Mennyire motiválná az embereket, ha 20 eurót kapnának az oltásért cserébe?
Júniusban kongani fognak az ürességtől az oltóközpontok, erről is nyilatkozott Martin Šuster a DenníkN hírportálnak adott interjúban. A Szlovák Nemzeti Bank adatelemzője arról is beszélt, hogy mi lehet az oka annak, hogy az ország nyugati felében nagyobb az érdeklődés a vakcinák iránt.
Šuster bízik abban, hogy a koronavírus elleni oltásra majd többen jelentkeznek be az úgynevezett elektronikus váróterembe, amit április végétől már minden 16 évnél idősebb személy megtehet. Ebben a rendszerben vasárnap már csak 150 ezer érdeklődőt tartottak nyilván, és az utóbbi napokban lassult a jelentkezések tempója, pedig a lehetőségek szempontjából annak éppen gyorsulnia kellene. Ezért az elemző attól tart, hogy pár hét múlva már nem használjuk ki a kapacitások adta lehetőségeket.
Számára rejtély, miért ilyen lagymatag az oltóanyag iránti érdeklődés, ez a kérdés az egyén felelősségén múlik. "Mindannyiunknak megvan a választási lehetősége - vagy beoltatjuk magunkat, vagy pedig megfertőződünk. Más esélyünk nincs. Hiszen a nyájimmunitás olyan fokát nem érjük el egyhamar, ami megvédené a be nem oltottakat. Ha meg választani kell, hogy átessek-e a Covidon vagy inkább megkapjam a vakcinát, akkor mindenki számára egyértelmű kellene, hogy legyen, melyik a jobb megoldás" - véli Šuster.
Jelenleg vagy 1,5 milliónyian kapták meg a vakcinát, és a nyájimmunitáshoz legalább 4 millió beoltottra lenne szükség, azaz 2,5 millióan hiányoznak ehhez. A racionálisan gondolkodó ember számára nem kérdés, hogy mi a teendő. Sokan azt gondolhatják azonban, hogy a negyvenes korosztály képviselőit oltják be, ezért a fiatalabbak még nem jelentkeznek be, hiszen azt is gondolhatja, hogy egy-két héten belül nem kapna időpontot. Ezért azt mondja, minek pazarolna három percet az életéből a regisztrációra, ha úgy érzi, erre még bőven ráér.
A járványhelyzet is sokat javult az elmúlt hetekben, - vasárnap például nagyítóval kellett keresni a koronavírusosokat Szlovákiában. Így
az emberek nem érzik magukat közvetlen veszélyben, még ha tudják is, hogy ősszel érkezik a fertőzés harmadik hulláma. De ilyenek vagyunk, halogatjuk a fontos, de kissé kellemetlen teendőinket. Így tesz most kétmilliónál is több polgártársunk is.
Az oltásra való jelentkezést szerinte az sem motiválná számottevően, ha 20 vagy 50 eurót osztogatnának érte. "Nem tudom, hogy 20 euró döntene-e az elhatározásban, azaz hogy az a motiváció nem lenne elég, hogy az ember ne kapja el a vírust. A brit The Economist lap kiszámolta, hogy a beoltatlanok egyenként 3 ezer dollár költséget jelentenek. Ez Szlovákia esetében mintegy 2,4 ezer euró kiadással jár. Ennek harmada az államot terheli - a betegszabadság alatti táppénz, a "péenka", és az egészségügyi ellátás miatt, a "maradék" kétharmad,
1400-1500 euró pedig a beteg zsebéből megy. Ha ez nem motiválja kellőképpen az embereket, miért hatna ösztönzőleg 20 vagy 50 euró" - teszi fel a kérdést a jegybank szakembere.
Šuster kitért arra is, miért olyan nagy a különbség a vakcina iránti érdeklődés tekintetében a nyugati és a keleti országrész között. Úgy véli, ennek számos oka van: eltérőek a két régió lakosságának kereseti lehetőségei és a képzettségi szintje. Más a kormány iránti bizalom mértéke is, keleten minden tekintetben rosszabbak a mutatók. Aztán a demográfiai eltérés is megfigyelhető, a fiatalabbak - akikből Kelet-Szlovákiában arányaiban több van - sokszor úgy gondolják, nincs nagy szükségük az oltásra. Aztán itt van az infrastruktúra helyzete is: a pozsonyi és a nagyszombati régióban 10-15 percig tart beugrani a járási központba. A Tőketerebesi járáshoz tartozó Tiszacsernyőről viszont akár egy órát is igénybe vehet egy ilyen út. Autó nélkül, tömegközlekedési eszközzel ez egy egész napos program.
(DenníkN)
