Mészáros Lajos: az igazságszolgáltatási reform iránya jó, szigorúbb lesz a bírók vagyonvizsgálata és fegyelmi eljárása is

Az egyik legnagyobb tervezett változás, hogy létrejönne egy új bírói testület, a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság. Mi lesz ennek a feladata, hogyan illeszkedik majd a bíróságok rendszerébe?

Közigazgatási bíróságok ma is vannak, csak be vannak tagolva a Legfelsőbb Bíróság és a kerületi bíróságok rendszerébe. Ezeknek a bíróságoknak vannak kollégiumai, az egyik ilyen a közigazgatási kollégium. Mivel sok olyan ügy van, amelynek az egyik oldalán az állam, a másikon az állampolgár áll, ezért – cseh mintára – egy különálló bíróságot akar létrehozni a miniszter. Ehhez ugyancsak alkotmánymódosítás szükséges.

A hatásköre marad a régi ennek a bíróságnak, tehát azokat az ügyeket fogja vinni, mint amit a jelenlegi rendszerben a közigazgatási kollégiumok visznek?

Nem, a kompetenciái is változnak, a korábbi hatáskörök mellett például átveszi majd az Alkotmánybíróságtól a választási panaszok elbírálását. Ez segíti az Alkotmánybíróság munkáját is, amely jelenleg nagyon le van terhelve. A másik fontos terület, ami ehhez a bírósághoz kerül, az a jogászprofessziók fegyelmi ügyei lesznek. Szlovákiában a bírók fegyelmi ügyeit fegyelmi bíróságok ítélik meg, de ezek nem működnek túl jól.

Ezt Štefan Harabin fegyelmi ügyein is látni lehetett, amelyek sokáig húzódtak, és csak egy-két ügyben marasztalták el, ill. hoztak egyáltalán döntést.

De nemcsak a bírák, hanem az ügyészek, a végrehajtók és részben az ügyvédek fegyelmi ügyeit is ez a bíróság tárgyalja majd.

A reformcsomag része az is, hogy a bírók esetében 65 évben határozzák meg a kötelező nyugdíjaztatási kort, vagyis a bíró mandátuma 65 éves korában, az alkotmánybíróé pedig 70 éves korában automatikusan megszűnne. Ezzel egyetért?

Jelenleg is benne van az alkotmányban, hogy a Bírói Tanács 65 éves bírók esetében javasolhatja a köztársasági elnöknek a visszahívásukat. Az a helyzet, hogy a tanács eddig szelektált, nem minden bíró esetében tett javaslatot a visszahívásra. Én jónak tartom, hogy beleírják az alkotmányba a mandátum automatikus megszűnését, de nem vagyok abban biztos, hogy a 65, illetve a 70 éves életkor megfelelő. Úgy vélem, hogy egy bíró idősebb korában válik éretté, szerintem a korhatárt felfelé kellene módosítani.

Szó van 68 évről, de én el tudom képzelni a 70 éves kort is a rendes bírók esetében, az alkotmánybíróknál pedig a 75-öt.

Az USA Legfelsőbb Bíróságán, amely hasonló kompetenciákkal rendelkezik, mint a mi Alkotmánybíróságunk, egyáltalán nincs korhatár, életük végéig nevezik ki a tagjait. Csehországban sincs meghatározott maximális életkor. Természetesen, akinek megromlik az egészsége, az általában lemond.

A Bírói Tanács feladata lesz a bírók vagyoni helyzetének az ellenőrzése is, amit ráadásul szigorítani akar a miniszter. A Bírói Tanács a rendőrségtől, más állami szervektől is kérhet majd információt a bírókról. Megfelelő kompetenciákkal rendelkezik majd a tanács a hatékony ellenőrzéshez?

A Bírói Tanáccsal szemben nagyok az elvárások, de közben vannak olyan hatáskörei, amelyeket nem tud hatékonyan ellátni. A jelenlegi állapotában a Bírói Tanács csak azt vizsgálhatja, hogy a bíró vagyonnövekedése az egy évvel korábbi állapothoz képest reális-e. De a jövedelem eredetét nem vizsgálhatta. Most viszont ez a módosítás lehetővé teszi majd számára a hatékonyabb ellenőrzést.

Ha például most a bíró a hirtelen vagyonnövekedését azzal magyarázza, hogy a szüleitől kapott ajándékba például 100 ezer eurót, a tanács már nem vizsgálhatta a szülők anyagi helyzetét, hogy tudtak-e ekkora összeget ajándékozni.

A módosítás után már mélyebben vizsgálódhatnak, ha felmerül a gyanúja annak, hogy valami nincs rendben. Itt mindig két cél, elv áll szemben egymással: meg kell tisztítani az igazságszolgáltatást az oda nem való bíráktól, de egyben be kell tartani a magánszféra védelmét. Gondolok itt a szülőkre, gyermekekre, testvérekre, hogy milyen messzire lehet elmenni. Most tágul a vizsgálható személyek köre.

Tehát hasznosnak tartja ezt a javaslatot?

Ha a Bírói Tanácsnak van ez a lehetősége, akkor olyan hatáskör is kell hozzá, hogy meg tudja valósítani. Eddig például az is gond volt, hogy nem mindenki akart együttműködni a tanáccsal. A rendőrség visszautasíthatta az információkérést azzal az indokkal, hogy megzavarná a nyomozást. Élő ügyekbe ezt követően sem léphet majd bele a tanács, de sokkal több állami szerv lesz köteles információt adni, mint eddig. Ez a hatékonyságot szolgálja.

A Bírói Tanács tagjainak a fele a jövőben biztosan nem bíró lesz, mivel az igazságügyi miniszter javasolja, hogy a köztársasági elnök, a parlament és a kormány által kinevezett 3-3 tag ne bíró legyen. Ez jó irányba tett lépés ön szerint?

Amikor a Bírói Tanácsot létrehozták, akkor az volt az elképzelés, hogy a Bírói Tanács fele bíró legyen azért, hogy ne legyen korporatív, hanem kiegyensúlyozott. Ezért javasolta a törvény, hogy a másik fele ne bírókból álljon. Sajnos azonban ezt az elvet már a korábbi köztársasági elnökök is megsértették, vagyis a politikai oldal jelöltjei közé bírákat is neveztek. Most, amikor gondok vannak az igazságszolgáltatásban, és annak érdekében, hogy ez a Bírói Tanács ne legyen befelé forduló, ne saját magukat védjék, a miniszter is azt javasolta, hogy a politikai oldal ne bírákat nevezzen. Én jónak tartom, hogy az alkotmányba írják, hogy erre az oldalra ne kerüljenek bírók.

A reformcsomag szűkítené a bírók immunitását is. A miniszter szerint olyan esetben, ha a bíró a törvényektől elrugaszkodva hoz ítéletet, akkor nem védené az immunitás. Ez nem túl veszélyes? Jogos a miniszternek ez a javaslata?

Ez nagyon kényes terület. Jelenleg az alkotmány azt tartalmazza, hogy a bíró ellen a döntései miatt nem lehet büntetőeljárást indítani. Volt olyan elképzelés is, hogy ezt az immunitást teljesen megszüntetnék, de ezt én elleneztem, és végül nem is így maradt benne.

A jelenlegi javaslat szerint több új büntetőjogi tényállást vezetnének be, például azt, hogyha a bíró teljesen önkényesen dönt, akkor meg lehessen érte büntetni. Ha tehát visszaél a joggal.

Az az igazság, hogy erre a jelenlegi törvények alapján is lenne lehetőség, de a miniszter ezt meg akarja erősíteni. Valószínűleg úgy módosítják majd a bírói immunitást, hogy a bírót nem lehet büntetni a döntéseiért, kivéve, ha visszaél a hatalmával.

Változni fog az alkotmánybírók illetve az alkotmánybíró-jelöltek megválasztása is. Az alkotmánybíró-jelöltté való megválasztáshoz minősített többségre lesz szükség a parlamentben, vagyis legalább 76 szavazat igen szavazatra. Ezzel egyetért?

Az alkotmánybíró-jelöltség komoly dolog. Jelenleg elég a jelenlévő képviselők többsége, ha tehát 100 képviselő szavazott, akkor elég volt 51 igen, ha 76, akkor elég volt 39. Most már az összes képviselő többségi szavazatára lesz szükség, tehát minimum 76 szavazatra. Ezzel nincs semmi gond.

Viszont a miniszter a parlament „passzivitása” esetén, vagyis akkor, ha hosszú ideig képtelen jelöltet választani, a reformtervezet a köztársasági elnök kezébe adná azt a lehetőséget, hogy parlamenti javaslat nélkül is kinevezhessen alkotmánybírót. Ez nem túl erős jogkör?

Megmondom őszintén, hogy ezt problematikusnak tartom. Értem, hogy a miniszter mit szeretne ezzel elérni, de azt tudni kell, hogy az alkotmánybírónak kettős legitimitása van: egyrészt a nép által választott parlamenttől kap legitimitást, másrészt a közvetlenül választott köztársasági elnöktől. Ha a jövőben csak az egyiktől lesz legitimitása az alkotmánybírónak, azt gyenge legitimitásnak tartom.

Ráadásul lesznek olyan bírák, akiknek kettős legitimitásuk lesz, és lesznek olyanok, akiknek nem. Ezt én nem tartom jónak.

A miniszter azt is szeretné, hogy az Alkotmánybíróság minden elé kerülő ügyben döntést hozzon. Erre szükség van?

Az Alkotmánybíróságnak eddig minimum hét igen szavazatra volt szüksége ahhoz, hogy egy határozat megszülessen. A testület 13 tagú, tehát legalább 7:6-os szavazati arányt kellett biztosítani, nem volt elég például a 6:5. Az állampolgársági törvény esetében is az volt a probléma, hogy nem szerzett 7 szavazatot sem az én javaslatom, sem a másik javaslat. Akkor 11 tagú volt a testület, és a szavazás 6:5-re végződött, ami azt jelentette, hogy nem hoztunk döntést a törvény alkotmányosságáról, mintha be sem adták volna az indítványt. Ilyen eset több alkalommal is előfordult. Ez úgy módosul majd, hogy minden esetben elég lesz a többségi szavazat, vagyis akár a 6:5.

Ha általában nézi a reformcsomagot, akkor hogy látja: inkább jó vagy inkább rossz irányba viszi majd elfogadása esetén az igazságszolgáltatást?

Én azt hiszem, hogy jó irányba viszi az igazságszolgáltatást, és szükséges lépéseket tartalmaz. Például az Alkotmánybíróság tehermentesítése, munkájának hatékonyabbá tétele nagyon-nagyon fontos kérdés. Az is rendkívül fontos, hogy a fegyelmi eljárások hatékonyabbak legyenek. Ezek általában nagyon jó elképzelések, kérdés, hogy mit sikerül majd elfogadtatni a parlamentben, mert alkotmánymódosításról van szó, három ötödös többségre, tehát 90 szavazatra lesz szükség.

Lajos P. János