Mi sül ki abból, ha a felvidéki magyarok összefognak? Szíjjártó külügyminiszter tudja a választ

"Ha a magyarok összefognak, abból általában jó szokott kisülni" – hangzott a magyar diplomácia vezetőjének sommás véleménye azzal kapcsolatban, miként vélekedik a hazai magyar pártok esetleges összefogásáról, ami a számukra sikertelen európai parlamenti választásokat követően egyre aktuálisabb kérdés. Szerinte sokkal jobb összefogni, mint nem, … "de nem mi élünk itt, azt az itteni magyarságnak kell eldöntenie, hogy egy tisztán etnikai, nemzetiségi alapú politikai képviselet milyen szerkezetben fut neki a választásnak.”

Szíjjártó úgy véli, jó, ha a felvidéki magyaroknak a hangja erőteljesen van jelen az európai és a hazai politikában. A szombati választásokkal kapcsolatban megjegyezte, ami itt történt, hogy az MKP-nak 390 szavazat hiányzott a bejutáshoz, és három parlamenti pártot is megelőzött,

„azt mutatja, hogy annak a koncepciónak van létjogosultsága, amely a tisztán nemzetiségi alapú poliltikai érdekképviseletre épít”, de az hogy ennek milyen struktúrája legyen, azt helyben kell eldönteni. „Egy biztos, a koncepció, amely szerint nemzeti, etnikai alapú politikai képviseletre kell építeni, az most visszaköszön a választási eredményekben, azt nem lehet másként magyarázni, a 4,97 kontra 2,6 ez önmagáért beszél” – szögezte le a magyar politikus az MKP és a Híd százalékban kifejezett eredményeit összevetve.

Az már más kérdés, hogy ugyanezt a logikát nem használta Szíjjártó három évvel ezelőtt, amikor a 2016-os szlovákiai parlamenti választásokkor a „kontra” meccsben 6,5 és 4,04 százalék találkozott, csak éppen fordított felállásban, mert abból a mérkőzésből a fenti koncepció nem nyert volna megerősítést. De mifelénk a sikeres politikus ismérve, hogy csak a maga változatát hangoztatja, és így tesz a magyar miniszter a Fidesz Európai Néppárti (EPP) slamasztikájával összefüggésben is.

Mint ismeretes, ez az a legsikeresebb, legbefolyásosabb és legnépszerűbb uniós pártcsalád, amelyiknek tagja az MKP és a Híd is, és amelyikből a vezető magyarországi kormánypártnak kifelé áll a rúdja. Ahogy arról korábban már írtunk, az Orbán Viktor vezette tömörülés korábban összerúgta a port az EPP-vel és bár később próbálta teljesíteni a Néppárt feltételeit, a kampányra ráfordulva kissé elszámíthatta magát, mert inkább az olasz és az osztrák populistákkal való szövetségre gyúrt. Ez az uniós színtérre szánt taktika arra lett kitalálva, hogy a választás után Orbánék jobb alkupozícióba kerülve tárgyalhatnak az EPP-ben való maradásról, amelyik pártszövetségben fel van függesztve a Fidesz tagsága. Hasonlóan ahhoz, ahogy az európai szocialisták által a Smer párté is, Robert Fico 2006-os ámokfutását követően.

De nem jöttek be az előrejelzések, a vártnál csak kevesebbet veszített az EPP, ugyanakkor a leginkább a liberálisok erősödtek meg, nem pedig a migránsellenes, populista erők. Jött is a kérdés, ebben a helyzetben hol a Fidesz helye? Nem szigetelődik el?

Erre nem érkezhetett más válasz, csak az, amiről kedden be is számoltunk, hogy hát a legnagyobb frakción, az EPP-n belül a harmadik legnagyobb csoportot a Fidesz alkotja. Hogy maradnak-e Orbánék a pártcsaládjukban, – (vagy ahogy azt már korábban megtették, most megint eggyel jobbra sasszéznak) – az volt a szíjjártói válasz: „Hát most még ott (EPP-ben) vagyunk, egyelőre ezt tudjuk figyelembe venni.”

Szíjjártó szerint a pártcsaládon belül el fog indulni egy vita a merre továbbról, mert megbomlott az eddigi status quo, hiszen az EP-választáson az EPP és a szocialisták olyan sok szavazatot veszítettek, hogy ketten együtt nem adják ki a többséget.

Innentől megindul a kérdés, „balra vagy jobbra nyit-e az EPP” és „ebben a vitában részt fogunk venni”, „nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Néppárt legsikeresebb tagpártja egy migrációellenes párt” és a Fidesz majd meglátja, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy az EPP-t egy jobb irányba fordítsák a bal helyett, „ennek megfelelően meghozzuk a magunk döntését.”

Na de mi van akkor, ha az EPP összeáll a szocikkal meg a liberálisokkal? Hiszen akkor ennek a hármas koalíciónak majd nem lesz égető szüksége a Fidesz 13 képviselőjére. És különben is, Manfred Weber, az EPP egyik legfontossabb politikusa szintén ilyen értelemben nyilatkozott a választásokat követően…

Akkor az van, hogy a lényegi kérdést elengedve meg lehet piszkálni az EPP csúcsjelöltjét. „Ma már nem sok jelentősége van, mit mond Manfred Weber", … sem vele szemben, sem a csúcsjelölti rendszerrrel szemben nincs meg a támogatottság, nem mellesleg "nagyon mesterséges dolog volt a spitzenkanditát rendszer", ezért "azt gondolom, nem fog meglepetést okozni, …ha egy olyan embert választanak meg az Európai Bizottság élére, aki nem szerepelt ezen jelöltek között." – így a magyar külügyér.

A beszélgetés során a smeresek sikertelen államfőjelöltje kapcsán szó esett arról a pikáns helyzetről is, miként férhet meg jól egymással a Smer és a Fidesz, még akkor is, ha az előbbi kormánypozíciójának megdöntésében érdekelt a magyar kormánypárt itteni partnere, az MKP. Ahogy arról kedden pusmogni kezdtek, Maroš Šefčovič egyike lehet azoknak, akiknek az EB-elnöki jelölését támogatják a V4-es országok vezetői. A magyar diplomácia irányítója kifejtette, "a választóvonalak nem elsősorban a pártcsaládok között húzódnak, hanem konkrét ügyek mentén, például a migráció kapcsán", és "ha ez nem így lenne, akkor a visegrádi együttműködés nem lenne olyan sikeres", hiszen a négy ország vezető politikai ereje négy különböző pártcsaládhoz tartozik (Fidesz – Néppárt, Smer – szocialisták, cseh ANO – liberálisok, a lengyel PiS – konzervatívok). Az adott helyzetben pedig legitim elvárás Szíjjártó szerint, hogy legyen egy közép-európai, azon belül visegrádi az uniós csúcsvezetők között.

(sp)