1
Illusztrációs felvétel (TASR)
Megosztás
A Pozsony körül megépült autópályát egy éve adták át, de a bíróság még javában foglalkozik ezzel a projekttel. Az építést kivitelező cégek ellen ugyanis környezetkárosítás miatt eljárás indult. Az érintett vállalat képviselője azt állítja, hogy ilyet ők nem követtek el, és ehelyett inkább csak illegális kitermelésről lehet beszélni.
Aki végighaladt már az R7-es gyorsforgalmi úton, akkor bizonyára észrevette azt a két "krátert", ami a kétszer két sávos autópálya mellett tátong. Ezek a gödrök Dénesd (Dunajská Lužná) község közelében, a Jánošíková nevezetű településrészen találhatók. A csaknem tízhektáros, gazzal benőtt telken korábban kavicsbányászat folyt, ahonnan a kitermelt alapanyagot az azóta már a forgalomnak átadott, fővárosi elkerülő út építéséhez használták fel.
A kitermelés azonban úgy tűnik, nem a paragrafusok szerint zajlott.
A D4R7 Construction osztrák-spanyol konzorcium felső vezetői ellen ebben az ügyben környezeti bűncselekmény – környezetkárosítás – gyanúja miatt indult eljárás, és akár tíz év börtönbüntetést is kaphatnak.
Az illetékes pozsonyi járási bíróságnak hamarosan döntenie kell, hogy elfogadja-e a vádemelést.
Az egész történet azzal kezdődött, hogy az alvállalkozó, a Visionary Fields, akivel szemben szintén eljárást folytatnak, helyszíni engedélyt kért. Az elsőfokú hozzájárulást meg is kapták, az azonban nem lett jogerős, mert Dénesd polgármestere fellebbezett ellene, de a cég szerint nem környezetvédelmi okokból. Időközben azonban már megkezdődtek a munkálatok a területen. A Visionary Fields a kitermelt kavicsot és homokot kiszámlázta, és a teljes összeget meg is kapta a konzorciumtól, bár később kiderült, hogy a beszállító nem tett eleget a szükséges engedélyek megszerzésére vonatkozó kötelezettségének.
A cég vezetői szerint környezetkárosítás nem történt, ezt bizonyítják a cég által készíttetett szakértői jelentések is. Ezért a védelem javaslatot tett a büntetőeljárás leállítására, illetve helyette közigazgatási eljárás megkezdését javasolja.
A jogerős engedély hiánya nem lehet bizonyíték a környezeti bűncselekmény elkövetésére – nyilatkozta Martin Magál, hozzátéve, hogy a tárgyalt területen gyakori a hasonló bányászati tevékenység.
Ha környezetkárosítás helyett csak illegális kitermelésnek minősítenék az esetet, akkor közigazgatási eljárásban a vádlottak legfeljebb három évig terjedő büntetésre számíthatnak.
Ernest Németh, a település új polgármestere azonban azt állítja, hogy a kavicsbányászat használhatatlanná tette a termőföldet, a jelenlegi területrendezési tervben pedig nincs szó arról, hogy ezeket a parcellákat építkezési alapanyag kitermelésére szánták volna. Így szerinte helyes volt az a döntés, hogy az elődje nem adta ki a kért engedélyt.
Az ügy iratanyagának terjedelme miatt a főtárgyalás várhatóan 2023 első negyedévében lesz. A rendőrség megerősítette, hogy jelenleg négy ügyben folyik nyomozás a körgyűrű építésével összefüggésben, és ezek az esetek illegális hulladékelhelyezéssel, illetve környezetkárosítással vannak kapcsolatban.
(hnonline)