1
Fotó: TASR
Megosztás
Az SaS Országos Tanácsa szerdai rendkívüli ülésén felmondta a koalíciós szerződést, és két hónapot adott Eduard Heger kormányfőnek, hogy kidolgozzon egy újat. Az új szerződéssel szemben egy feltételt is megszabott a párt: tartalmaznia kell, hogy Igor Matovič nem lesz tagja a kormánynak. Az OĽaNO elnöksége, élén Eduard Heger kormányfővel, viszont kiállt Igor Matovič mellett.
A kialakult helyzetnek több lehetséges megoldása van, de nem mindegyiknek ugyanakkora a valószínűsége.
1. forgatókönyv:
Az SaS elképzelésének megfelelően Eduard Heger elkészít egy új koalíciós szerződést, Igor Matovič kilép a kormányból, a négyes koalíció folytatódik.
Elemzők szerint ennek a változatnak a legkisebb az esélye, ismerve Igor Matovič korábbi megnyilvánulásait és látva az OĽaNO elnökségének szerdai nyilatkozatát. Az OĽaNO elnökségét – és a párt tagjait is – Igor Matovič válogatta ki, mindannyian az ő emberei, beleértve Eduard Heger miniszterelnököt és Jaroslav Naď védelmi minisztert is.
Ráadásul ez már a második alkalom lenne, hogy az SaS kikényszeríti Matovič visszalépését: ugyanez történt 2021 márciusában, amikor a miniszterelnöki székről kellett lemondania, és ráadásul „kedvenc” egészségügyi miniszterének, Maros Krajčínak is távoznia kellett.
Matovičot a jogszabályok szerint – akár a miniszter akarata ellenére is – egyszerűen leválthatná Eduard Heger miniszterelnök, de ennek nulla az esélye. Heger maga olvasta fel az OĽaNO elnökségének nyilatkozatát, amely ezt a lehetőséget kizárta.
2. forgatókönyv:
Matovič lemond, de megköveteli Richard Sulík lemondását is a gazdasági miniszteri posztról.
Ebben az esetben felmerül még az is, hogy Veronika Remišová, a Za ľudí elnöke is távozik a miniszterelnök-helyettesi posztról. Így elmondhatnák, hogy a kormányban nincs egyetlen pártelnök sem, mindhárman visszatérnének a parlamentbe.
Sulík nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy ő sem lesz miniszter, de mint mondta, az OĽaNO-nak nagyon jól meg kellene indokolnia, hogy miért kell távoznia a gazdasági miniszter posztjáról.
Ennek a változatnak sincs sok esélye, de több, mint az elsőnek. Ha az OĽaNO ezt akarná megvalósítani, akkor akár több minisztercserét is kérhetne az SaS-től annak fejében, hogy Matovič nem marad a kormányban.
3. forgatókönyv:
A feleknek nem sikerül megegyezniük, az SaS kilép a kormányból, amely így kisebbségben próbál meg kormányozni, az SaS támogatása nélkül.
Az SaS kilépésével a kormánynak 69 biztos szavazata lenne, amihez hozzászámíthatunk még négyet: az OĽaNO-ból kilépett, de többnyire a kormányt támogató képviselők voksát. Ők Romana Tabak, Ján Krošlák, Ján Mičovský és Katarína Hatráková. Vagyis velük együtt 73 képviselője lenne Matovičéknak. A viszonylag biztonságos kormányzáshoz legalább még három szavazat kellene, persze ezzel eléggé borotvaélen táncolna a kormány.
A Matovič-féle „inflációs csomag” megszavazásakor, pontosabban az elnöki vétó megtörésekor 77 igent szedett össze az OĽaNO elnöke az SaS szavazatai nélkül.
Akkor Katarina Hatráková nem volt a parlamentben, két OLaNO-s képviselő nem szavazta meg a törvényt, és tartózkodott a Za ľudí négy képviselője is, vagyis ez akár 84 igen szavazat is lehetett volna. Igennel szavaztak viszont a LSNS-ből kivált vagy még mindig odatartozó fasiszta és szélsőséges képviselők közül is 12-en.
A kisebbségi kormányzás tehát nem lehetetlen, de a biztos kormányzáshoz mindenképpen szüksége lenne Matovičnak a szélsőségesek támogatására. A kormány rendkívül instabil lenne, valószínűleg az OĽaNO több képviselőjének sem tetszene, hogy a kormány a fasiszták „gatyamadzagján” lóg. Matovič ebben az esetben nem nagyon számíthatnak a Za ľudí négy képviselőjére sem. Ez a változat rövid időn belül előrehozott választásokat eredményezne, ami bizonyos feltételek mellett Boris Kollár, a Sme rodina elnöke számára is elfogadható.
4. forgatókönyv:
A feleknek nem sikerül megegyezniük, az SaS kilép a kormányból, de kívülről, bizonyos feltételekkel támogatja a kisebbségi kormányt.
Elemzők szerint ez a változat sem zárható ki teljesen. Sulík ugyan kikerül a kormányból, de a választói többsége ezt el tudja fogadni. A kormány egyes javaslatait támogathatják, amivel megőriznek valamit kormányzati befolyásukból, habár ez már csak közvetlen lesz. El tudják ugyanakkor mondani, hogy Matovič esetleges újabb pénzszóró ötleteit már nem támogatják, ráadásul azokat Matovič kénytelen lenne a fasiszta vagy szélsőséges képviselők segítségével elfogadni.
Ezzel a megoldással a kisebbségi kormány hosszabb életű lehetne, de kérdéses, hogy kibírná-e a választási ciklus végéig.
5. forgatókönyv:
Nem lesz új koalíciós szerződés, a kormányban nem változik semmi, de az SaS nem lép ki a koalícióból. Születnek bizonyos megállapodások a koalíció konfliktusmentes működése érdekében.
Ennek a változatnak sincs túl sok esélye, mivel ez az SaS teljes arcvesztésével járna, és Sulík egyértelmű vereségét jelentené. A pártját sem lenne könnyű egyben tartania, elképzelhető, hogy több ismert képviselője is távozna.
Az OĽaNO számára viszont ez lenne a legjobb változat, Matovič nyeregben érezhetné magát.
Kérdés, hogy a koalíció jobb működését garantáló szabályokat meddig tudnák betartani, mikor jönne el a következő konfliktus az SaS és Matovič között.
6. forgatókönyv:
Nem sikerül megegyezni új koalíciós szerződésben, az SaS kilép a kormányból, Eduard Heger miniszterelnök pedig benyújtja lemondását, amivel bukik az egész kormány.
A köztársasági elnök ugyan megbízhat a kormányalakítással egy új kormányfő-jelöltet – vagy akár a régit is –, de kicsi az esélye, hogy bárki fel tudna mutatni az államfőnek biztos 76 szavazatot, amelyben nem lennének szélsőségesek.
Hasonló helyzetet hozhat az a szabály, hogy a köztársasági elnök a kormányfő lemondása esetén gyakorlatilag bárkit megbízhat kormányalakítással, és ki is nevezheti a kijelölt miniszterelnök által javasolt minisztereket, de az így összeállított kormánynak 30 napon belül kérnie kell a parlament bizalmát.
Ha a kormány nem kap bizalmat a parlamentben, a köztársasági elnöknek le kell váltania, de megbízhatja a kormányzással az új kormány kinevezésééig, amely az előrehozott választások után állhat fel. A köztársasági elnöknek azonban az alkotmány nem szab határidőt, hogy mennyi időt ad az így kinevezett kormánynak az ország irányítására.
A parlament jelenlegi összetétele:
A kormányt támogató képviselők:
- OĽaNO: 48 képviselő
- SaS: 19 képviselő
- Sme rodina: 17 képviselő
- Za ľudí: 4 képviselő
- Független képviselők (az OĽaNO-ból korábban távozott képviselők): Romana Tabák, Ján Krošlák, Ján Mičovský, Katarína Hatráková – 4 képviselő – sokszor támogatják a kormányjavaslatokat
Összesen: 92 képviselő – az SaS nélkül: 73
A kormány néhány javaslatát szokták támogatni:
- Független képviselők: a Za ľudíból távozott 2 képviselő – Tomáš Valášek (a PS tagja) és Miro Kollár (a Spolu tagja)
Ellenzék:
- Smer: 27 képviselő
- Hlas: 11 képviselő
- ĽSNS: 7 poslancov
- Republika: 5 poslancov
- Párton kívüli szélsőségesek:
- Tomáš Taraba körüli képviselők – 3 szavazat,
- Martin Čepček körüli képviselők – 3 szavazat
– lpj –