„Minden attól függ, melyik lábbal kel fel Matovič” – egyre kisebb az esélye a kormányfő maradásának, de ha nem mond le, a kabinet lassú agóniája várható

2021. március 19. - 09:41 | Belföld

A válság kezdete óta már több mint két hét telt el, és szerdától úgy tűnik, mintha megmerevedtek volna az álláspontok: Richard Sulík akkor jelentette be, hogy legkésőbb jövő héten, március 24-én lemond miniszteri pozíciójáról, ha akkor még mindig Igor Matovič lesz a miniszterelnök. Közben folyik a kommunikációs háború a kormánypártok között, a kormányfőnek pedig egyre több üres miniszteri széket kellene betöltenie.

„Minden attól függ, melyik lábbal kel fel Matovič” – egyre kisebb az esélye a kormányfő maradásának, de ha nem mond le, a kabinet lassú agóniája várható
Fotó: TASR

Az SaS hétfői bejelentése óta már biztosra vehető, hogy az SaS csak akkor marad a koalíció tagja, ha Igor Matovič lemond. A Za ľudí szintén hajlik erre a lépésre, a Sme rodina pedig nem akar kisebbségi kormányt. Ilyen felállásból négy főbb kimenete képzelhető el a koalíciós válságnak:

1. OĽaNO-Sme rodina-SaS-Za ľudí koalíció – a kormányfő lemond, és új négypárti kormány alakul amiben várhatóan nem kap szerepet Richard Sulík, és kisebb valószínűséggel Veronika Remišová sem – legfeljebb 93 képviselő

2. OĽaNO-Sme rodina-Za ľudí koalíció – a kormányfő lemond, de az OĽaNO nem hajlandó újabb kormányt létrehozni az SaS szereplésével, viszont Veronika Remišovát és legalább a Za ľudí képviselőinek egy részét sikerül meggyőzni egy hárompárti koalícióról – legfeljebb 80 képviselő

3. OĽaNO-Sme rodina koalíció – kisebbségi Matovič-kormány – kilép az SaS és a Za ľudí is a koalícióból, Igor Matovič marad a miniszterelnök, és megpróbál támogatást szerezni az OĽaNO és a Sme rodina által összeállított kormánynak az ellenzék soraiból – 70 képviselő – plusz legalább 6 külső támogató

4. Igor Matovičnak nem sikerül biztosítania a többséget a további kormányzáshoz, előrehozott választások lesznek, csak az a kérdés, hogyan hirdetik ki, ha a kormányfő nem mond le önként – a Matovič elleni bizalmatlansági indítványhoz 76 szavazat kell, az előrehozott választások kiírásához pedig 90 voks szükséges, a parlamentet feloszlathatja a köztársasági elnök is, ha három hónapon át nem sikerül megnyitni az összehívott ülést – ehhez 76 blokkoló szavazat kell

Aktuális parlamenti erőviszonyok:

OĽaNO: 53 képviselő

Sme rodina: 17 képviselő

SaS: 13 képviselő

Za ľudí: 10 képviselő

Jelenlegi koalíciós képviselők összesen 93 képviselő

Smer: 26 képviselő

Hlas: 11 képviselő

ĽSNS: 9 képviselő

Za ľudí volt képviselői: 2 képviselő

Egyéb – ĽSNS és Smer volt képviselői: 9 képviselő

Jelenlegi ellenzék összesen: 57 képviselő

Matovič még ragaszkodik posztjához

Grigorij Mesežnikov politológus szerint Igor Matovič jelenleg megpróbál többséget szerezni kormányának. „Igor Matovič most szerintem azon igyekszik, hogy valamilyen többséget ragasszon össze a kormány mögé, hogy a Sme rodina vele maradjon” – mondta a Paraméternek Grigorij Mesežnikov, az Közéleti Kérdések Intézetének (IVO) elnöke.

Pavol Baboš politológus, a pozsonyi Komensky Egyetem politológia tanszékének munkatársa szerint a helyzet teljesen bizonytalan, abban azonban egyetért Mesežnikovval, hogy a kormányfő ragaszkodik a hatalomhoz.

„Matovič mindent megtesz azért, hogy miniszterelnök maradjon, azt, hogy ez hogyan végződik, nem lehet megjósolni” – mondta a politológus.

Szerinte jelenleg azt sem lehet megmondani, hogy melyik lehetséges forgatókönyvnek van nagyobb esélye.

Hogyan ébred a kormányfő?

Mesežnikov szerint szinte lehetetlen megmondani, hogy melyik a legvalószínűbb variáció. „Ha reálisan gondolkodó, standard kormányfőnk lenne, aki mérlegeli, hogy újabb esélyt kaphat a következő választások után, ha olyan politikus lenne, aki nem akar minden helyzetet megnyerni, akkor a legvalószínűbbnek Matovič lemondását, és a jelenlegi négy koalíciós párt támogatásával felálló kormányt tartanám a legvalószínűbb megoldásnak – mondta a politológus. – Igor Matovič azonban nem beszél, és nyilvánvalóan másik megoldást keres, ezért nem lehet kizárni, hogy távozik az SaS, majd ugyanakkor vagy egy kicsit később a Za ľudí, és Matovič megpróbál támogatást szerezni a kisebbségi kormányának.” Mesežnikov szerint ez egy hosszabb agóniához vezetne, amely előbb utóbb előrehozott választásokba torkollik majd.

„De ez csak egy eszmefuttatás, lehet, hogy Matovič holnap reggel felébred, jó lábbal kel fel és azt mondja, távozik posztjáról” – mutatja a helyzet és a kormányfő kiszámíthatatlanságát Mesežnikov.

A lemondásra van a legnagyobb esély

A politológus szerint azonban a legnagyobb esélye annak van, hogy a kormányfő lemond, mivel csak ebben az esetben lehet megőrizni egy olyan biztos többséget, ami nem csak a kormány életben tartását teszi lehetővé, hanem a tényleges kormányzást is. „Nem lehet kizárni azt sem, hogy maradni akar majd még akkor is, amikor a kormány elveszíti a többségét a parlamentben, de akkor el kell felejtenie azt, amit eddig hangoztatott, vagyis, hogy ez a »változás kormánya«, amire az országnak szüksége van – véli a politológus. –

Ha Matovič kisebbségi kormányt akar működtetni, akkor a változásokat teljesen ellehetetleníti. Csak úgy mentheti meg a »változás kormányát«, ha távozik a kabinet éléről.”

Csak Matovič áll Matovič útjában

Szerinte a kormányfő távozásának csak maga Matovič az akadálya. „Itt már a kormányfőnek csak a saját egóját kell legyőznie, de sajnos én úgy látom, ő még mindig be akarja bizonyítani, hogy ezt is túléli. Biztosan el akarja kerülni a vereséget, de ha most a posztján marad is, akkor majd néhány hét vagy hónap múlva jön el a bukás” – véli a politológus.

Matovičnak nem kell tartania attól sem, hogy pártja parlamenti frakciója akadályozza meg a távozását, az OĽaNO képviselői teljesen alá vannak rendelve a kormányfőnek. „Ezt mutatja az a korábbi nyilatkozatuk is, hogy ők támogatják Matovičot akár marad, akár lemond” – magyarázta a politológus.

Mit tesz a Za ľudí?

Teljesen más helyzetben van Veronika Remišová (Za ľudí), az ő parlamenti frakciója ugyanis széthullhat, ha a pártelnök a képviselők akarata ellenére maradna a koalícióban. Felmerült ugyanis egy olyan lehetőség is, hogy a Za ľudí nem követné a pártból távozó SaS-t, hanem megpróbálna hármas koalíciót létrehozni az OĽaNO-val és a Sme rodinával.

„A Za ľudí frakcióból már ketten távoztak, és továbbiak léphetnek ki, ha a pártelnök az SaS távozása után a kormányban való maradás mellett döntene” – véli Mesežnikov.

A frakció jelenleg 10 tagú, de ez könnyen 5-6 főre olvadhat, ami már nem biztosítja a kormányzáshoz szükséges minimális 76 voksot. Az OĽaNO és a Sme rodina ugyanis 70 szavazattal rendelkezik, de az OĽaNO és a Sme rodina frakciója sem teljesen egységes. Peter Linhart (Sme rodina) például már bejelentette, hogy nem fogja megszavazni a veszélyhelyzet további meghosszabbítását, és az OĽaNO-s Martin Čepčekre sem lehet mindig számítani.

Kisebbségi kormány – de ki támogatná?

Mesežnikov szerint az nehezen elképzelhető, hogy a kisebbségi kormányt a Smer vagy a Hlas képviselői támogassák, ezt Matovič maga sem akarja, őket tartja a legfőbb ellenségének. Így gyakorlatilag csak a ĽSNS vagy a pártból kivált képviselők maradnak.

„Igor Matovič teljesen kiszámíthatatlan, egy hónappal ezelőtt senki sem mondta volna róla, hogy oroszbarát politikus válik belőle, ma viszont már a Szputnyik V ügyvédje lett az unióban, egyértelműen az orosz politikának kedvező irányba fordult, az uniós intézményeket támadja – magyarázta Mesežnikov.

– Ennél kevésbé valószínű, de ez alapján az sem teljesen kizárt, hogy jövő héten Kuffáékkal, Kotlebáékkal vagy a ĽSNS-ből távozott m§s képviselőkkel fog össze.”

Kotleba ideológiai beállítottsága Mesežnikov szerint különben sem áll távol az OĽaNO és a Sme rodina egyes képviselőitől. Megdöbbentőnek tartja, hogy a napokban 26 koalíciós képviselő támogatta a ĽSNS fasisztoid tartalmú alkotmánymódosítását. „Matovič korábban azt mondta, hogy az élet védelmében megengedett a szabad szavazás, de most nem erről volt szó, itt diszkriminálni akarták a lakosság egy részét” – állítja a politológus, aki szerint ebben az esetben a koalíciós szerződés megsértését jelentette az ellenzéki javaslat támogatása. Ennek ellenére Matovič meg sem szólalt a botrányos szavazás ügyében.

Sulík eltaktikázta magát vagy csak impulzív?

Sulík taktikáját Meseznikov nem tartja rossznak. „Kiélezte a helyzetet, választás elé állította a koalíciós pártokat, és egyben világossá is tette, hogy mi a tét: elhagyta azokat az általános mondatokat, amelyek úgy kezdődtek, hogy »igyekezni fogunk megtenni mindent a koalícióért«, vagy »örülnénk, ha a kormányfő vállalná a felelősséget« stb.” – magyarázta Mesežnikov.

Pavol Baboš viszont Mesežnikovval ellentétben úgy véli, hogy Sulík rossz taktikát választott ahhoz, hogy eltávolítsa Matovičot a kormány éléről.

„Nagyon szerencsétlennek tartom például a bejelentését a miniszteri posztról való lemondásról, mivel minden ilyen bejelentésnek zárt ajtók mögött kellene elhangzania – véli a politológus. – Ezzel kijátszotta minden aduját, és egyben olyan helyzetbe hozta ellenfelét, hogy nincs vesztenivalója.”

Szerinte ezzel nőtt a négyes koalíció bukásának a veszélye. „Pontos esélyeket meghatározni nem lehet” – véli Baboš.

Baboš azonban azt valószínűsíti, hogy Sulík álláspontja elsősorban az impulzív természetének köszönhető. „Tudjuk, hogy kettőjük között rendkívül nagy a feszültség, egy szobában sem bírják ki, nem még egy kormányban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a két párt ne tudna együttműködni, és szerintem Sulík lépéseiben az emóciók is szerepet játszanak” – magyarázta a politológus.

Remišová – bizonytalan vagy diplomatikus?

Remišová nyilvános fellépését Baboš átgondoltabbnak, diplomatikusabbnak tartja Sulíkénál. „A kamerák előtti kommunikácó szempontjából Remišová megközelítése valamivel jobb, a teljes képhez ismerni kellene azonban azt is, hogy zárt ajtók mögött hogyan tárgyal.

Ott szükség van a kemény szavakra és a pontos határidőkre is, kérdés azonban, hogy erre képes-e Remišová” – mondta a politológus.

Ezzel szemben Mesežnikov úgy véli, Remišová túlságosan óvatos, bizonytalannak látszik, ami rontja pozícióját. „Ugyan már kijelentették, hogy Matovič nem elfogadható számukra kormányfőként, de még mindig tárgyalni akar, csak az nem világos, hogy miről” – véli az IVO igazgatója. Szerinte ezzel Remišová azt üzeni, hogy tudja mit kellene tennie, de fél meglépni azt.

Kormányzati gondok

A kormányválságnak Mesežnikov szerint van egy gyakorlati oldala is: Matovičnak egyre több új minisztert kell találnia. Marek Krajčí múlt héten, Milan Krajniak pedig a héten mondott le, az SaS három minisztere várhatóan jövő héten távozik, és ha a Za ľudí is kilép a kormányból, akkor összesen 7 új minisztert kell gyorsan pótolni. Ez egy rendkívül gyenge támogatottságú kabinet esetében nem könnyű feladat, senki sem akar néhány hétre vagy hónapra miniszteri funkciót vállalni, ráadásul járvány idején.

Lajos P. János