Miért harcolnak a németek a Kárpátokért?

2021. március 29. - 16:29 | Kultúra

Csallóközi lenyomatok CCXVI.

Miért harcolnak a németek a Kárpátokért?
(Archív felvétel)

Komárom vármegyei mindennapok a Nagy Háború árnyékában című helytörténeti alsorozatunkkal fel- és megidézzük olvasóinknak, hogyan zajlottak a hátországi emberek mindennapjai, ill. hogyan alakult a tájhoz kötődő személyiségek élete és munkássága az Alsó-Csallóközben az 1914–1918. évi világégés idején. Forrásunk a korabeli regionális sajtó.

(LXXXVII. rész)

A címben feltett kérdéssel foglalkozva és végig müncheni véleményekre hivatkozva a Komáromi Ujság 1915 tavaszán a következőket közölte: „Szövetségünknek a Kárpátok birtoklása vagy elvesztése gazdasági szempontból rendkívül fontosnak tekinthető, mivel ez a hegyvidék Magyarország kapuja és egyben gabonatára a Habsburg birodalomnak. Bizonyos, hogy nem egyedül politikai okokra vezet vissza, hogy az oroszok éppen ebben az időben akarnak behatolni Magyországba. Ha sikerülne a magyar Alföldre benyomulniuk, úgy szövetségünk gabona-aratása kérdésessé válna. Németországnak is roppant érdeke fűződik a magyar aratáshoz, mivel országunk Európa legjelentékenyebb gabona-kiviteli államai közé tartozik. Első helyen áll a búza-kivitel terén. Ismeretes, hogy a német búzatermés az ország saját szükségleteit nem fedezi, és Magyarország évi 15 millió métermázsa búzatermelésének fölöslegét a németek vásárolják a legszorgalmasabban.”

*

A kormány felfüggesztette a legfontosabb élelmiszerek behozatali vámját, hogy ezzel a húsínségen és a drágaságon segítsen. A borjúhús ára – a háború ideje alatt első ízben – leszállt. A sertéshús is csökkenni fog. A zsíré azonban nem, mert nehéz sertéseket már eddig is vámmentesen lehetett behozni. Kisebb súlyú, nyolcvan kilón aluli hússertés és a süldő azonban bőven kerül majd a magyar fogyasztók elé. „Ha a közvetítő kereskedelem nem lesz túlságosan szemérmetlen, ha a hatóság erős kézzel féken tartja a spekulánsokat, akik máris azon vannak, hogy a vámfelfüggesztés hasznát maguknak biztosítsák, úgy nyolc-tíz napon belül a húsfélék húsz-huszonöt százalékos árcsökkenését remélhetjük” – jegyezte meg a regionális sajtó.

*

A komáromi főgimnázium VIII-ik évfolyamában 1915. május első napjaiban tartották meg a tanév utolsó előadásait. Az érettségi osztályvizsgálatok sorrendje a háborús időszakban így alakult: május 3-án hittan, május 6-án fizika és matematika, május 10-én német, történelem, filozófia, május 14-én magyar, latin, görög. Az írásbeli érettségi időpontjai: május 17-én, 18-án és 19-én, a szóbeli határnapját pedig június középére tűzte ki a főigazgató.


Lelkes Vince