Milan Krajniak: nyugdíjbónuszra lesz pénz, a járulékcsökkentésre nem – INTERJÚ

2022. január 15. - 10:15 | Belföld
Milan Krajniak: nyugdíjbónuszra lesz pénz, a járulékcsökkentésre nem – INTERJÚ
Fotó: Paraméter

Milan Krajniak (Sme rodina) szociális ügyi miniszter szerint lesz pénz a nyugdíjbónusz kifizetésére már a 2023-as évben, de azt is mondja, hogy a Szociális Biztosítónak nincs felesleges pénze. Matovič „adóforradalmától” nem fél, szerinte az nem lesz hatással a forrásokra. A minisztert kérdeztük.

Ön azt állítja, hogy a nyugdíjbónusz fedezete megvan a Szociális Biztosítóban, és meglesz a következő években is. Ebből az következik, hogy a biztosító jelenleg 700 millió euróval több pénzt szed be a lakosságtól, mint amire szüksége van a nyugdíjak kifizetéséhez, hiszen ennyi a felesleg. Ha ez igaz, miért nem csökkenti inkább a kormány a dolgozókat terhelő járulékokat, miért akarja ő elkölteni a pénzt nyugdíjbónuszra?

A probléma az, hogy a Szociális Biztosító nem szed be több pénzt, mint amit kifizet, mert ugyan elég bevétele van ahhoz, hogy a nyugdíjrendszert fenn tudja tartani, de mi fizetünk rokkantnyugdíjat, táppénzt, balesetbiztosítást és munkanélküli segélyt. Egy részét ennek az államnak kell fizetnie, igaz, elsősorban a pandémia miatt.

Az állam hozzájárulása kevesebb, mint 2020-ban vagy 2021-ben, de a Szociális Biztosító kiadásaihoz még mindig hozzájárul a kormány is az adóbevételekből.

Nyugat-Európában is megszokott, hogy az állam az adóbevételeiből segíti ki a nyugdíjrendszert, figyelembe véve a demográfiai mozgásokat. Ezzel számolunk mi is a jövőre vonatkozóan, bizonyos észszerű mértékig. Azt azonban el tudom képzelni, hogy ha 2022-ben megtisztítjuk a biztosító költségvetését a járványkiadásoktól – a karantén-táppénz, a karantén-családtaggondozás –, ha tehát ezeket leszámítjuk, akkor a Szociális Biztosító 2022-es költségvetése közel nullszaldós lesz.

Tehát a járulékcsökkentés nem megvalósítható?

A adó- és járulékterheket a pénzügyminisztérium kezeli, és ezek módosulni fognak az „adóforradalomnak” nevezett reformnak megfelelően, ha ezt a kormány és a parlament is elfogadja majd. Számolunk azzal is, hogy a lakosság adó- és járulékterhei csökkenhetnek, növekednének elsősorban a gyerekeket nevelő családok bevételei. Ez lenne az úgynevezett gyerekbónusz, amit én nagyon támogatok, vagyis plusz 200 euró járna minden gyerekre, ha a szülő dolgozik. Itt van olyan tér, ahol csökkenteni tudjuk az adó- és járulékterheket, ha ebben a kérdésben megállapodás születik a koalícióban. Fair javaslatnak tartom azt is, hogy a pénzügyminiszter felajánlotta, hogy elfogadjuk az úgynevezett adóféket azt alkalmazottak adóterhelésére vonatkozóan. Ezzel garantálhatnánk a munkavállalókat, hogy az állam nem vehet el egyre nagyobb részt a fizetésükből, meghatározunk egy plafont. Tárgyalunk az általános adófékről is, amit az SaS javasol, ami szintén azt célozza, hogy az adó- és járulékterhek ne nőhessenek az égig, az állam nem élhet vele vissza.

És az ön által is említett „adóforradalom”, amit a pénzügyminiszter készített elő, nem dönti romba a nyugdíjbónusz önök által kidolgozott rendszerét? A bevezetése után is lenne pénz a nyugdíjbónuszra?

Egyáltalán nem veszélyezteti. Én két dologra vártam, amire szükség volt a nyugdíjbónusz forrásainak biztosításához. Az egyik a 2021-es év vége, hogy lássuk, mennyit javult a nyugdíjjárulék beszedése, hogy egész éves adatokra támaszkodhassunk. A másik az „adóforradalom” bemutatása, amit a pénzügyminisztérium készített elő. Természetesen, ha az adóreformot vagy annak egy jelentős részét elfogadja a parlament, akkor át kell számolni a nyugdíjbónuszt is, de ez csak technikai jellegű átszámítás, a rendszerek egymáshoz igazítása, ami nem veszélyezteti az nyugdíjbónusz kifizetését.

- lpj -