1
Fotó: a szerző
A Csallóközi Városok és Falvak Társulása szervezésében, mintegy két tucat település képviselőjével a hulladékgazdálkodás jövőjéről egyeztettek a héten Bakán.
Az eseményen a Gulázsi s.r.o. és a Kosit hulladékgazdálkodási vállalat képviselői is részt vettek, az ő együttműködésük mérföldkövének számító nagyabonyi átrakodó állomásról már korábban írtunk. Ennek lényege, hogy mivel a csallóközi szemétlerakatok, illetve azok kapacitása egyre fogy.
A nagyabonyi hulladékátrakó állomás működtetője a Gulázsi s.r.o. partnereként a KOSIT vállalat. Előbbi mintegy 30 dunaszerdahelyi járásbeli település hulladékát szállítja el, az állomás pedig arra szolgál, hogy ezt a szemétmennyiséget konténerbe sűrítve a Kosit vállalat szállítja tovább Párkány mellé, a nánai szemétlerakatra.
A jövő viszont nem ebben rejlik, ezt Gulázsi Olivér, előbbi vállalat vezetője már korábban elmondta kérdésünkre. Hogy miben, azt próbálták fejtegetni a bakai találkozón. Katarína Mandalová, a Kosit vállalat nyugati divíziójának igazgatója mag is beszélt az 500 ezer köbméter kapacitás nánai lerakatról, és arról, hogyan készülnek fel a hulladék mechanikai-biológiai kezelésének (MBÚ) 2024-es (hacsak el nem halasztják) bevezetésére.
Ez a fajta hulladékkezelés egyébként azt jelenti, hogy 2024-től a lerakatokra csak az effajta „átalakított” szemét kerülhet.
A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása meg is kongatta júniusban a vészharangot, és megismételte tavalyi állásfoglalását az ügyben, miszerint az önkormányzatok erre nem tudnak felkészülni, mivel ahogy 2023-ra, mint az MBÚ bevezetésének eredeti határidejére, úgy 2024-re sem lesz elegendő ilyen állomás.
Az MBÚ egyébként, ahogy azt Radovan Kazda, az Odpady-portal.sk elemzője egy rádióadásban kifejtette, két részből áll. Az elsőt a csomagolásnak használt anyagok frakciója alkotja, amit energetikailag hasznosítanának, vagyis lényegében elégetnének/hőkezelnének, aminek az eredménye valamilyen alternatív fűtőanyag volna. A második elemét az MBÚ-nak a kommunális hulladék biológiailag lebomló része alkotja. A ZMOS és más szervezetek szerint viszont 2024-re csak az ország 40-45%-a készülhet fel a szemét effajta kezelésére, a támogatások az állomások kialakítására lassan érkeznek.
Katarína Mandalová beszélt a bakai találkozón a vágsellyei körforgásos gazdaságot támogató központjukról (CCE), mely a Duslo területén jön létre, és amelynek működési elve, hogy az ipari hulladékból másodlagos nyersanyagot nyernek, a hőkezeléssel keletkező fűtőanyagot pedig az ipar vagy a lakosság újból felhasználhatja. A vágsellyei CCE kapacitása éves szinten 130 ezer tonna.
A Kosit cég tulajdonképpen partnerséget ajánlott fel a községeknek ezen a téren, melynek része kell legyen, hogy az önkormányzatoknak a jelenleginél is jobban kell ösztönözniük a lakosaikat a hulladék osztályozására. „Fel kell készülni arra, hogy a szemételhordás díja nőni fog” – mondta, hozzátéve, az általuk alkalmazott „igazságos mérésen” alapuló rendszer abban segítheti a településeket, hogy lakosra lebontva nyilvántarthassák, ki mennyire vesz részt az osztályozásban, és mennyi szemetet termel.
Balódi László, a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának elnöke ehhez hozzáfűzte, hogy még mielőtt egy olyan rendszer bevezetéséről beszélnének, amelynek részét képezik a chippel ellátott kommunális és osztályozott szemetet tároló kukák, szükség van a műszaki háttér kiépítésére is.
„Nagy segítség volna, ha ezekért a kukákért nem kellene az önkormányzatoknak fizetni, hanem valamilyen más forrásból sikerülne finanszírozni” – húzta alá.
Elmondta, hogy a Nagyszombat megyei önkormányzaton keresztül idén és jövőre is megpróbál forrásokat szerezni, idén már sikerült 500 kukára. Úgy véli, határon átnyúló EU-s projektek keretén belül esélyük lehet a jövőben ennél nagyságrendileg nagyobb pénzügyi hátteret biztosítani erre, majd emlékeztetett arra, hogy ha egy olyan céggel együtt tudnak működni, mely már tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren, az a szemétdíjakon is megmutatkozhat.
A találkozónak nincs kézzel fogható eredménye, inkább csak arról szólt, hogy a polgármesterek képbe kerüljenek a hulladékgazdálkodás területén, a jövő számukra továbbra is bizonytalan.
(SzT)