Mi lesz veled, alkotmánybíróság? Az új szabályok szerint Mészáros Lajos sem vehetné fel a talárt

Hosszú hónapok óta megy a szakmai, politikai vita, hogyan oldható meg a szlovák alkotmány védelme legfőbb szervének, az alkotmánybíróságnak a zavartalan működése. Leegyszerűsítve az aránylag összetett kérdést: lépéskényszerben a törvényhozás, új bírókat kell választani, és azon vitáznak az illetékes politikusok, hogy a Kassán székelő intézmény új tagjait milyen feltételekkel válasszák meg. Ha képtelenek megegyezni, minden marad a régiben, de az az állapot állítólag senkinek nem jön be. Egy új szabályrendszer csak alkotmánymódosítással érhető el, ehhez meg 90 szavazat kell. Hogy ezen a 90 voksot feltételező jogszabályon belül milyen szavazatmennyiséget szabnak meg az új bírák megválasztásához, - szintén 90-et (minősített vagy alkotmányos többséget) vagy 76-ot (abszolút többséget) - az egy külön vitapont.

Mi lesz veled, alkotmánybíróság? Az új szabályok szerint Mészáros Lajos sem vehetné fel a talárt
Fotó: tasr

Kibontva a helyzetet, következő a felállás: 13-ból 9 alkotmánybírónak fél éven belül, jövő februárban lejár a megbízatási ideje és annak érdekében, hogy a taláros testület működőképes maradhasson, a parlamentnek még idén meg kell választania az új bírókat. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a felszabaduló helyekre a törvényhozásnak egyszerű többséggel 18 jelöltet kell jóváhagynia, akik közül az államfő választja ki a szerinte megfelelő 9 személyt. És aztán 2031-ig ebben az új összetételben dolgozna a bíróság. 

Az új szabályokhoz ellenzéki szavazat is kell

Abban konszenzus alakult ki, hogy minőségibb, szakmaibb játékszabályok alapján kellene rendezni a helyzetet. Az alkotmánybíró-jelöltek megválasztásának új szabályozásáról szóló alkotmánymódosítás, melyet Gál Gábor igazságügyi miniszter terjesztett a parlament elé, már az első olvasatban rábólintott a parlament, így az első akadályon már túllépett. De ehhez a módosításhoz a végszavazás során majd legalább 90 szavazatra lesz szükség, azaz a mintegy 79  képviselőt a háta mögött tudó koalíció izomból nem oldhatja meg a helyzetet. Kellenek még az ellenzéki voksok is, legalább 11 vagy 12, attól függően, a Híd pártot a minap faképnél hagyó Lucia Žitňanská miként viszonyul az előterjesztéshez. Ismerve a hazai állapotokat, nem lenne meglepő, ha ez az alkotmányos többség nem jönne össze. Erre a helyzetre utalva figyelmeztetett a tárcavezető, ha nem sikerül megegyezni az alkotmánybíró-választás szabályainak módosításáról, ha nem jönne össze a 90 szavazat, akkor a 9 új alkotmánybírót a régi, azaz a mostani szabályozás szerint választják meg. Eszerint meg az a felállás, hogy a bírók megválasztásához elegendő akár  a 76 honatyát feltételező határozatképes parlament egyszerű többsége is, azaz 39 voks is.

A Smer kiiktatná Kiskát az egész folyamatból

Az új kormányjavaslat értelmében azonban a jelölteket a parlament már abszolút többséggel választaná meg, azaz ezentúl az összes képviselő több mint felének, - vagyis legalább 76 képviselő - támogatására lesz majd szükség. Az ellenzék követelése, hogy az alkotmánybírókat alkotmányos többséggel, azaz 90 szavazattal válasszák meg a képviselők, Gál szerint irreális. Legalábbis csütörtökig ez volt a felállás. De tegnap a Smer-SD váratlanul azzal rukkolt elő, hogy javasolni fogja, hogy az alkotmánybírókat a parlament közvetlenül, 90 szavazattal válassza meg, kiiktatva Andrej Kiskát a folyamatból. Tehát az a jelölt, akit a képviselők alkotmányos többséggel támogatnak, automatikusan alkotmánybíróvá válik, azaz az államfőnek az egész megválasztási folyamatba már nem lenne beleszólása. Ezt Martin Glváč (Smer-SD), a parlament alelnöke jelentette be csütörtökön, miután a koalíciós pártok képviselői találkoztak Andrej Kiska államfővel, hogy megvitassák az alkotmánybíró-választás új szabályait. Hogy ehhez az vadonatúj smeres ötletrohamhoz miként viszonyul a szaktárca hidas vezetője, még nem világos.

Fiatal jogászok, találkozhatunk 2031-ben ! 

A kormány azt is javasolja, és ez a másik legnagyobb változtatás a jelenleg érvenyes szabályokhoz képest, hogy a bírók megválaszthatóságának alsó korhatárát emeljék 40-ről 45 évre, amit egyes szakemberek károsnak minősítettek. Egy 38 tagból álló jogászcsoport szerint a kormányjavaslat ezzel a korhatáros rendelkezéssel blokkolja a jogászok fiatalabb nemzedékét, és ellehetetleníti azok jelölését, akik 1989 után tanulták ki a jogot. Ők legközelebb csak 2031-ben indulhatnának. A jelenlegi alkotmánybírók közül a kinevezésük idején sokan nem töltötték be a 45. életévüket, köztük Eduard Barány, Ján Drgonec és Mészáros Lajos sem. Erre a felvetésre Gál Gábor azt nyilatkozta, hogy ez a kikötés az egyik koalíciós párt kérése volt, nem részletezve, ezt az SNS vagy a Smer akarta-e így. 

Most úgy néz ki, nem csupán a koalíciós és az ellenzéki képviselők folytatnak még tárgyalásokat a javaslatról, hanem a kormánypártok is tárgyalóasztalhoz kényszerülnek a végszavazás előtt. Mivel alkotmánymódosításról, azaz legalább 90 szavazat bebiztosításáról van szó, ahhoz egy egységes koalíciós hozzáálláson túl az ellenzék szavazataira is szükség lesz. Ha ez nem jön össze, minden marad a régiben. Hogy az meg kinek jó, majd az is kiderül.

(sárp)