Mészáros: jelenleg nemcsak referendummal nem rövidíthető a választási ciklus, hanem alkotmánytörvénnyel sem

2021. július 18. - 14:44 | Belföld

Az utóbbi néhány napban az Alkotmánybíróság (Ab) két olyan kérdésben is döntést hozott, amelyek közelről érintik az embereket. Alkotmányellenesnek mondta ki a Smer és a Hlas által támogatott népszavazási kezdeményezést, amivel előrehozott választást szerettek volna kiírni, és megsemmisítette a kormány egyik járványügyi intézkedését. Igaz, a kormány gyorsan lépett, és holnap (hétfőn) már az új rendelet lesz hatályos. A döntésekről Mészáros Lajos alkotmányjogászt, korábbi alkotmánybírót kérdeztük.

Mészáros: jelenleg nemcsak referendummal nem rövidíthető a választási ciklus, hanem alkotmánytörvénnyel sem
Fotó: Paraméter

Mi az, amit kifogásolt az Alkotmánybíróság a népszavazási kérdésben? Mi alapján mondta azt, hogy ez nem egyeztethető össze az alkotmánnyal?

Az Alkotmánybíróságnak az nem felelt meg, hogyha kiírnák a népszavazást a parlamenti ciklus lerövidítéséről, akkor ez sértené a parlamenti demokrácia és a demokratikus jogállamiság alapelveit. Az Ab már korábban kimondta, hogy minden alkotmánynak van egy érinthetetlen, lényeges magva. Ezt a magot olyan értékek, olyan elvek, a jogállamiság elvei képezik, mint például az emberi jogok sérthetetlenségének az elve, a hatalommegosztás elve, a joguralom elve. Ha népszavazással lerövidítenék a választási ciklust az több elvet is sértene.

Az alkotmány kimondja, hogy a képviselőket négy évre választják. Ha lerövidítenék a ciklust, akkor ez a szabály sérülne.

Az Alkotmányban az is benne van, hogy milyen esetekben és hogyan lehet lerövidíteni a választási ciklust. Föloszlatják például a parlamentet, ha az három egymást követő hónapon át nem képes törvényeket hozni, nem ülésezik, nincs meg a többség. Akkor is feloszlatják, ha meghatározott időn belül nem fogadják el a kormányprogramot, vagyis a köztársasági elnök ilyen esetekben feloszlathatja a parlamentet. De az nincs benne az alkotmányban, hogy népszavazással is le lehet rövidíteni a választási időszakot.

Ráadásul az Ab nemcsak azt mondta ki, hogy népszavazással nem lehet lerövidíteni a ciklust, hogy a parlament sem rövidítheti le a saját ciklusát a korábban megszokott módon, egy alkotmánytörvény elfogadásával.

Pedig már több esetben is így járt el a parlament, a legutóbb 2011-ben a Radičová-kormány esetében.

De most az Alkotmánybíróság a nemrég megjelent indokolásában arra is rámutat, hogy nem csak népszavazással nem lehet lerövidíteni a választási ciklust a ma érvényes szabályok alapján. Ugyanis nemcsak az nincs benne az alkotmányban, hogy népszavazással nem lehet lerövidíteni a választási ciklust, hanem az sincs benne, hogy ez parlamenti határozattal, egy alkalomra érvényes törvény elfogadásával meg lehet tenni.

Ez azt jelenti, hogy a Radičová-kormány ciklusának a lerövidítése gyakorlatilag alkotmányellenes módon történt?

Mondjuk inkább úgy, hogy alkotmányos szempontból problematikus volt. Ezt mondta ki az alkotmánybíróság.

Az Ab csak arra hívja fel a figyelmet, hogyha a jövőben az alkotmányozó szeretné lerövidíteni a választási ciklust, akkor ennek a lehetőségét az alkotmányba is bele kell írni, mert különben alkotmányt sért, a jogállamiság elveivel ellentétesen jár el.

Vagyis most, az Ab döntése után a parlament már hiába mondaná ki egy alkotmánytörvényben, hogy rövidebb lesz a választási ciklus, az nem lenne érvényes?

Igen, az Alkotmánybíróság bővebb indoklása alapján a parlament ezt a korábban megszokott módon, egy alkotmánytörvény elfogadásával már nem teheti meg. Ahhoz, hogy a választási ciklust lerövidítsék, először be kellene iktatni az alkotmányba ezt a módot, ezt a lehetőséget.

Ugyanúgy, mint a népszavazás esetében?

Igen. Az Ab szerint először bele kell írni az alkotmányba, hogy parlamenti határozattal is le lehet rövidíteni a választási ciklust. Az, hogy a múltban többször is megtörtént, és ezt az Ab még nem kifogásolta, annak is köszönhető, hogy senki fordult emiatt az Alkotmánybírósághoz. Csehországban ez megtörtént. Mintegy tíz évvel ezelőtt ott is lerövidítették parlamenti határozattal a választási ciklus, de az alkotmánybíróság kimondta, hogy ez alkotmányellenes. Egy Melčák nevű képviselőnek a beadványa nyomán, aki arra hivatkozott, hogy sérültek a jogai, mert őt négy évre választották meg. És igazat adott neki a cseh Alkotmánybíróság.

Csehországban is hatalmas vihart kavart ez a bírósági határozat, nálunk azonban eddig még senki sem fordult ilyen kérdéssel a bírósághoz, mint ahogy az ilyen jellegű népszavazás alkotmányos kontrollját sem kérte eddig senki.

Pedig volt már két népszavazás is, amikor ez volt a kérdés, csak azok nem voltak érvényesek az alacsony részvétel miatt. De hogyha véletlenül érvényes lett volna, akkor az is alkotmányellenes lett volna?

Az előző köztársasági elnökök sajnos készpénznek vették, hogy az ilyen népszavazás összhangban van az alkotmánnyal. Nem folyt társadalmi vita, de ami még rosszabb, szakmai vita sem. Most hatalmas szakmai vita alakult ki arról, hogy lehet-e ilyen témában népszavazást tartani. Hogy lehet-e a nép hatalmát korlátozni.

Természetesen a nép hatalmát is lehet korlátozni az alkotmányos demokráciában. Ott ugyanis a nép az alkotmányozóin keresztül saját magát korlátozza, úgy, ahogy a hatalom is korlátozza saját magát.

Mert hiszen benne van az alkotmányban az is, hogy nem lehet az adókról népszavazást tartani. Ez is nép hatalmának a korlátozása. A népet csak forradalom esetén nem lehet korlátozni, vagyis akkor, ha rezsimváltás van. De békeidőben, ha van egy elfogadott alkotmány, az alkotmányos demokráciában a népszavazás intézményénél is be kell tartani a korlátokat. Például nem lehet szavazni az emberi jogokról. Szavazhatnának arról például, hogy csak 100 éven aluliaknak legyen joga az élethez?

Emberi jogoknak, alapjogoknak tekintik többek között a közjogi funkciókhoz való jogot is. Bár ez már nem első generációs jog, vagyis nem annyira klasszikus emberi jog, ezért nem annyira közismert. De az Ab nem is csak erre alapozta döntését, hanem szélesebb alapokra helyezte, az alkotmány lényeges magvának, a jogállamiság és a parlamenti demokrácia elveinek megsértésével indokolta, hogy ez a népszavazás ellentétes lenne az alkotmánnyal.

Akkor ön szerint teljesen indokolatlan az a kritika, ami Zuzana Čaputová köztársasági elnökot érte, aki az Alkotmánybírósághoz fordult emiatt?

Igen. A köztársasági elnök kihasználta azt az alkotmányos hatáskörét, ami arról szól: ha aggályai vannak, akkor joga van megkérdezni az Alkotmánybíróságot, amely hivatott arra, hogy megmondja, hogy az adott kérdés feltevése népszavazáson jogszerű vagy nem jogszerű. Ha én kisebbségi vagyok, és a nyelvhasználati jogommal élek, akkor senki ne ütközzön meg azon, hogy a Dunaszerdahelyi járásban, vagy akár Komáromiban magyarul beszélek. Semmi más nem történt, csak éltem a jogaimmal, ő is élt a jogaival. Tehát az államfőt emiatt bírálni az nagyfokú populizmus. Ráadásul nem ő döntött, ő csak föltette a kérdéseket. De föltette, és ezzel nagyon fontos kérdéseket tisztáz. A népszavazás intézménye csak keretszerűen szerepel az alkotmányban, az alkotmányt pedig értelmezni kell, és csak azután válik élő joggá, csak azután lehet alkalmazni.

Mi eddig például azt sem tudtuk, hogyha megvalósul a népszavazás, és eredményes lesz, akkor abban az esetben mi fog történni.

A népszavazás eredménye az köti majd a képviselőket? Újra kell szavazni a képviselőknek a parlamentben arról, hogy elfogadják azt, amit a nép már elfogadott a népszavazással? Vagy pedig automatikusan törvényereje van a népszavazásnak? Az alkotmánybíróság most kimondta, hogy a népszavazásnak automatikusan alkotmánytörvény ereje van.

Térjünk át a másik döntésére, amivel a közegészségügyi hivatal egyik rendeletét, hirdetményét szüntette meg az Alkotmánybíróság. Ez az országba való belépést szabályozta különböző módon, attól függően, hogy be van oltva valaki, vagy nincs beoltva. Itt mi volt a probléma? Nem lehet ilyen módon különbséget tenni emberek között?

Először is, ez csak egy előzetes, ideiglenes döntés. Ennek az a lényege, hogy amíg nem dönt érdemben az Ab, amíg nem vizsgálja meg tüzetesen az eléje tárt problémát, addig is meg lehet állítani a hatályát annak a szabálynak, aminek az alkotmányosságát vizsgálja. Ezt nem is szokták nagyon indokolni, viszont most nagyon alapos indoklást fűztek hozzá. Kimondták, hogy a közegészségügyi hivatal hirdetménye diszkriminálná a nem beoltottakat. Éspedig azokkal szemben diszkriminálná, akik csak egyszer vannak beoltva, mert hiszen eddig a tudósok, az orvosok mindig azt mondták, hogy egy oltás a kétvakcinás oltásból még nem nyújt védelmet. És itt az alapelv az, hogy föl vannak osztva az emberek védettekre és nem védettekre. Akik védettek, akik be vannak oltva, azoknak nem kell karanténba menni, ők nincsenek korlátozva a mozgásszabadságukban, de azok, akik nem védettek, akik nem oltatták be magukat, azoknak karanténba kell menniük.

De védettekké minősítették azokat is a hirdetményben, akik csak az első adagot kapták meg. És ezzel valóban diszkriminálták a be nem oltottakat, mert valójában még ők sem védettek mielőtt megkapnák a második adagot.

Ebből következtethetünk arra, hogy az Alkotmánybíróság, ha majd a hirdetmény tartalmáról dönt, akkor nem fogja kifogásolni, hogy a ténylegesen védettek és a nem védettek között különbséget tesz a jogszabály?

Nem, ez nem teljesen így van. Az Alkotmánybíróság az első ránézésre csak azt vette észre, hogy itt diszkrimináció veszélye áll fenn, tehát jogtalan különbségtétel van a nem beoltottak és az egy adaggal beoltottak között. És ez a szabály különbséget tett azok között, akik nem védettek, mert hiszen csak egy adagot kaptak meg, és azok között, akik szintén nem védettek, mert egyáltalán nincsenek beoltva. Őket egyenrangúan kell kezelni.

Az Alkotmánybíróság felfüggesztette a hirdetmény hatályát, viszont a kormány időközben már készített egy új rendeletet. Ez így rendben van?

A kormány az indoklásból megtudta, hogy milyen hibát követtek el, azt kijavították és gyorsan készítettek egy új hirdetményt.

Az igaz, hogy a kormány kihasználta ezt a helyzetet, de úgy használta ki, hogy tiszteletben tartja az alkotmánybíróság döntését, annak megfelelően korrigálja a saját hibáját.

Azt mondja, hogy jó, ebben az új hirdetményben az első adaggal beoltottakat nem fogjuk védetteknek tekinteni. Ugyanúgy kezeljük majd őket, mint aki nem is ment el oltásra. Majd csak a második adag beadása után válnak védetté.

Visszatérve a korábbi kérdésre: az Ab döntésének az indoklásából következtethetünk arra, hogy ha az az új hirdetményt az ellenzék újra megtámadja az Alkotmánybíróságon, akkor azt már rendben találja a testület? Vagy találhat benne más hibát?

Most az Alkotmánybíróság csak a legjellemzőbb, legtipikusabb, a legszignifikánsabb problémát szúrta ki. Lehetnek még más problémák is a hirdetményben, de első ránézésre az Ab ezt látta meg és fontosnak tartotta, hogy előzetes döntést is hozzon. Ezt viszont a második hirdetményben már nem találhatja meg, mert azt az Alkotmánybíróság elképzelése szerint javították ki. Az igaz, hogy ezáltal ez a hirdetmény szigorúbb lett.

Tehát akik enyhíteni akartak rajta, és ez volt a kezdeményezők, a harmincegy ellenzéki képviselő célja, akik ezt beadták, most csalódottak lehetnek, hiszen az új hirdetmény valamivel szigorúbb lett. Most már ugyanúgy karantén vár majd azokra is, akik egyszer már be vannak beoltva, mint akik egyáltalán nincsenek beoltva.

Az Ab az új hirdetményben is találhat problémás részeket, de ahhoz az kell, hogy az új hirdetményt is megtámadja valaki az Alkotmánybíróságon.

Lajos P. János