Miért van az, hogy Szlovákiában jóval nagyobb az infláció, mint a németeknél?

A németországi áremelkedés a nálunk tapasztalhatóhoz hasonló impulzusok hatására indult be. Először a a világjárvány idején gondok akadtak az ellátási láncokkal, aztán az intézkedések enyhítését követően megugrott a kereslet, majd jött az oroszok ukrajnai háborúja és nyilvánvalóvá vált az orosz energiától való függés.

Európa többi részéhez képest azonban Németországban még mindig viszonylag alacsony az infláció. Az Eurostat adatai szerint a múlt hónapban elérte a 8,2 százalékot, ami a negyedik legalacsonyabb arány volt a huszonhét tagú EU tagállamai közül. Ezzel szemben Szlovákiában a nyolcadik legmagasabb, a maga 12,6 százalékával. Sőt, a pénzromlás éves összevetésben júniusban 13,2%-ra emelkedett, ami 2000 júniusa óta a legmagasabb érték.

Elemzők szerint a németországi fogyasztói árak növekedését a hónap elején bevezetett üzemanyag-kedvezmény és a tömegközlekedésben használatos olcsó jegyek tompították.

Hogy mi a fő különbség a két ország – Németország és Szlovákia között – az a képzeletbeli fogyasztói kosár összetételében rejlik. A definíció szerint ez a kosár tartalmazza egy átlagos jövedelmű és létszámú család által egy bizonyos időszak alatt megvásárolt fogyasztási cikkeket és igénybe vett szolgáltatásokat.

Szlovákia az élen jár az EU-n belül az energia részarányát tekintve, amely nálunk a teljes fogyasztási kosár 11,9 százalékát teszi ki. Ez egyértelműen a legmagasabb az unión vagy az eurózón belül, ahol ez az érték átlagosan 6,8, illetve 6,6 százalék. A másik nagy különbség, hogy a német háztartások a költségvetésük mindössze 12 százalékát költik élelmiszerre, – ami az energiával együtt a legnagyobb éves növekedést produkáló kategóriába tartozik, – míg nálunk ez az adat eléri a 19,4 százalékot.

A fogyasztói kosár azonban alkalmazkodni is tud az aktuális helyzethez. A GfK piackutató intézet friss tanulmánya szerint

májusban csaknem 26 százalékkal csökkent a hús- és hentesáruk iránti kereslet. A gyümölcs- és zöldségfogyasztás kilenc százalékkal csökkent, pékárukat meg 7,3 százalékkal ritkábban teszünk a bevásárló kosarunkba.

Az árak növekedése Franciaországban még lassabb, mint a vele szomszédos Németországban, hiszen az infláció éves szinten mindössze 6,5 százalék. A franciák úgynevezett energiamixe – azaz a különböző forrásokból származó megtermelt energia forrásainak az összege – ugyanis kedvezőbb az atomenergia nagy aránya miatt. Ez a fajta energia az ottani villamosenergia-termelés körülbelül 70 százalékát és a teljes fogyasztás 40 százalékát teszi ki. Németország esetében a fogyasztás csaknem 27 százaléka a földgáztól, 18 százaléka pedig a széntől függ, amelynek árait az ukrajnai konfliktus befolyásolta. Az atomenergia meg most olcsóbb, mint az áramtermelés más módjai.

Németországban az atomerőműveket egymás után kapcsolták le, miután Angela Merkel volt kancellár a japán fukusimai atomerőmű 2011-es leolvadását követően ígéretet tett az atomenergia fokozatos megszüntetésére. De az Északi Áramlat-1 gázvezetéken keresztül Németországba irányuló orosz gázszállítások csökkenése felerősítette az atomenergiát támogató hangokat Németországban az idei télen várható áramszűke előtt, ezért most az a legfrissebb hír, hogy a németek meghosszabbíthatják három megmaradt atomerőművének élettartamát – közölte hétfőn a gazdasági minisztérium, amit az orosz gáz esetleges leállítása miatt a közvélemény is támogat.

(hnonline/para)