„Minden jogszerű, de ezzel kivégezzük Dunaszerdahely környékét” – a Panattoni-ügy újabb fordulója után megint egy kicsit kilátástalanabb a helyzet

Az előző részek tartalmából:

• A Panattoni Development Company a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztő cége, melynek Észak-Amerikában és Európában összesen 21 kirendeltsége működik. 2005-ben kezdték meg tevékenységüket Közép-Európában, azóta pedig összesen mintegy 10 millió négyzetméternyi alapterületű modern ipari objektumot létesítettek, többek között Lengyelországban, Csehországban, de Szlovákiában is

• A Dunaszerdahely és Balázsfa (Hegyéte településrésze) közti logisztikai parkjuk első körben mintegy 29 hektáron terülne el, a 172/56-os parcellán, ami pillanatnyilag magántulajdonban lévő termőföld. Az említett területen egy 135 ezer négyzetméteres (745 x 181 méter), maximálisan 14 méter (kb. 5-6 emelet) magas csarnokot húznának fel, melyet a beterjesztett tervezetük szerint elsősorban raktározás és logisztika, másodsorban, legfeljebb 30%-ban könnyűipari munka céljából vehetnének igénybe majdani klienseik.

• A 29 hektáros terület a 135 ezer négyzetméteres csarnokon kívül magába foglalna Nagyudvarnok felől egy 303 férőhelyes személyautó-, illetve egy 47 férőhelyes kamionparkolót, a tervezet szerint pedig a csarnok 144 kamiondokkolóval rendelkezne, miközben a két kijárata a tervezet szerint a kürti útra vezetne. A tervezet első variánsa szerint ezek egyike, a parkolóé a nagyudvarnoki Jasná utca és a kürti út kereszteződésére csatlakozna, míg a kamionbejárót ettől mintegy 200 méterre Dunaszerdahely felé hoznák létre. A második variáns szerint a kürti útról már csupán a logisztikai park dolgozói érkeznének, míg a kamionbejáró a síneken át vezetne egészen a II/572-es, azaz a Komáromi úttól.

• A tervezett park egyik vége hozzávetőlegesen 25-30 méterre lenne a nagyudvarnoki családi házas övezet szélétől, az utolsó házaktól, és ezt az ott lakók életminőségükre, illetve egészségükre mért csapásként értékelik.

• A cégnek nem ez az egyedüli terve logisztikai központra Balázsfán, távlati elképzeléseik további, az említettnél kisebb, de együttesen nagyjából hasonló méretű csarnonokra terjednek ki, egy hozzávetőlegesen ugyanekkora méretű termőföldön, mely az előbbinél közelebb helyezkedne el a balázsfai lakóövezethez, az egyik oldala pedig szintén a nagyudvarnoki családi házas övezetet súrolná.

• A lakosok 2020 szeptemberében adtak hangot tiltakozásuknak a beruházás elhelyezésével kapcsolatban, született egy petíció, amit a hegyétei önkormányzat ülésén tárgyaltak meg. A szomszédban élő lakosok tulajdonképpen azt szeretnék elérni, hogy a beruházást olyan ipari területen helyezzék el, amelyhez nem esik ilyen közel lakózóna, és amely már nem számol termőföld megszüntetésével. Szeretnék elérni, hogy a benyújtott tervezethez szigorúbb környezeti hatástanulmányt kelljen készítenie a beterjesztőnek. Érveikről bővebben korábban ITT írtunk.

• 2020 őszén a tervezet környezeti hatásokat vizsgáló eljárás alatt volt a járási hivatal környezetvédelmi szakosztályánál, és az első határozatuk 2020 decemberében született meg, mely szerint a tervezetet további eljárás alá vonják, vagyis szigorúbb tanulmányt vártak volna hozzá. A beruházó fellebbezett a döntés ellen, 2021 májusában pedig az illetékes fellebbviteli szerv, a Nagyszombati Járási Hivatal megszüntette az eredeti határozatot és visszautalta az ügyet Dunaszerdahelyre.

• 2021 augusztusában a tervezetet a Panattoni megbízásából kidolgozó Ekojet társaság több tanulmányt is benyújtott, melyek a logisztikai parkkal járó hanghatásokat, légszennyezést és közegészségügyi hatásokat vizsgálták. Négy hónappal később, 2021 decemberében pedig a járási hivatal környezetvédelmi szakosztálya nem kis meglepetésre az egy évvel korábbival ellentétes határozatot adott ki, ami azt jelenti, hogy nincs szükség szigorúbb környezetvédelmi hatástanulmányra.

• Született is egy sor észrevétel, amit 2021 decemberében és 2022 januárjában nyújtottak be. Ezek közt szerepel a felháborodott polgárokat képviselő nagyudvarnoki Bindics Zsolté is, aki több fontos részletre rámutatott, melyeket ITT részleteztünk.

• Dunaszerdahely városa az elejétől fogva a közlekedési hatások részletesebb vizsgálatát hiányolta, és részletes környezetvédelmi hatástanulmány elkészítését szorgalmazta.

• A kerületi székhelyű járási hivatal mindezt figyelembe véve 2022 május elején született határozatában ismét eltörölte a korábbi határozatot és visszautalta az ügyet a járási hivatalba. Ismét azzal érveltek, hogy ugyan begyűjtötték az érintettek álláspontjait, de azokat nem vették figyelembe. Emlékeztettek arra, hogy az eredeti döntést nem azért szüntették meg, mert annak végső határozatában találtak kifogást, hanem mert maga a határozat csak nagyon szűkszavúan volt megindokolva.

A logisztikai parkkal kapcsolatban benyújtott dokumentumokat, illetve az ügyben hozott határozatokat összegző Enviroportálról kiderül, hogy tavaly áprilisban a Panattoni kikérte a közlekedésügyi minisztérium véleményét a tervezetük második variánsában szereplő vasúti kereszteződés létesítéséről. A minisztérium májusban válaszolt, és az egyetlen lehetséges megoldásnak azt tartották, ha felüljáró létesülne a vasúti sínek felett. „A logisztikai park és az 572-es új ilyen összekötése teljesíti a vasúti közlekedés és a teherforgalom minden biztonsági követelményét” – állt a levelükben. A Panattoni ezzel a megoldással kiegészítette a tervezetét, és közölték azt is, hogy a vasúti átjáró lehetőségétől elállnak.

A javasolt második variáns a síneken átívelő felüljáróval és kereszteződéssel az 572-es úttal (Forrás: Panattoni)

A kerületi székhelyű járási hivatal, amely a fellebbviteli szerv az ügyben, járási döntést megszüntető határozatában arra is felhívta a figyelmet, hogy amiatt is szükségesnek tartják a részletes környezetvédelmi hatástanulmányt, mivel az építkezés nem zárul le ezzel az egy csarnokkal, hanem a jövőben továbbiakkal folytatódna.

Eltelt ugyanakkor mintegy 10 hónap és idén március 31-i keltezésű határozatával a Járási Hivatal környezetvédelmi szakosztálya, immár új vezetővel tulajdonképpen ugyanarra jutott, mint elődje – vagyis hogy nincs szükség részletes hatástanulmányra.

Emlékeztetnek arra, hogy nem kötelesek minden észrevételt figyelembe venni és beépíteni a határozatukba, és kissé alibistának tűnő módon kifejtik, hogy a projekt tervezete nem utal arra, hogy az egy nagyobb beruházás első szakasza lenne, sőt, a javaslattevő szerint egy egészként kezelendő.

Helyt adtak annak a követelésnek, hogy a logisztikai parkból egy felüljárón haladjanak ki a kamionok az 572-es út felé, és indokoltnak tartották azt is, hogy utóbbinak a 63-as főúttal való kereszteződésénél körforgalmat létesítsenek. A közlekedésben ugyanis súlyos fennakadásokat eredményezhetne, ha a logisztikai parkból kiérkező kamionmennyiség a Dunaszerdhelyről kivezető úton a 63-ashoz érve Hegyéte felé kívánnának tovább haladni.

Az Állami Természetvédelmi Hivatal észrevételei kapcsán megjegyezték, hogy ugyan védett vízgazdálkodási övezetről van szó, a terület ugyanakkor csupán elsőfokú védelmet élvez.

Megállapították, hogy a javasolt módosítások eredményeként a beruházás nem jelent súlyosan negatív hatást a környezetre és az ott élők életére sem. Kifejtik, hogy az ügy tényállása eltérő, mint a fellebbviteli szerv határozatának meghozatalakor, és ennél a pontnál az azóta benyújtott tanulmányokra és szakvéleményekre hivatkoznak. Felhívják a figyelmet arra is, hogy nemcsak a megváltozott tényállás miatt, hanem mert egyik-másik kérdésben eltérő álláspontot képviselnek, kötelesek azok alapján megítélni az eljárást.

Egyetértenek azzal, hogy a korábbi határozat, amit a fellebbviteli szerv megszüntetett, nem volt kellőképp megindokolva, ugyanakkor szerintük ezeket a hiányosságokat most elhárították.

Nem elégedett a döntéssel Bindics Zsolt, aki érdeklődésünkre megerősítette, hogy ismét fellebbezni fognak. Ugyancsak eltér a véleménye a Járási Hivatalt vezető Michal Derajnak, akinek meglehetősen érdekes a szerepe az ügyben. A határozatot ugyanis a hivatal egyik szakosztálya hozta, ugyanakkor az elöljáró, aki a szakosztály vezetőjének tulajdonképpen a felettese, teljesen más véleményen van szakemberként, és a tervezett beruházás közelében élő balázsfai civilként is.

„Minden jogszerű, de ezzel kivégezzük Dunaszerdahely környékét” – válaszolta arra vonatkozó kérdésünkre, hogy az alá tartozó szakosztály nem tartja indokoltnak a szigorúbb feltételeket és mindent jogszerűnek talál.

Hozzátette, előfordulhat, hogy a szakosztály nem vett mindent figyelembe, ő viszont ezt nem ítélheti meg, mivel nem ő a fellebbviteli szerv, és befolyást sem gyakorolhat a szakosztály döntésére. „Én szabad kezet adok az eljárásnak, a határozatokat nem ítélhetem meg, de véleményem lehet” – fogalmazott.

Michal Deraj ugyanakkor beszélt egy felvetéséről, ami felszínesen ugyan, de már korábban is felmerült. Arról van szó, hogy beruházó ne Hegyéte mellett, hanem az egyházkarcsai ipari parkban létesítsen logisztikai központot.

Erre ugyanakkor nincs lehetőség, Mórocz Péter jelenlegi és Gódány László korábbi egyházkarcsai polgármester is megerősítette, hogy ilyen méretű beruházásra már nincs hely az ipari parkban. Deraj azonban most pontosított, és állítja, a 63-as főútól északra fekvő területen mégiscsak volna. „Ezt csupán szakmai területelosztási javaslatként említettem persze, és nem hivatalos ajánlatról van szó” – mondta.

A járási elöljáró ide helyezné át a beruházást (Forrás: Michal Deraj)

Gódány szerint viszont az említett területen magasfeszültségű villanyvezetékek, és egy stratégai jelentőségű, Bőstől Trencsénig húzódó katonai vezeték is fut, ráadásul ennek a területnek egy része a majdani R7-es gyorsforgalmi út védősávját is jelenti, ez mind pedig lehetetlenné tenné a logisztikai központ elhelyezését.

Karel Taschner, a Panattoni helyi marketing és PR igazgatója is megerősítette, hogy hivatalos ajánlatot a logisztikai parkjukra vonatkozóan sem most, sem korábban nem kaptak

„A Panattoni piacvezetőként az ipari ingatlanfejlesztés területén nem kíván reagálni a médiában megjelenő ötletekre, hanem erre specializált vállalatokat alkalmaz, amelyek szakértői tapasztalatokkal rendelkeznek az ipari létesítmények építése terén” – húzta alá Taschner.

Hozzátette, ezek a társaságok megvizsgálják a területfejlesztési tervekben szereplő ipari övezeteket, ellenőrzik a tulajdonosi szerkezetet, illetve a projektek megvalósíthatóságát az adott területen. „A Panattoni éppen ilyen eljárást alkalmazott a hegyétei terület kiválasztásakor is” – szögezte le.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Hegyéte mellett kiválasztott területet 2007-ben jelölte ki ipari övezetté a helyi önkormányzat, a vállalat pedig alapos elemzés alapján döntött mellette. „A projekt jelenleg is standard engedélyeztetési folyamaton esik át, nem indokolt egyéb lokalitást választani” – jegyezte meg kérdésünkre, hogy eszükbe jutott-e már elvinni a projektet máshová, miután már három éve húzódik az ügy, és még mindig nincs vége.

Emlékeztetett arra is, hogy az elsőfokú döntést soha nem a konkrét beruházás, hanem eljárásbeli hibák miatt szüntették meg. „A fellebbviteli szerv minden egyes alkalommal a Járási Hivatal részéről elkövetett hibát állapított meg, amire nincs befolyásunk” – közölte.

Michal Deraj úgy véli, hogy ilyen volumenű beruházással a kormánynak kellene foglalkozni. „Az ő hatáskörük és feladatuk lenne felajánlati az invesztornak egy másik területet” – mondta.

Megkérdeztük, hogy egy állami szerv vezetőjeként tett e konkrét lépéseket ez ügyben. Deraj elmondta, hogy a Matovič- és a Heger-kormány alatt is szorgalmazta ezt és „hivatalos levelekkel bombázta” őket.

„Nem nagyon foglalkoztak vele, rábízták Richard Sulíkra (korábbi gazdasági miniszter), akivel kétszer is találkoztunk, ő viszont már úgy vette, hogy a területet az invesztor kiválasztotta, és most már csak arról kell egyeztetni, hogy hogyan lehet mérsékelni a hatásait” – fogalmazott Deraj, aki szerint viszont ez nem működhet úgy, hogy a beruházó rámutat egy területre és annak úgy kell lennie.

Ez persze nem teljesen így van, hiszen a helyi önkormányzat által régóta ipari zónaként kijelölt területről van szó, noha ettől függetlenül azon az elmúlt másfél évtizedben is gabona termett.

Archív felvétel – Cséfalvay Á. András

A projekt ellen nemcsak a civilek, de Dunaszerdahely városa is fellebbezést nyújtott be, ismét részletes környezetvédelmi hatástanulmányt szorgalmazva, mint azt a városi hivatal közölte a weboldalán.

„A Dunaszerdahelyi Városi Hivatal nem fogadja el a vállalat azon hozzáállását sem, mely szerint a potenciálisan jelentkező közlekedési problémákat csak a jövőben kívánják rendezni. A városvezetés és a Városi Hivatal szakemberei egyöntetűen úgy vélik, hogy mindezeket a kérdéseket már az invesztíció kezdetekor szükséges rendezni. Nem fordulhat elő ugyanis olyan, hogy ezeket a megoldásokat esetlegesen évekig halasztják” – hangsúlyozták.

A Panattoni-ügy tehát most ismét Nagyszombatba tart, és újabb néhány hónap múlva derülhet ki, hogy vajon most már elegendőnek tartják-e dunaszerdahelyi járási határozat indoklását, vagy három év alatt a harmadikat szüntetik meg.

(SzT)