1
Mészáros Lajos (Fotó: Juhász László)
A Denník N által megkérdezett alkotmányjogi szakértők, volt alkotmánybírók és ügyvédek is kritikusan tekintenek a kormánykoalíció által elfogadott családi törvénycsomaghoz. Többen úgy gondolják, hogy a köztársasági elnöknek el kellene küldenie a törvénycsomagot az Alkotmánybíróságra.
Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró, az Országos Bírói Tanács tagja úgy véli, a törvénycsomag jóváhagyása során a legitim jogalkotás szabályait nem tartották be, éppen ezért úgy tartaná helyesnek, ha az Alkotmánybíróság világosan állást foglalna a rövidített törvényalkotási eljárásokkal kapcsolatban.
"Egy kötelező érvényű állásfoglalás útmutatóként, segítségként szolgálhatna a képviselők számára a rövidített eljárás érvényesítésekor, egyszersmind alkotmányos fék lehetne, mivel a gyorsított eljárás nálunk már inkább szabállyá válik, mint kivétellé, miközben egykamarás törvényhozó testületünk van, melyben viszonylag kényelmesen fogadhatók el a törvények" –
szögezte le.
Annak ellenére viszont, hogy a jogállamisági alapelveket szerinte nagy valószínűség szerint nem tartották be, úgy véli, a törvénycsomag államfői vétója nem lenne célszerű, mivel a törvényalkotási folyamat nem indul újra. Szerinte az Alkotmánybíróság elvi állásfoglalásának nagyobb értelme volna, ezért szerinte a köztársasági elnöknek alá kellene írnia a törvényt.
Másképp gondolja Orosz Ladislav, aki ugyancsak alkotmánybíró volt korábban. Úgy véli, az államfő csak rossz vagy még rosszabb döntést hozhat, ha viszont a tanácsadója lenne, azt javasolná neki, hogy ne írja alá, hanem küldje vissza a parlamentnek újratárgyalásra.
"Még ha ezzel ki is teszi magát a pénzügyminiszter és más családpárti politikusok könyörtelen támadásainak" – fogalmazott. Úgy látja, a törvénycsomag átgondolatlan, kaotikus, "akárcsak a szerzője".
Radoslav Procházka alkotmányjogász legfőbb kifogásaként ironikusan megjegyezte, hogy egy ilyen mindenre kiterjedő drámai hatású törvénycsomagnál a szociális párbeszédet felváltotta Igor Matovič megbeszélése az ĽSNS-es Beluskýval.
"Ha az Alkotmánybíróság szeretné, hogy a parlament betartsa a törvényes jogalkotás alapvető szabályait, és eddigi megjegyzései ne olyan plátóiként hassanak, mint Heger miniszterelnök panasza Gyimesi képviselőre, akkor meg kellene mondania, hogy már a törvényalkotási folyamat során is szabad-e mindent, vagy azért még léteznek valamilyen határok – és ha igen, hol"
– hangsúlyozta.
(Denník N)