Minden eddiginél hatalmasabb részecskeütköztetőt tervez a CERN

Minden eddiginél hatalmasabb, 100 kilométeres, gyűrű alakú hadronütköztető építését tervezi a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) - jelentették be kedden Genfben.

A jövendőbeli ütköztető (Future Circular Collider, FCC) "nagy segítségére lesz részecskefizikusoknak az egész 21. században" - írták a tudósok a koncepciótervben (Conceptual Design Report, CDR).

"Száz kilométeres szupravezető protongyorsítót tervezünk, amelynek az energiája akár 100 teraelektronvoltra (TeV) növelhető" - mondta Frederick Bordry, a CERN gyorsítókért és technológiáért felelős igazgatója.

Az FCC majdnem négyszer hosszabb és tízszer nagyobb erejű kutatóberendezés.

Az új részecskeütköztetőt arra tervezték, hogy új generációs, szupererős mágneseket használva új lehetőségeket teremtsenek a fizikában, többek között a 100 teraelektronvolt vagy annál is nagyobb energia elérést.

Az új kutatóberendezéssel pontosan lehet tanulmányozni többek között azt, hogy hogyan lép interakcióba egy Higgs-bozon egy másik Higgs-bozonnal, az úgynevezett elektrogyenge szimmetria szerepének feltárása pedig az univerzum történetének tanulmányozásában jelenthet áttörést a CERN szerint.

Az FCC felépítésének teljes költsége elérheti a 24 milliárd eurót.

A koncepciótervet részecskefizikusok nemzetközi csoportja vizsgálja meg más tervekkel együtt a 2020-ban publikálandó európai részecskefizikai stratégia elkészítése során.

Az FFC elődjét, a nagy hadronütköztetőt (LHC) december elején karbantartásra leállították. Kísérleteinek egyik legérdekesebb eredménye, hogy 2012-ben - fél évszázaddal a feltételezésük után - sikerült bizonyítani az "isteni részecskének" is nevezett Higgs-bozon létezését. 2018-ban az LHC ATLAS kísérletével bizonyították a Higgs-bozon B-kvarkokra való szétesését is.


(MTI)