Mi sül ki abból, ha a felvidéki magyarok összefognak? Szíjjártó külügyminiszter tudja a választ

2019. május 29. - 14:25 | Belföld

Élvezetes beszélgetést tűzött programjára szerdán reggel a Pátria Rádió. A szlovákiai közszolgálati rádió magyar adásában Szíjjártó Péter külügyminiszter bővebb lére ereszthette, hogyan látja a szlovákiai európai parlamenti választások eredményeit, és miként a Fidesz helyzetét az EP- választások következményeként megváltozott Európai Unióban.

Mi sül ki abból, ha a felvidéki magyarok összefognak? Szíjjártó külügyminiszter tudja a választ
Fotó: Pátria Rádió

"Ha a magyarok összefognak, abból általában jó szokott kisülni" – hangzott a magyar diplomácia vezetőjének sommás véleménye azzal kapcsolatban, miként vélekedik a hazai magyar pártok esetleges összefogásáról, ami a számukra sikertelen európai parlamenti választásokat követően egyre aktuálisabb kérdés. Szerinte sokkal jobb összefogni, mint nem, ... "de nem mi élünk itt, azt az itteni magyarságnak kell eldöntenie, hogy egy tisztán etnikai, nemzetiségi alapú politikai képviselet milyen szerkezetben fut neki a választásnak.”

Szíjjártó úgy véli, jó, ha a felvidéki magyaroknak a hangja erőteljesen van jelen az európai és a hazai politikában. A szombati választásokkal kapcsolatban megjegyezte, ami itt történt, hogy az MKP-nak 390 szavazat hiányzott a bejutáshoz, és három parlamenti pártot is megelőzött,

„azt mutatja, hogy annak a koncepciónak van létjogosultsága, amely a tisztán nemzetiségi alapú poliltikai érdekképviseletre épít”, de az hogy ennek milyen struktúrája legyen, azt helyben kell eldönteni. „Egy biztos, a koncepció, amely szerint nemzeti, etnikai alapú politikai képviseletre kell építeni, az most visszaköszön a választási eredményekben, azt nem lehet másként magyarázni, a 4,97 kontra 2,6 ez önmagáért beszél” - szögezte le a magyar politikus az MKP és a Híd százalékban kifejezett eredményeit összevetve.

Az már más kérdés, hogy ugyanezt a logikát nem használta Szíjjártó három évvel ezelőtt, amikor a 2016-os szlovákiai parlamenti választásokkor a „kontra” meccsben 6,5 és 4,04 százalék találkozott, csak éppen fordított felállásban, mert abból a mérkőzésből a fenti koncepció nem nyert volna megerősítést. De mifelénk a sikeres politikus ismérve, hogy csak a maga változatát hangoztatja, és így tesz a magyar miniszter a Fidesz Európai Néppárti (EPP) slamasztikájával összefüggésben is.

Mint ismeretes, ez az a legsikeresebb, legbefolyásosabb és legnépszerűbb uniós pártcsalád, amelyiknek tagja az MKP és a Híd is, és amelyikből a vezető magyarországi kormánypártnak kifelé áll a rúdja. Ahogy arról korábban már írtunk, az Orbán Viktor vezette tömörülés korábban összerúgta a port az EPP-vel és bár később próbálta teljesíteni a Néppárt feltételeit, a kampányra ráfordulva kissé elszámíthatta magát, mert inkább az olasz és az osztrák populistákkal való szövetségre gyúrt. Ez az uniós színtérre szánt taktika arra lett kitalálva, hogy a választás után Orbánék jobb alkupozícióba kerülve tárgyalhatnak az EPP-ben való maradásról, amelyik pártszövetségben fel van függesztve a Fidesz tagsága. Hasonlóan ahhoz, ahogy az európai szocialisták által a Smer párté is, Robert Fico 2006-os ámokfutását követően.

De nem jöttek be az előrejelzések, a vártnál csak kevesebbet veszített az EPP, ugyanakkor a leginkább a liberálisok erősödtek meg, nem pedig a migránsellenes, populista erők. Jött is a kérdés, ebben a helyzetben hol a Fidesz helye? Nem szigetelődik el?

Erre nem érkezhetett más válasz, csak az, amiről kedden be is számoltunk, hogy hát a legnagyobb frakción, az EPP-n belül a harmadik legnagyobb csoportot a Fidesz alkotja. Hogy maradnak-e Orbánék a pártcsaládjukban, - (vagy ahogy azt már korábban megtették, most megint eggyel jobbra sasszéznak) - az volt a szíjjártói válasz: „Hát most még ott (EPP-ben) vagyunk, egyelőre ezt tudjuk figyelembe venni.”

Szíjjártó szerint a pártcsaládon belül el fog indulni egy vita a merre továbbról, mert megbomlott az eddigi status quo, hiszen az EP-választáson az EPP és a szocialisták olyan sok szavazatot veszítettek, hogy ketten együtt nem adják ki a többséget.

Innentől megindul a kérdés, „balra vagy jobbra nyit-e az EPP” és „ebben a vitában részt fogunk venni”, „nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Néppárt legsikeresebb tagpártja egy migrációellenes párt” és a Fidesz majd meglátja, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy az EPP-t egy jobb irányba fordítsák a bal helyett, „ennek megfelelően meghozzuk a magunk döntését.”

Na de mi van akkor, ha az EPP összeáll a szocikkal meg a liberálisokkal? Hiszen akkor ennek a hármas koalíciónak majd nem lesz égető szüksége a Fidesz 13 képviselőjére. És különben is, Manfred Weber, az EPP egyik legfontossabb politikusa szintén ilyen értelemben nyilatkozott a választásokat követően...

Akkor az van, hogy a lényegi kérdést elengedve meg lehet piszkálni az EPP csúcsjelöltjét. „Ma már nem sok jelentősége van, mit mond Manfred Weber", ... sem vele szemben, sem a csúcsjelölti rendszerrrel szemben nincs meg a támogatottság, nem mellesleg "nagyon mesterséges dolog volt a spitzenkanditát rendszer", ezért "azt gondolom, nem fog meglepetést okozni, ...ha egy olyan embert választanak meg az Európai Bizottság élére, aki nem szerepelt ezen jelöltek között." - így a magyar külügyér.

A beszélgetés során a smeresek sikertelen államfőjelöltje kapcsán szó esett arról a pikáns helyzetről is, miként férhet meg jól egymással a Smer és a Fidesz, még akkor is, ha az előbbi kormánypozíciójának megdöntésében érdekelt a magyar kormánypárt itteni partnere, az MKP. Ahogy arról kedden pusmogni kezdtek, Maroš Šefčovič egyike lehet azoknak, akiknek az EB-elnöki jelölését támogatják a V4-es országok vezetői. A magyar diplomácia irányítója kifejtette, "a választóvonalak nem elsősorban a pártcsaládok között húzódnak, hanem konkrét ügyek mentén, például a migráció kapcsán", és "ha ez nem így lenne, akkor a visegrádi együttműködés nem lenne olyan sikeres", hiszen a négy ország vezető politikai ereje négy különböző pártcsaládhoz tartozik (Fidesz - Néppárt, Smer - szocialisták, cseh ANO - liberálisok, a lengyel PiS - konzervatívok). Az adott helyzetben pedig legitim elvárás Szíjjártó szerint, hogy legyen egy közép-európai, azon belül visegrádi az uniós csúcsvezetők között.

(sp)