Mikas: "Az óvintézkedések csak akkor érnek valamit, ha be vannak tartva"

A TASR állami hírügynökségnek adott interjújában Mikas úgy fogalmazott, hogy az eddig elfogadott intézkedések többsége szakmai alapon lett meghozva, és a politikusok hallgatnak a szakemberekre. A tisztifőorvos szerint azonban a legfontosabb, hogy az emberek – akiknek az intézkedések szólnak – is hallgassanak a szakértőkre.

A tisztifőorvos hangsúlyozza:

az intézkedések és a rendeletek csakis akkor érnek valamit, ha be is vannak tartva.

Ján Mikas elmagyarázta azt is, hogyan születnek a különböző rendeletek. Az első lépés, hogy a Közegészségügyi Hivatal – általában a szakértői konzíliummal együttműködve – kidolgoz egy javaslatcsomagot, amely a járvány visszaszorítását szolgálja. A javaslatok ezután a járványügyi bizottság elé kerülnek, amelyben nemcsak egészségügyi szakemberek, hanem más minisztériumok munkatársai is dolgoznak, akik több szemszögből is megvizsgálják a tervezett intézkedéseket.

Ezt követően a dokumentum a Központi Válságstáb asztalára kerül, ahol elsősorban a javaslatok megvalósíthatóságát vizsgálják meg. Ezután kerül az anyag a kormány elő, amely sok más – szociális, pszichológiai, gazdasági – szempontot figyelembe véve dönt arról, hogy mely javaslatok kerüljenek bevezetésre. Ezért történhet meg az, hogy a szakemberek eredeti javaslatai a folyamat végén nem teljesen azonosak az eredetileg javasolt intézkedésekkel.

Valamikor két hétig is eltart, mire az intézkedések felöltik végleges formájukat. Ján Mikas szerint fontos, hogy folyamatosan kommunikálják a folyamat állását, mert az emberek még türelmetlenebbek volnának akkor, ha csak a folyamat végén kapnák meg a megmásíthatatlan információkat. Az, hogy a javaslatok változnak, felkorbácsolja a kedélyeket, de a tisztifőorvos szerint ez legalább az átláthatóságot szolgálja.

"Talán ezzel fizetünk meg azért, hogy az embereket folyamatosan és valósan informáljuk arról, milyen az aktuális szituáció"

– magyarázta a helyzetet Ján Mikas.

(TASR/parameter)