1
Culka János (Fotó: Paraméter - archív)
Megosztás
A bősi Komplex Központi Mentőszolgálat vezetője, Culka János és társai a gyanú szerint milliókat kereshettek az állami szervekkel kötött törvénytelen szerződéseken keresztül. A pénzeket öt civil szervezetnek utalták át, amelyek számláiról egyszerűen kivették készpénzben. Az egyik gyanúsított azt mondta, nem bízott a bankokban - írja az Aktuality.sk a gyanúsítottak vizsgálati fogságba helyezéséről szóló határozat alapján, melyhez az infotörvényre hivatkozva jutottak hozzá.
A portál szerint olyan állami megrendeléseket szereztek meg a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalatnál, a Vízgazdálkodási és Építővállalatnál és az Állami Természetvédelemnél, melyeknél törvénytelen kivételeket alkalmazva kerülték meg a közbeszerzési kötelezettséget és szorították ki ezáltal konkurenciát. A szerződések alapján beérkező milliókat azonnal utalták tovább öt civil szervezetnek, melyeket a gyanúsítottak, köztük Culka vezetett. A megbízott vizsgálótiszt összesen kilenc konkrét esetet vizsgál, melyek törvénytelenül kötött, százezres nagyságrendű szerződéseken alapszanak.
Összesen négymillió eurót szivattyúzhattak ki az egyes szervektől, a nyomozószervek idegen vagyon hűtlen kezelésével, közbeszerzési üzelmekkel és pénzmosással gyanúsítják Culkát és társait. Culka Jánost és Marián Zvěřinát bűnismétlés veszélye miatt vizsgálati fogságba helyezték.
A vizsgálati fogságukról a Specializált Büntetőbíróság bírója, Rastislav Stieranka döntött, az erről szóló döntést szemlézte az Aktuality. A határozatban a bíró rámutatott, hogy a mentőszolgálat rendszerint előlegként kapta a pénzt, nem pedig teljesítés után, valós költségek alapján. Hozzátette, a büntetőjogi felelősségükön semmit nem enyhít, hogy az állam elmulasztotta számonkérni rajtuk az általuk okozott károkat. Emlékeztetett arra is, hogy az ügyben tanúvallomást tett egy állami alkalmazott is, aki állítólag az egyik gyanúsított utasítására részt vett a törvénytelen szerződések megalkotásában.
Culka a bíróság előtt azzal védekezett, hogy a civil szervezetként működő mentőszolgálata évek óta teljesít szolgálatot az államnak, hozzátéve, valós és hasznos munkát végeztek. Leszögezte, a gyanúsítottak egyikével sem egyeztetett semmiféle törvénytelen dolgokról. "Minden hivatalosan, az állam kezdeményezésére és érdekei alapján történt" – fogalmazott.
Emlékeztetett arra is, hogy az államtól egykor 40 millió koronát (kb. 1,3 millió euró) kapott az általuk használt eszközök megvásárlására, és szerinte nem lett volna logikus, ha ezután nem veszik igénybe ezeket az eszközöket az állami szervek. Rámutatott, hogy az állami szervektől érkező pénzeket kimutatták később más civil szervezetek számláin is, mégpedig azért, mert ezek a szervezetek szolgáltatást végeztek a mentőszolgálatnak. Figyelmeztetett, hogy 2017-től több ellenőrzésen is átestek és soha nem találtak semmilyen problémát.
A másik gyanúsított megerősítette, hogy egyedüli statutárius képviselője volt az alvállalkozó szervezeteknek, melyeknek viszont nem voltak tagjaik, sem alkalmazottaik. Azt állította, statutáriusként ő végezte a szervezetek könyvelését is, ám "azt 2020-ban vagy 2021-ben elmosta a víz". Hozzátette, azért nem hagyta a mentőszolgálattól kapott pénzeket a szervezetek számláin, mert "nem bízott a bankokban".
A mentőszolgálatnak nincsenek alkalmazottai és a bedolgozó szervezeteknek sem. Stieranka rámutatott arra is, hogy a tevékenységükre fordított költségeket a könyvelés sem igazolja, mert az egyik gyanúsított szerint elmosta a víz, a másik gyanúsított pedig nem tudja, hol van. A bankszámlákról azért vették le a pénzt, mert állításuk szerint egyikük sem bízik a bankokban, ugyanakkor az egyiküknél a novemberi letartóztatásakor is volt egy bankkártya.
A bíró a határozatában rámutatott az egyik gyanúsított érvelésére, aki az egyik civil szervezettől vett fel egymillió eurós hitelt, amit a mai napig nem törlesztett. A civil szervezetek viszont nem termelhetnek hasznot, amit mondjuk hitelként nyújtanak valakinek, csak olyan bevételeik lehetnek, ami valós költségeket fedez. A mentőszolgálattól származó mellett viszont taglétszám híján más bevételük nem volt. Ebből pedig a bíró szerint kitűnik, hogy a bevételeik nem a reális költségeik alapján születtek, mivel abból nem tudtak volna ilyen tartalékot képezni.
A bíró emlékeztetett arra, hogy a civil társulások nonprofit szervezetek, amelyek nem vállalkozásként működnek, melyek tulajdonosai osztalék vagy más formában hasznot húznak belőlük. "A polgári társulás formát azért választották, mert ezt tartották megfelelőnek a pénzeszközök legalizálására, kihasználva azt a tényt, hogy ezek gazdálkodását nem ellenőrzik olyan szigorúan, mint a gazdasági társaságokét" – jegyezte meg Stieranka.
Rámutatott, súlyos bűncselekményekkel gyanúsítják őket, amelyekért 20 évig terjedő börtönt is kaphatnak, ráadásul nem egyszeri cselekedetről van szó, hanem egy mintáról, ami alapján törvénytelenül pénzhez jutottak.
A határozatban szerepel szintén, hogy egy átvilágítás alapján a gyanúsítottak egyikének a feleségével közös bankszámlán 620 ezer euró pihen, egy lakást éppen árusít, a házára pedig zálogjog került. Ő maga azt állította, hogy a tiszta havi keresete 2 ezer euró, azt viszont a bíró szerint a Szociliás biztosítótól kért dokumentumok alapján sem sikerült kideríteni, hogy milyen forrásból.
Ugyancsak kérdéseket vet fel a másik gyanúsított is, aki egymillió eurót kölcsönzött az egyik gyanús civil szervezettől. A lakhelyén végzett házkutatás során készített fotók ugyanis Stieranka szerint arra utalnak, hogy "egy istállóként használt épületben lakik, meglehetősen szerény körülmények között".