Mi is az a cserkészet és honnan ered e mozgalom? – Csémi Szilárdot, az SZMCS ügyvezető elnökét kérdeztük

2020. október 25. - 20:49 | Belföld

A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség idén ünnepli újjáalakulásának 30. évfordulóját. Ennek kapcsán Csémi Szilárddal beszélgettünk. Szilárd, cserkésznevén Kismedve, 1993-ban tette le fogadalmát a nagymegyeri 23. számú Arany János Cserkészcsapatnál. Azóta több funkciót töltött már be, volt például táborvezető és képzésvezető is, 2007 novemberétől pedig a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ügyvezető elnöke.

Mi is az a cserkészet és honnan ered e mozgalom? – Csémi Szilárdot, az SZMCS ügyvezető elnökét kérdeztük
Cséfalvay Á. András felvétele - További képekért kattints!

Honnan ered a cserkészmozgalom?

Az egész mozgalom Angliából indult. Az 1800-as évek végén, az Afrikában zajló búr háború idején, Robert Baden-Powell, a brit hadsereg tábornoka egy Mafking nevű kisvárosban tartotta a búrokat, vagyis a brit gyarmatok ellen lázadókat. A tábornok a csatározások alatt a városban lévő fiatalokat kisebb feladatokra kérte fel. Meglepődve látta, hogy a megbízás hatására azok milyen sok mindenre képesek. Ezen tapasztalatait Angliába visszatérve, könyvbe foglalva megírta. Mielőtt ezt kiadta volna, kísérleti tábort szervezett. 16 polgári és arisztokrata családokból származó fiút hívott össze. Ez volt ez első cserkésztábor 1907-ben, amiből kialakult maga a cserkészet. A tábornok 1908-ban megjelenő könyve igencsak nagy sikert aratott. Megjelenése után sorra alakultak a cserkészcsapatok először Angliában, majd világszerte, egyebek mellett Magyarországon is. 1910-re, a felvidéki tanár, Klárik László tollából magyar fordításban is megjelent az angol tábornok írása. Ezzel párhuzamosan, Szilassy Aladár, felvidéki származású gyermekorvos a Budapesti Református Egyesületben kezdeményezte a cserkészet megszervezését, így lett ő a magyar cserkészet egyik első vezetője. Ő egy hajóút során, német vonalon ismerkedett meg e mozgalommal. Abban az időben merev nevelési módszereket használtak, Szilassy Aladár azonban komoly lehetőséget látott a cserkészet eszméiben. Az Alapító, Robert Baden-Powell, későbbi népszerű cserkésznevén (B-P, azaz BiPi) a cserkészetben a kor nagy nevelőinek tapasztalatait vegyítette a sajátjaival.

Egy, a gyermekek igényeire odafigyelő módszert vezetett be a tudás átadásához, mely ifjúságnevelői mozgalommá nőtte ki magát. Az ifjúságnevelésben tehát új szelek kezdtek el fújdogálni.

Az akkori magyar katolikus és református egyház egyaránt követendő példának tartotta e mozgalmat, így több helyen belevágtak a kísérletezésbe. Ennek eredményeképp 1912-ben megalakult az első magyar cserkészszövetség, illetve vele párhuzamosan s a magyar cserkész-őrszem szövetség. E kettő később egyesült Magyar Cserkészszövetség néven. A mai Felvidék területén 1913-ban Komáromban, a Bencés rendbéli Karle Sándor paptanár kezdte el a cserkészetet, létrehozva ezzel első magyar vízi cserkész cserkészcsapatot. Az új szellemiségű gyermeknevelési módszer, mely a fiatalokat merev hozzáállás helyett nyitottsággal kezeli, járható útnak bizonyult, így hát gombamód kezdtek el szaporodni a cserkészek. Az első világháború volt az, ami ezt kicsit kerékbe törte. A két világháború közt a létrejött Csehszlovákiában számos magyar cserkészcsapat működött, akik jelentős része az első bécsi döntést követően a visszacsatolással ismét a Magyar Cserkészszövetség kötelékébe kerültek. A többiek megalapították a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetséget.

A ’40-es években először Szlovákiában, majd Magyarországon is betiltották a működését, az újjáalakult Csehszlovákiában pedig már nem lehetett magyar cserkészet. Így teljes valójában a bujdosás évei után, 1990. március 11-én alakult újjá a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, melyet a csehszlovák belügyminisztérium április 6-án hivatalosan is engedélyezett.

A mozgalomból végül a világ legnagyobb ifjúsági szervezete nőtte ki magát. Az ENSZ után gyakorlatilag ez a második legnagyobb szervezet. A cserkészet mostanra világszerte csupán 5-6 országban nem működik.

Cséfalvay Á. András felvételei a komáromi cserkészkiállításon készültek

Mit jelent valójában a cserkészet?

A cserkészet Európában leginkább a keresztény, keresztyén hagyományokra épülő, szabad szellemű nevelést folytat.

A felvidéki magyar cserkészet elsősorban a magyarságtudatra, a természetszeretetre, önkéntességre, illetve a már említett keresztény, keresztyén hagyományokra építkezik.

Mi mindent tanít a gyerekeknek e mozgalom?

A cserkészet egyik erőssége, hogy heti rendszerességgel végez kis csoportokban történő nevelőmunkát. 6-10 gyermek van egy csoportban, úgynevezett őrsben. Van egy nevelési módszerünk, mely nemrégiben ráncfelvarráson esett át. Az értékek maradtak, ám a módszerek és elképzelések a mai korhoz igazodtak. Jobban odafigyelünk a fiatalok igényeire.

A szülői és iskolai nevelést úgy egészítjük ki, hogy a fiatal minden területen – testi, lelki, szellemi, érzelmi, társas és jellem – fejlődni tudjon, mindezt egyénekre szabva.

A foglalkozások elején és végén a gyerekek közösen elmondanak egy imát. Minden őrsnek megvan a maga kis rituáléja. Van, akik titkos jellel köszöntik egymást, van, akik énekelnek. A találkozók körülbelül másfél órásak, ezalatt az idő alatt énekelnek, játszanak, illetve mindig egy adott projekttel foglalkoznak. A fő értékeinken túl új dolgokat is tanulnak, kísérleteznek, vagy épp a környezetvédelemmel foglalkoznak. A vezetők önkéntesen végzik a munkájukat. Ez sajnos kissé megnehezíti a vezetői utánpótlás bebiztosítását, hiszen a mai világban nem egyszerű elköteleződni egy heti rendszerességű aktivitáshoz.

Kiből és hogyan válhat cserkészvezető?

Bárki lehet cserkész, aki elfogadja az alapvető céljainkat és meggyőződéseinket. Cserkészvezetővé válni tanfolyam elvégzésével lehet.

A cserkészcsapatban felnövekvő tagként, de felnőttként is bárki elvégezheti az ezzel kapcsolatos vezetőképző tanfolyamot. Különböző fokozatok léteznek, már 13 éves kortól van képzésünk.

Ma már rengeteg aktivitás közül választhatnak a gyerekek. Mennyire érdeklődnek a cserkészet iránt?

Az, hogy nem tudunk látványosabban növekedni, nem a gyerekeken múlik. Aki egyszer volt egy foglalkozásunkon, az általában visszajár. Igyekszünk maximálisan odafigyelni a gyerekek igényeire. Természetesen nem engedünk meg nekik mindent, viszont meghallgatjuk őket, s ha van valami jó ötletük, akkor azt beépítjük a programunkba.

Hogyan néz ki egy cserkésztábor?

A cserkészet egyéves nevelési ciklusokban gondolkodik. A vezetők minden évben más-más tudást és készségeket adnak át a gyerekeknek.

A cserkésztábor lényegében az egész éves nevelő munkánk kicsúcsosodása.

A táboraink során, a természetre maximálisan odafigyelve, magunk építjük fel a saját kis birodalmunkat. Természetes anyagok felhasználásával, szög és minden hasonló nélkül különféle építményeket hozunk létre. A legtöbb esetben madzaggal, kötéllel dolgozunk. Megcsináljuk az őrsi körlet határát, készítünk mosdót, tűzhelyet, cipőtartót, különféle tároló helyeket és alvóhelyeket. Kialakítunk egy úgynevezett alakulóteret, ahol felhúzzuk a zászlónkat, itt található egy kereszt, illetve akár oltár is. Esős idő esetére felállítunk egy közösségi sátrat, ahol közös programokat szervezünk. Ezt a nagy hőségben is ki tudjuk használni. Más táboroktól eltérően, nálunk az esti tábortűz ugyanolyan nevelői eszköz, mint bármelyik másik program. Ilyenkor egymásra figyelünk. Az őrsök általában bemutatnak egy-egy, sokszor maguk által kitalált és megrendezett kisebb színházi jelenetet. Népmese-tábortüzet szoktunk szervezni, amikor a népmesék kerülnek előtérbe, de volt már például ballada-tábortüzünk is. Van, amikor vidám énekes, táncos estet tartunk.

Vannak jól bevált helyszíneik?

Vannak már bejáratott helyeink, ahol szívesen látnak bennünket, továbbá Palást mellett rendelkezünk egy saját kis réttel, amit mi cserkészparknak nevezünk. A cserkészvezetők egyébként folyamatosan keresik az új helyszíneket. Mostanra sajnos elég körülményes megfelelő területet találnunk, mivel az EU-s rendeletek egyre szigorúbbak. Ebből kifolyólag a mi „nomád” táboraink egyre nehezebben megszervezhetőek.

Mennyiben befolyásolja munkájukat a hónapok óta tartó koronavírus-járvány?

Abszolút mértékben befolyásol minket. Mint mondtam, fő profilunk a heti rendszerességű kiscsoportos találkozó, amik most is be vannak tiltva.

A szövetségünk tagjai azonnal reagáltak az új helyzetre. Kifejlesztettünk egy online adatbázist és sok online megvalósítható ötletet gyűjtöttünk.

Ezek persze csak ott működnek, ahol adott a technikai háttér, illetve ahol erős közösség működik. A háttér- és irodai munkánkat viszont nem befolyásolja a vírushelyzet. Kizárólag a rendezvényszervezés marad el, ezen kívül azonban a többi feladatunkat el tudjuk végezni. A kritikus időszakban a cserkészeink helyi szinten részt vettek a szájmaszkok, ismeretterjesztő szórólapok kihordásában. Vállaltunk továbbá fordítói munkát – a szlovákul kiadott útmutatókat lefordítottuk magyar nyelvre. Ezen túl, a hivatalos szervek közül, akinek szüksége volt rá, annak cserkészközösségeink igyekeztek kölcsönözni asztalokat, padokat és sátrakat.

Idén van harminc éve, hogy újraindult a szövetségük. Ennek kapcsán kiállításuk is volt. Miről szólt ez?

Bár ünnepélyes megnyitót nem tarthattunk, a kiállítást mégis megszerveztük. Az elmúlt harminc évünkre koncentráltunk, de azért a védőszentünk, az alapítónk, illetve a két világháború közt tevékenykedő cserkészek emlékei is helyet kaptak a tárlat egyik részében. Cserkészzászló, őrsi körlet, cserkészek által használt eszközök mind-mind bekerültek a kiállítás anyaga közé. Egyes panelek a céljainkat, a nevelési módszereinket, az elődeinket mutatták be, s voltak olyanok, melyek az elmúlt harminc évben megvalósult rendezvényeink képeit sorakoztatták fel. Szemléltettük továbbá, hogyan változott a cserkészújságunk arculata. Először Komáromban, majd pedig Dunaszerdahelyen volt megtekinthető a kiállításunk. Az utóbbi helyszínünk jóval nagyobb volt, így itt több mindent meg tudtunk mutatni az érdeklődőknek.

Szlávik Cyntia