Remišová: Zuzka szorítok!

Tavaly októberi kinevezését még Veronika Remišová is örömmel vette. „Zuzka etnográfusként és történészként évek óta foglalkozik projektírással és projektek támogatásával a kisebbségi kultúrák területén.

Meggyőződésem, hogy gazdag gyakorlati tapasztalatai, és a igényes projektek előkészítésére és irányítására való képessége hasznos lesz a kulturális tárca számára ebben a nehéz időszakban. Zuzka, szorítok neked ebben a nehéz küldetésben!” – írta kinevezése után a Za ľudí elnöke.

A pártelnökéhez fűződő akkori jó viszonyt demonstrálja az is, hogy Kumanovát államtitkárrá való kinevezése előtt, 2020-tól külső tanácsadóként alkalmazta a Remišová vezette befektetési és regionális fejlesztési minisztérium. A volt államtitkár korábban is dolgozott állami szférában: 2011-től egészen 2020-ig a roma kormánybiztos hivatalának, és ezzel párhuzamosan a kisebbségi kormánybiztosnak és a leszakadó régiókért felelős kormánybiztosnak is a munkatársa volt. Emellett az In Minorita polgári társulás projektmenedzseri feladatait is ellátta.

Leépített kisebbségi főosztály

A kisebbségi kultúra területén azonban nemhogy fejlődést nem lehet tapasztalni, hanem inkább visszalépések történtek, pedig ez volt az egyik a két általa irányított terület közül.

A kulturális minisztérium már a kinevezése előtt, a tavaly augusztusban életbe lépett szervezési szabályzatában megszüntette a nemzetiségi kultúra osztályát – ami az előző kormány idején még főosztályként működött –, és ez az ő irányítása alatt sem változott.

A Paraméter információi szerint jelenleg a nemzetiségi kultúrával mindössze két ember foglalkozik a minisztériumban.

Nem lesz kisebbségi stratégia sem

A kormány most állítja le a helyi, a regionális valamint a kisebbségi kultúra fejlesztési koncepciójának előkészítését, ez erről szóló határozati javaslat már tárcaközi előkészítésen van. Az indoklás szerint erre semmi szükség, mert készül a kisebbségek jogállásáról szóló törvény, amely majd – talán – ezt is tartalmazni fogja.

Vagyis a kulturális minisztérium teljesen lemond a kisebbségi kultúra fejlesztéséről, támogatásáról.

„Az első koncepciót még mi készítettük el, a minisztérium 2020 végéig kapott időt a stratégia létrehozására. Ez nemcsak kultúrpolitikai definíciókat tartalmazott volna, hanem konkrét célkitűzéseket, a hozzájuk rendelt pénzforrásokkal” – magyarázta a Paraméternek Rigó Konrád (Híd), volt kulturális államtitkár. – A minisztérium természetesen nem készítette el időre ezt a koncepciót, és most pedig teljesen kihátrál mögüle. Úgy látszik, hogy a regionális és a kisebbségi kultúrákat a kormányzat nem tartja a kultúrpolitikája részének.”

A KKA-n rajta tartja a kezét

A támogatáspolitikához azonban ragaszkodik, tavasszal a legfontosabb feladata az államtitkárnak a Kisebbségi Kulturális Alapról (KKA) szóló törvény módosítása valamint a KKA új igazgatójának a kiválasztása volt. A törvény módosítása ugyan képviselői javaslatként született meg, de a minisztérium erős támogatásával. Ennek a legfontosabb pontja volt a pályázatokat elbíráló szakmai bizottságok megválasztásának módosítása: kizárták a folyamatból a vállalkozásokat, ami elsősorban a magyar kisebbséget érintette hátrányosan.

A kizárás ugyanis a profi könyvkiadókat, lapkiadókat vagy a produkciós cégeket érinti, amelyek nemzetiségi szinten elsősorban a professzionális szinten működő szlovákiai magyar kultúrára jellemzőek.

Kumanová a törvénymódosítás idején előrelépésként értékelte ezt a korlátozást. „A támogatható pályázók köre nem szűkül, továbbra is pályázhatnak városok és falvak, nonprofit szervezetek és kereskedelmi társaságok is – válaszolta akkor a Paraméter kérdésére az államtitkár. – A szakmai tanácsok tagjait választó szervezetek leszűkítését a civil társadalom megerősítésének tartom.”

Májusban még azt ígérte, hogy a törvény részletes vitája előtt meghallgatja majd minden érintett véleményét, erre azonban nem került sor. A kormány Kisebbségi Bizottsága által összegyűjtött módosítási javaslatokat a minisztérium meg sem hallgatta, a törvényt pedig júliusban elfogadta a parlament.

Kumanová embere a KKA élén

Kumanová a kezében tartotta a KKA igazgatójának megválasztását is. Ennek eredménye ismert: a következő négy évben Alena Kotvanová irányítja az évente mintegy 8 millió euró támogatást szétosztó alapot, Kotvanovát sokan az ő támogatottjának tartják. Az igazgató megválasztása ráadásul a pályázati bizottság roma tagjának kiugró pontozásán múlt.

Jurina Rusnáková ugyanis Kotvanovát első helyre hozta ki, 89 pontos eredménnyel, míg a pályázaton ugyancsak induló Petőcz Kálmán kisebbségi szakértőnek mindössze 57 pontot adott.

Kotvanová eddig nem foglalkozott a nemzeti kisebbségek kultúrájával. Az eredményt Petőcz szerint „megbundázták”, amit éppen Rusnáková pontozása árult el. „Az egyik tag azonban túlzásba vitte feladata teljesítését, amivel az egész »projektet« elárulta” – írta Petőcz Rusnáková pontjairól A pontozás alatt Rusnáková folyamatosan kapcsolatban volt Zuzana Kumanová államtitkárral.

Kumanová a leváltását politikai döntésnek tartja, állítása szerint Remišová egyszer sem kifogásolta munkáját. „A szakmaiság sosincs első helyen a politikai döntések meghozatala során” – panaszkodott a sajtónak a leváltott államtitkár.

Leščáková sem lesz hozzáértőbb

Kumanová leváltása miatt tiltakozott több roma származású közéleti személyiség, több roma szervezet képviselője is. Ők az államtitkár szakmaiságát és a roma származást emelték ki, .

Habár szakmaiság tekintetében Kumanová nem mutatott túl sokat az elmúlt 10 hónapban, de várhatóan utóda sem lesz a kisebbségi kultúra felvirágoztatója.

Viera Leščáková történelem-polgári nevelés szakos tanár, és 2018-ig egy művészeti középiskolában tanított Eperjesen, valószínűleg erre gondolt a Za ľudí, amikor a „kultúra oktatási aspektusát” emlegették. 2018-ban lett az egyik eperjesi alapiskola igazgatója, majd 2020-ban pótképviselőként a parlamentbe került az akkor igazságügyi államtitkárrá kinevezett Michal Luciak helyére.

„A kisebbségek támogatásának megtagadása”

Kumanová leváltását és Leščáková kinevezését bírálta a Za ľudí Kolíkovához hű frakciója is. Lescáková szerintük sem ért a kisebbségi kultúrához, sőt, a kultúrához általában.

„Viera Leščákovának nincs semmi tapasztalata a kultúra területén, a pártban sohasem foglalkozott kultúrával. A múltban pótképviselőként az oktatási bizottságban dolgozott – írta Kolíková frakciója a Paraméternek még Leščáková kinevezése előtt.

– Ha valóban őt nevezi a párt erre a posztra, az megtagadja a szakmaiság és a kisebbségek támogatásának elvét, amelyek a Za ľudí alapját képezik.”

– lpj –