Mi hozhat békét Ukrajnába? NATO-tagállamok miniszterelnökeinek kijevi tárgyalásai, a katonai segítség vagy a Békemenet és Orbán kampánybeszéde?

Lajos P. János | 2022. március 17. - 08:39 | Vélemény

Hétfőn váratlanul Ukrajnába utazott Csehország, Lengyelország és Szlovénia miniszterelnöke. Ráadásul nem a határ mellett, nem Lvivben vagy Ungváron álltak meg, hanem Kijevben találkoztak Volodimir Zelenszkijjel. Miközben az oroszok lőtték a várost. Csütörtökön Szlovákiába érkezik Lloyd Austin, az USA védelmi minisztere. Magyarországon az utóbbi napok „legfontosabb” eseménye a Békemenet és Orbán beszéde volt.

Mi hozhat békét Ukrajnába? NATO-tagállamok miniszterelnökeinek kijevi tárgyalásai, a katonai segítség vagy a Békemenet és Orbán kampánybeszéde?
Fotó: TASR/AP

Emlékszünk még arra, amikor néhány héttel azelőtt, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, Orbán Viktor Moszkvába látogatott, és Vlagyimir Putyinnal tárgyalt. Egy hosszú asztal két végén ülve „folytattak megbeszélést”, Orbán szerint elsősorban gazdasági kérdésekről. A magyar miniszterelnök aznap ki is posztolta: Ha van orosz gáz, van rezsicsökkentés! Azt is elárulta, hogy sikerült megegyezniük abban, hogy évente egymilliárd köbméterrel több gázt vesz Magyarország Oroszországtól.

Azóta óriásit fordult a világ, már csaknem három hete, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, és az Európai Unió azon dolgozik, hogy minél gyorsabban leépítse az orosz energiahordozóktól, elsősorban a földgáztól való függőséget.

Papíron Magyarország is vállalta ezt, legalábbis Orbán is támogatta az Európai Tanácsnak azt a határozatát, amely erről beszél. Tehát ahelyett, hogy növelnék, inkább csökkenteniük kellene az Oroszországból vásárolt földgáz és kőolaj mennyiségét.

Orbán a moszkvai útja után ugyan igyekezett magát a „béketeremtő” pozíciójába manőverezni, hiszen akkor már az amerikai titkosszolgálatok nyíltan arról beszéltek – szivárogtattak –, hogy Oroszország hamarosan megtámadja Ukrajnát. Ezzel próbálta magyarázni, hogy mégsem mondta le a találkozót Putyinnal. Hogy hitt-e Orbán az amerikai titkosszolgálatoknak, azt csak ő tudja, ahogyan azt is, hogy mit mondott neki Putyin – mondott-e egyáltalán valamit – Ukrajna előkészületben lévő megtámadásáról. Ha azonban Orbán tényleg „béketeremtőnek” akart volna látszani, akkor Zelenszkijjel is le kellett volna ülnie.

Orbán azóta is a „békéről” beszél, de hogy ez alatt mit ért és hogyan érné el, azt nem nagyon magyarázza meg. Mivel azonban fegyverekkel nem hajlandó segíteni az ukránokat, valószínűleg úgy képzeli el a béketeremtést, hogy miután sokszor elismétli, hogy békét akar, az orosz katonák egyszerre „béketündérekké” válnak Ukrajnában, majd leülnek vodkázni az addig támadott, és általuk csak náciként emlegetett ukrán katonákkal, virágot adnak a szülészeteken is bombázott ukrán nőknek és a rakétatámadásokat túlélt gyerekeknek meg plüssállatkákkal kedveskednek..

A magyar miniszterelnök valószínűleg tudja, hogy az orosz-ukrán háború lezárását nem lehet Budapesten elmondott kampánybeszédekkel vagy a „világbékét óhajtó” Békemenettel elérni, ez Orbán számára is csak a választási kampány része.

A Putyinnal való tárgyalásakor is a „rezsicsökkentést” tartotta a legfontosabbnak, valószínűleg most is inkább azon aggódik, hogy az orosz-ukrán háború ne nagyon vigye feljebb a gáz és a kőolaj árát.

Szerencsére az unió tagállamainak túlnyomó része – talán Orbánon kívül mindenki – érti, hogy a béke nem kívánság kérdése, tenni kell érte. Ebből vizsgázott jelesre a Mateusz Morawiecki lengyel, Petr Fiala cseh, Janez Jansa szlovén kormányfő és a velük utazó Jaroslav Kaczynsky lengyel miniszterelnök-helyettes. Valószínűleg nem ez a tárgyalás volt az, amelyiken megegyeztek az ukránoknak szállítandó fegyverekről és egyéb anyagi segítségről, és az ukrán menekültek ellátásának részleteit sem itt pontosították. Viszont az a tény, hogy három uniós és NATO-tagállam négy fontos vezetője egy kijevi bunkerben találkozik Ukrajna miniszterelnökével, nagyon erős üzenet Putyinnak. (Utólag már Heger is megbánta, hogy nem ment Kijevbe.)

Csütörtökön Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter érkezik Szlovákiába, majd utazik tovább Bulgáriába. A tárgyalásainak célja a NATO keleti szárnyának megerősítése.

Az USA közben robotrepülőgépeket ígért Ukrajnának, és talán megkapják Szlovákiától az orosz S-300-as légvédelmi rendszert. Cserébe mi Patriotokat kapunk a keleti határ védelmére.

Ezek azok a lépések, amelyek elhozhatják Ukrajnába a békét. Ahhoz ugyanis az kell, hogy Putyin lássa, egyedül maradt, miközben az általa támadott Ukrajna – katonailag is – erős szövetségesekre támaszkodhat. Ha valamivel, akkor ezzel talán el lehet majd érni, hogy Putyin belássa: neki is jobban megéri a békekötés, mint a háború folytatása.