Mi történt hétfőn Kočner váltóhamisítási perében? - Íme a részletek

Tavaly június óta ül vizsgálati fogságban Marian Kočner, és a júliusban kezdődött váltóhamisítási büntetőperében először jelent meg személyesen a tárgyaláson. Korábban jelezte, hogy ha a pozsonyi Igazságügyi Palotában fognak tárgyalni, akkor ő is ott lesz. Így is lett. A Denník N beszámolója alapján foglaljuk össze, mi is történt hétfőn.

Mi történt hétfőn Kočner váltóhamisítási perében? - Íme a részletek
Marian Kočner (Fotók: TASR)

A per tárgyát azok a váltók képezik, melyeket 69 millió euró értékben állítólag a Markíza egykori igazgatója és társtulajdonosa, Pavol Rusko írt alá, kezesként pedig a tévétársaság van feltüntetve. Kočner a kedvezményezettjük, és mivel Ruskónak már nincs pénze, így mindenképp a Markízának kellene fizetnie. Csakhogy több részlet is arra utal, hogy a váltók hamisak és Kočner  Ruskóval összejátszva állította ki azokat néhány éve.

Marian Kočner előre megírt, hosszú nyilatkozattal vezette fel történetét a Markízával szembeni váltókról, amit magabiztosan, a hangját néha fel-felemelve elő is adott. Bírósági meghallgatása reggeltől egy ebédszünetet leszámítva egészen délután ötig tartott.

Ez idő alatt végig kitartott álláspontja mellett, amelyet még az elején a következőképp alapozott meg:

"Ha hamisak lettek volna (a váltók), akkor nem a saját nevem alatt próbálnám behajtani azokat. Talán senki nem hiszi el, hogy hamis dokumentum alapján követelnék valamit. Ha azok hamisak lennének, akkor nem vinném a bíróság elé az ügyet."

Beszélt az elején a Markíza és a Gamatex nevű cége közti 1998-as vitáról, ami közismert, ám a történetbe már beleszőtte azokat a részleteket, amelyek az ő alibijét támasztják alá. Erre azért is volt szükség, mert nyilvánosságra kerültek azok a beszélgetések, melyeket Kočner a Threema nevű applikációban folytatott különböző személyekkel, többek között üzlettársával, Štefan Aghgal.

Kočner állította, hogy amikor egyszer Aghgal a Markízánál jártak akkoriban, arra kérték Ruskót, hogy adja át nekik, ám miután ez nem történt meg, Agh valamilyen fontos dokumentumokat elhozott onnét, melyeknek csak a kópiái maradtak ott. Szavai szerint tudta, hogy azokra a dokumentumokra szükségük lesz, mert jó ügyvéd volt.

A valóság viszont az, hogy Agh a saját vallomásában semmi ilyesmit nem említett, ráadásul a Threemában Kočner azt kérdezte tőle, hogy „olyan papír, amit összenyálaztunk, nem maradt nálad egy sem?” A kifejezés az ügyész és a rendőrség szerint is arra utalhat, hogy olyan dokumentumokról volt szó, amelyeken meghamisították Rusko aláírását. Kočner először szólalt meg a kommunikációjának eme részletéről.

Štefan Agh

Ján Šanta ügyész hétfőn benyújtotta a bíróságnak Kočner kommunikációjának egy újabb fejezetét, mire a szenátus elnöke, Emil Klemanič bekérte a teljes kommunikációt.

Kočnera tárgyalás során nagyon nyíltan beszélt és hivatkozott olyan személyekre, akik már nincsenek az élők sorában. Szavai szerint ugyanis a váltók kapcsán Ernest Valko ügyvéd adott neki tanácsokat, találkozgatott a pozsonyi alvilág ismert figurájával, Peter Čongrádyval, és hogy a Mečiar-éra minisztere, Alexander Rezeš 500 millió koronás ajánlatát a Gamatex megvételére Jaroslav Svěchota, a titkosszolgálat akkori hírszerzési igazgatója közvetítette számára. Ezeket a részleteket azonban ők már nem tudják megerősíteni, ráadásul Valko kapcsán Kočner 2010-ben, amikor az ügyvédet meggyilkolták, tanúként már azt vallotta, hogy soha semmilyen ügyben nem adott neki jogi tanácsokat. Ezt most azzal magyarázza, hogy Valko nem jogi tanácsot adott, csak tanácsolt.

Ezután kifejtette, hogy amikor a CME társasággal úgy egyezett meg, hogy 80 millió koronát kapott a Gametexért, akkor az nem lehetett egy valós érték, mivel a Markíza annál sokkal többet ért. Emiatt írta alá Rusko a váltókat. Rezeš ajánlatára hivatkozott, hogy 500 millió koronát ért, és Valko tette a javaslatot a váltókra – legalábbis Kočner szerint.

A margóra: a Gamatex és a Markíza közti vita abból kerekedett, hogy egy bizonyos Siloš Pohanka beperelte a tévétársaságot és Pavol Ruskót, miután nem osztozott vele a tulajdonrészen.

Hosszasan beszélt a Markízáról, szavai szerint több per is folyt közöttük, és már nem akartak újabbat, ezért is születtek meg a váltók. Amikor viszont a váltókhoz ért, a történet kissé gyengébb lábakon kezdett állni.

Elmondása szerint ugyanis szóban egyeztek meg arról, hogy a váltók mikor válnak hatályossá, visszaválthatóvá, és arról is, hogy mekkora lesz a szerződésbeli büntetés, amiből végül a 69 millió eurós per kerekedett. Azt viszont nem árulta el, hogy hol voltak a váltók eredetijei.

Pavol Ruskóról nem beszélt éppen barátságosan. Azt mondta, a karma egyszer mindenkit utolér. Arrogánsnak nevezte őt, aki „fejte“ a politikusokat, akik pedig a kedvében jártak, mert Rusko uralta a médiát.

Kočner azzal is előállt, hogy régen azért nem akart perre menni az amerikai CME társasággal, mert olyan információhoz jutott, hogy az amerikaiak fizették Rusko testőrségét, amely pedig az orosz maffiózóhoz, Szemion Mogiljevicshez közeli személyekből állt fel. A bírósági szenátus egy tagjának kérdésére, hogy mi változott azóta, hogy most pedig már bevállalta a pert, Kočner azt mondta, hogy már más korban élünk.

Kijelentette viszont, hogy tud arról, hogy tavaly márciusban felállt egy oroszul beszélő csoport, amelyet a meggyilkolására béreltek fel. „Sajnálom, hogy a büntetőjogi szervek ez ügyben nem tesznek semmit. Mindenesetre elképzelhető, hogy az életemet mentette meg, hogy börtönbe kerültem” – szögezte le.

Bírálta a médiát is, szavai szerint ugyanis például Amerikában nem történhetne meg, hogy egy olyan média, amellyel pereskedik, mint a Markíza, róla cikkez.  Felhozta példaként a SME főszerkesztője, Balogh Beáta véleménycikkét is, melyben azt írta, Kočnert el kellene ítélni.

„Már jó előre el vagyunk ítélve és ki vagyunk végezve. Ha engem nem ítélnek el, akkor itt valamiféle nemzeti forradalom kerekedik, az újságírók tiltakozni fognak és utcára mennek. Izolálni kell a társadalomtól, és hagyni, hogy a lakat ott rozsdásodjon a cellája ajtaján életfogytig. Ezek itt a független média, amely tiszteletben tartja az ártatlanság vélelmét” – fogalmazott.

Peter Tóth

Kočner élvezte a média figyelmét, késő délután azonban Ján Šanta ügyész azt kérte, hogy Peter Tóthot, aki Kočner bizalmas embere volt az újságíró-megfigyeléseknél és egyéb ügyekben, zárt ajtók mögött hallgassák meg, mivel több ügyben is tanúként szerepel, és árthat a nyomozásoknak, ha nyilvánosan beszélni kezd.

Daniel Lipšic a Markíza ügyvédjeként a meghallgatás után azt mondta, a részletekbe nem megy bele, de Peter Tóth vallomása konzisztens volt és a vádat támasztotta alá, miszerint a váltók hamisak.

A tárgyalás kedden folytatódik, Tóth meghallgatása 13 órakor folytatódik.

(Denník N/parameter)