Michal Šimečka: Magyarország és Lengyelország olyan meghátrálásra kényszerült, amit előtte el sem tudtunk képzelni

A jogállami mechanizmus előterjesztőjeként hogyan értékeli a megállapodást?

Pozitívan értékelem, mivel megvan a hétéves költségvetés, a Tanács jóváhagyta az Újjáépítési Alapot is, amelyből a tagállamok meríthetnek a gazdaságuk helyreállítására, és egyben van egy eszközünk a jogállam védelmére, amely az uniós pénzek merítését az uniós értékek betartásától teszi függővé. Ráadásul ezt a mechanizmust olyan formában fogadták el, ahogyan azt az Európai Parlament javasolta. A szövegezésen egyáltalán nem változtattak, és ez szerintem kiváló eredmény. Magyarország és Lengyelország visszavonta a vétót, és a rendelkezés szövege nem változott.

Vagyis ez egyértelmű győzelem azok számára, akik azt szerették volna, hogy az Európai Unió képes legyen megvédeni a pénzét, az adófizetők által befizetett összeget, és egyben a saját értékeit is.

Igen, de a költségvetést olyan záradékkal fogadták el, hogy a jogállam védelmét szolgáló mechanizmust egy ideig még nem fogják alkalmazni, illetve csak azután, hogy az Európai Unió Bírósága erre rábólint. Ez még akár két évet is igénybe vehet. Így is rendben van?

Az a fontos, hogy a mechanizmus az jogszabály, a záradék viszont csak egy politikai nyilatkozat. Természetesen szerencsétlennek tartom, hogy az uniós vezetők kötelezték magukat, hogy ezt az eszközt csak azután fogják alkalmazni, hogy az Európai Unió Bírósága kimondja, összhangban van az uniós szabályozással, mivel szerintem ez egy felesleges engedmény. De az a legfontosabb, hogy az unió történelmében először lesz egy olyan feltétel, hogy az uniós alapokból származó támogatás merítésének feltétele a jogállami követelmények betartása. Ennek ugyan természetesnek kellene lennie, de sajnos nem az, és eddig eddig nem volt ilyen lehetőség ennek a betartatására.

Orbán Viktor magyar kormányfő éppen a halasztást emeli ki, azt, hogy előbb az Európai Unió Bíróságának kell döntenie róla.

Természetesen jobb, tisztább lenne, ha ez a politikai kötelezettség nem született volna meg. Ez kicsit Orbán kezére játszik, de nagyobb távlatból nézve mindenképpen jelentős előrelépés a mechanizmus elfogadása. Tudatosítani kell azt is, hogy Magyarország és Lengyelország olyan meghátrálásra kényszerült, amit előtte el sem tudtunk képzelni. Ők néhány hónappal ezelőtt még azt állították, hogy sohasem fognak támogatni olyan költségvetést, amelyben jogállami feltétel bármilyen formában szerepelni fog. És ez a feltétel most ott van, és viszonylag erős, annak köszönhetően, hogy ebbe beleszólt az Európai Parlament. És ők a vétót visszavonták. A politikai nyilatkozat az én szempontomból fölösleges és kellemetlen halasztást okoz, ez igaz, de a mechanizmust akkor is elfogadták és azzal együtt a költségvetést is.

A zsarolás nem működött, nem úgy történtek a dolgok, ahogy azt Magyarország és Lengyelország szerette volna.

Vagyis ön szerint Angela Merkel német kancellár nem tett túl nagy engedményt a két országnak?

Szerintem egy felesleges lépést tett, lehetett volna asszertívebb, magabiztosabb, de végeredményben az eredmény jó lett. Sokkal jobb, mint amit el tudtam képzelni néhány hónappal ezelőtt. Azt kell tudatosítani, hogy ez a két ország néhány hónapja még vétót ígért, ha bármilyen utalás lesz a jogállami feltételekre.

Mi jön ezután? Hogyan, mikortól fog működni ez a mechanizmus? Lengyelországnak vagy Magyarországnak előbb a bírósághoz kell fordulniuk?

Bárki a bírósághoz fordulhat, de újra hangsúlyozom, hogy a mechanizmus január elsejétől érvényes lesz. Vagyis részévé válik az uniós jognak. Meggyőződésem, hogy az Európai Unió Bírósága kimondja majd, hogy ez összhangban van az uniós joggal. Ráadásul a tagállamok vezetői vállalták azt, hogy várni fognak ennek az alkalmazásával, de ez az ő politikai vállalásuk. Végeredményben azonban az Európai Bizottságon múlik majd, hogy fogja-e ezt használni, majd meglátjuk, hogy milyen lépések jönnek. Én most nem merem megjósolni, hogy a bíróság döntése mikor fog megszületni.

Hallottam arról, hogy ezt Orbán azért szerette volna elérni, hogy háborítatlanul el tudja lopni az unió pénzét, és tovább tudja építeni demokráciaellenes rendszerét a következő választásokig.

Azt most nem lehet megmondani, hogy így lesz-e, de jelzi, hogy Orbán Viktor mit szeretett volna elérni. Látszik, az ő esetében szó sem volt valamiféle hagyományos keresztény értékek védelméről, csak a pénzről szólt ez az egész. Természetesen a halasztás problémát okozhat, de figyelembe véve, hogy a költségvetést egyhangúlag kell elfogadni, ez most megszületett és egyben érintetlen maradt a mechanizmus is, ez szerintem komoly eredmény.

Hogyan fog működni a mechanizmus? Melyik uniós szerv kezdeményezheti az elindítását?

Az előírás szerint az Európai Bizottság lesz az a szerv, amely kiértékeli, hogy az adott országban olyan mértékben sérül-e a jogállam – például csak részleges a bíróságok függetlensége –, hogy veszélybe kerül az unió pénzének felhasználása. Vagyis fennáll a kockázata annak, hogy visszaélnek az uniós támogatással, és egyben az fenyeget, hogy az elkövetők nem lesznek igazságosan megbüntetve, mert például a bíróságok egy párt kezében vannak. Ebben az esetben a bizottság javaslatot tesz az uniós eszközök merítésének korlátozására. De nem a tagállam hozzáférését korlátozza az uniós támogatáshoz, hanem az állam kormányának a hozzáférését. Vagyis korlátozza a kormány jogát az uniós pénzek ellenőrzésére, elosztására. A mechanizmus nem az adott államok lakossága ellen irányul, nem Magyarország, Lengyelország vagy bármelyik másik tagállam lakosságát célozza, hanem az ellen a kormány ellen, amely ezekkel a pénzekkel visszaél, ezekkel korrumpál, vagy éppen ezekből gyárt megrendeléseket saját oligarcháinak. Az a cél, hogy megvonja a pénzek feletti ellenőrzés jogát az adott kormánytól, hiszen ez a pénz végeredményben a mi pénzünk, a tagállamok lakosságának az adójából származik. A bizottság tehát javaslatot tesz erre, és az Európai Tanácsnak, vagyis a tagállamok vezetőiből álló testületnek pedig legalább kétharmados többséggel kell jóváhagynia.

Ha ez megtörténne, akkor az adott ország „pénzét” a bizottság fogja elosztani, náluk lehet majd pályázni?

A kifizetést leállítják, és olyan intézkedéseket fogadnak el, hogy az adott állam polgárai, az ott működő cégek, az önkormányzatok vagy a civilszervezetek ne essenek el a támogatási lehetőségtől. Az egyik lehetőség, hogy közvetlenül az Európai Bizottságtól, Brüsszelből kapnák a pénzt.

A költségvetést még az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ön szerint megkapja a képviselők támogatását a mostani megállapodás?

Azt feltételezem, hogy el fogjuk fogadni.

Hogyan értékeli Orbán Viktor szótárát, aki brüsszeli partra szállásról, D-napról, győzelemről meg farkasveremről beszél? Mintha harcolna az európai intézményekkel, az unióval, amelynek Magyarország is része.

Ezt tiszta propaganda, de ez látszott a konfliktus kezdetétől. Elég volt megnézni mivel érvel Magyarország és Lengyelország, és mivel az unió többi 25 tagállama és az Európai Parlament. Az a fontos, hogy elfogadtattuk ezt a mechanizmust és a költségvetést is. Az egyáltalán nem meglepő, hogy ezt Orbán Viktor a saját nagy győzelmének próbálja eladni, főleg ha ismerjük, hogyan működik. A valóság azonban teljesen más.

Lajos P. János