Megosztás
Vagyis akit le akartak tartóztatni, az kapcsolt, és inkább ő tartóztatta le azt, aki őt le akarta tartóztatni. Nem, ezt nem Christian Morgenstern írta, se nem Örkény vagy Beckett, de még csak nem is Tarantino, hanem az élet.
Ember, akarom mondani, állampolgár legyen a talpán, aki átlátja, mi történik a szlovák bűnüldöző, vagy bűnüldözőt üldöző szerveknél. Mindenki mindenkivel… akarom mondani, ellen. Vagy mégsem egészen, mert van, aki valakit segít, pl. az ügyészség. De ki kit és miért…???
Szóval vannak a rendőrségnek nyomozói és vannak őket ellenőrző inspektorok, hogy azért ott se tehessen bárki bármit. Ezek valami miatt egymás hajába kaptak. A jelek szerint bűnök miatt, más jelek szerint amiatt, mert a bűnöket politikusok követhették el, akik némelyikükre elítélhető módon hatást tudtak gyakorolni. Vagy ahogyan egyes más politikusok mondják, közéjük férkőzött a maffia.
Csakhogy nincs, aki rendet tegyen. Mert:
– a rendőrfőnök jogköre állítólag ehhez kevés, nem avatkozhat bele folyó ügybe, legalábbis nem igazságosztóként
– a belügyminiszter dettó, noha eddig nem azt szoktuk meg a belügyminiszterektől, hogy ne avatkoznának, hiszen ők már politikusok. A mostani nem avatkozik…
Akkor most kinél pattog a labda?
A bíróknál? Azok majd csak a vádemelések után döntenek egy eljárásban a vádlott bűnösségéről. Nem ott tart ez az ügy. Csak oda. Rossz nyelvek szerint azért, mert egyéb alakok ügye már itt tart, és éppen ezt nem szeretnék egyes politikusok, na meg a befészkelődött maffia…
Elsősorban az ügyészeknél pattog tehát, ha jól érti az állampolgár a sajtóból. Na meg, ha jól érti a sajtó. Ők hagyják ugyanis jóvá az eljárások határozatait, az ő bólintásukkal lehet vádakat emelni, ha nem bólintanak, ami napi szinten normális, hiszen tkp. a nyomozók munkáját véleményezik határozataikkal, akkor nincs vádemelés. Hiszen a nyomozó is tévedhet. Itt most akadt ügyész, aki rányomta a stemplit az ügyre. De akadnak, akik másképpen értelmezik a törvényt és nem nyomták volna rá…
Miért van ez így? Vagy azért, mert vacakok a törvények (és ezért a törvényhozók a felelősök, normális embereket kellene ugyanis beválasztani a parlamentbe… ), nem egyértelműek. Vagy azért, mert akármilyenek a törvények, egyeseknek van hozzá hatalmuk, hogy másképpen értelmezzék őket. És ez sincs rendben.
Mi tehát a feladat és kinek a feladatáról van szó?
Rendet rakni a rendőrségi struktúrákban, ki kivel mit tehet és miért, ki kinek parancsol, nem parancsol, kit ellenőriz stb.
Tisztázni a jogköröket, ha kell változtatni azon a gyakorlaton, ki ki ellen és kiért mit kell jóváhagyjon nyomozás, büntetőeljárás során. Ki mibe szólhat/nem szólhat bele.
Azonosítani azokat, akik szivárogtatnak – ez ügyben, ügypókhálóban ugyanis tele a sajtó és a politikusok szája egyébként titkos infókkal – valamint eltávolítani őket.
Azonosítani azokat, akik politikai vagy más (köztörvényes) okból megrendelésre visszaélnek a hatalmukkal a bűnüldöző szerveknél, ügyészségeken, bíróságokon. Eltávolítani őket.
De mivel ezt sem a rendőrfőnök, sem a belügyminiszter nem teheti meg, vagy nem teheti meg maradéktalanul, szükség van a törvényhozókra, akik úgy módosítják a most működésképtelen paragrafusokat, hogy azok az állampolgárok számára tisztességes bűnüldözést és igazságszolgáltatást garantáljanak.
Mit tesz ennek érdekében a kormány? (Matovič Hegerje, Matovič és a többiek, akik ma miniszterek, de holnap akár egy Matovič-Sulík játszma félrelökött gyalogjai is lehetnek.)
Emlékszünk még arra a mondásra, hogy a teve olyan ló, amit bizottság tervezett?
Igen… Létrehoz egy bizottságot, lesz benne az is, meg az is, és akkor a bizottság tervez egy vagy több törvénymódosítást, amely ennek is, annak is megfelel (vagyis nem felel meg senkinek igazán, de mindenki talál kiskaput). Azt a parlament betervezi jóváhagyni gyorsított eljárásban, hiszen fokozott közérdeket képvisel.
Oszt vagy jóváhagyják a honanyák és honapák vagy nem.
Persze, ha még ott lesznek, mert ugye nem csupán a rendőrségnél érték el valakik, bizonyos körök a züllés hallatlan stádiumát, hanem a kormányban is. Recseg is, ropog is a koalíció, és sokan drukkolnak, hogy már ne legyen ideje, módja rendet vágni a gaz között, ahogyan boldogult nagyanyám vont össze zseniálisan két mondást…
Élvezhetnénk is akár ezt a westernt (easternt) az élet mozijában, csakhogy a mi adónkból megy és a mi bőrünkre. És amikor az egyik oldalról a valar morghulist halljuk, a másikról a dracaryst, akkor ugye világos, hogy fagyossá válik a hangulat, a társadalom és nem lehet tudni, mi sújt le ránk.
Főleg, ha a jogkövető, becsületes rendőrök, nyomozók, ellenőrök, ügyészek és bírák egyszer úgy döntenek, hogy feladják, mert ilyen körülmények között lehetetlen dolgozni. Pedig ők képviselik a demokráciában megosztott hatalom egyik nélkülözhetetlen és jó esetben független ágát. Szükség van rájuk.
Sok sikert hát a bizottságok bizottságának.