„Mindenki elvesztett két évet” – lassan véget érhet a járvány okozta gazdasági válság, év végére, jövő év elejére leszünk a válság előtti szinten

A gazdasági prognózisok elég gyakran változtak az elmúlt egy évben, és nem is voltak túlságosan megbízhatók. A járvány miatt komoly korlátozásokat kellett bevezetni, amelyeket ráadásul nem lehetett előre látni. A helyzetet illusztrálja, hogy a jegybank tavaly tavasszal kétszámjegyű visszaesést várt, és még nyáron is 9 százalékos visszaeséssel számolt. Viszont arra számítottak, hogy idén sikerül a "visszapattanás". Végül a tavalyi évet sikerült „mindössze” 5,2 százalékos visszaeséssel zárni.

NBS: idén 5 százalékos lesz a növekedés

Az alacsonyabb tavalyi visszaesés hatására kisebb lesz az idei növekedés is, a jegybank napokban kiadott legújabb előrejelzése szerint 5 százalék. Ez ugyan 0,7 százalékponttal gyengébb növekedést jósol, mint a tavaly év végi előrejelzés, azonban a pozitív töltete az, hogy a gazdaság még így is eléri idén a válság előtti szintet. „A tavalyi év vége jobb volt, mint ahogyan azt mi vártuk, ez kompenzálta a rosszabb első negyedévet – magyarázza a jegybank. Jövőre tovább gyorsul a növekedés üteme, a jegybank szerint 5,6 százalékkal bővül a gazdaság.

Visszaesett a magánfogyasztás

Dudás Tamás közgazdász, a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem oktatója szerint a gazdaságot a hazai kereslet visszaesése fogja vissza. „Azt mutatják az utolsó negyedévek adatai, hogy gyengül a magánfogyasztás, hogy kifulladt – mondta lapunknak Dudás. – Úgy tűnik, hogy nemcsak hazai trend, hogy a betakarítások növekednek, más országban is ez tapasztalható.

Az állhat a háttérben, hogy nincs hol elkölteni a pénzt, mert a boltok, szolgáltatások zárva vannak, nem lehet vendéglőbe menni, nem lehet utazni, nyaralni.”

IFP: elhúzódott a második hullám

A pénzügyminisztérium Pénzpolitikai Intézete (IFP) borúlátóbb az NBS-nél: csak 3,3 százalékos idei növekedéssel számol, vagyis szerintük idén még nem érjük el a tavalyi szintet.

„A gyengébb növekedés az elhúzódó második hullám hatása, amely megmutatkozik a gazdaságban”

- véli Branislav Žúdel, az IFP osztályvezetője. A legfontosabb ok szerinte is, hogy látjuk a kiskereskedelmi forgalom csökkenését az év elején, ami megmutatkozik a háztartások fogyasztásában is.

Jövőre jöhet az igazi fellendülés, amit segít az EU is

Jövőre viszont az NBS-nél is erősebb, 6,3 százalékos növekedéssel számolnak, elsősorban a járvány befejeződésének hatására, másrészt kezdenek majd érkezni az uniós támogatások az Újjáépítési Alapból. „Nagy összeg áll rendelkezésre még az előző költségvetési ciklusból is” - magyarázza Branislav Žúdel.

Szerinte a növekedés kockázatai közé tartozik, hogy a vakcina késve érkezik, a járvány lassabban szorul vissza. „Nem lehet kizárni egy újabb járványhullámot sem” – magyarázza az IFP osztályvezetője. Javítják azonban a kilátásokat, hogy az USA és az EU is gazdasági ösztönző csomagokat készül elfogadni.

A munkanélküliség csak jövőre kezd csökkenni

A munkaerőpiac az idén még nem éri el a válság eleji szinteket, az év elején még a munkanélküliség emelkedésére kell számítani. Az IFP az év végére várja a munkaerőpiac élénkülését, de a munkanélküliség komolyabb csökkenése az elemzők szerint csak jövőre várható.

„2022-ben az Újjáépítési Alap forrásainak hatására várhatóan elindul az új munkahelyek létrehozása” - állítja az IFP.

Ebben az jegybank is egyetért a pénzügyminisztérium elemzőivel. Az NBS idén még a munkanélküliség emelkedésével számol, a munkahelyteremtésre szerintük 2022-ig várni kell.

A 8 százalékos munkanélküliség nem sok

Dudás szerint a munkanélküliség további emelkedése részben annak is köszönhető, hogy a szolgáltatásban, elsősorban a vendéglátásban sok vállalkozás tönkrement vagy még tönkremehet.

„Sok olyan kávézó, kisvendéglő lesz, amely a járvány elültével sem tud majd kinyitni - véli a közgazdász.

– Örüljünk annak, hogy a munkaerőpiac stabilizálódik, idén már nem fog különösebben emelkedni a munkanélküliek száma. Gondoljunk arra, hogy a 2009-es válság során a munkanélküliség rögtön megindult és 12 százalékig meg sem állt.”

Jelenleg 8 százalék körül mozog a munkanélküliek aránya, természetesen vannak régiók, ahol ez ennél jóval magasabb.

Segített az állam, de nem sokat

Az NBS szerint az elfogadható munkanélküliségi adatok részben a kormány intézkedéseinek köszönhetőek. „Nem szabad azonban elfelejteni, hogy Szlovákia az állami segítség tekintetében az eurozóna tagállamainak a végén kullog” - állítja az NBS. - Az eurozóna tipikus tagállamában a gazdaságba a szlovákiainál mintegy kétszeres volumenű támogatás érkezik.”

Viszonylag jól átvészelte a gazdaság a válságot

Dudás Tamás szerint a járvány okozta válság nem múlik ugyan el nyomtalanul sem a szlovák, sem a világgazdaságban, de nem okozott óriási problémákat. „Ha elérjük a megfelelő beoltottsági szintet, ha nem lesznek újabb megszorítások, nem kell bezárni a szolgáltatási ágazatot, akkkor tényleg túl leszünk a gazfasági válságomn is” - véli Dudás. Szerinte az esetleges kisebb hullámoktól már nem kell komolyan tartani.

„Ha megnézzük az izraeli számokat, akkor azt látjuk, hogy az oltások hatására az esetszámok is visszaestek, a gazdaságot sikerült újraindítani” – magyarázta a szakember.

Úgy véli, hogy sokkal jobb eredményeket mutat a gazdaság, mint amit tavaly ilyenkor vártak. „Akkor katasztrofális forgatókönyvek voltak, főleg akkor, amikor az autógyárak is bezártak néhány hétre. Ahhoz képest egész jól jöttünk ki a válságból, Szlovákia megúszta 7-8 százalékos exportcsökkenéssel, az ipar gyorsabban helyreállt, mint ahogyan vártuk” – állítja a szakember.

Úgy véli, hogy a világgazdaság is könnyebben vette a válságit a vártnál. „Mindenki elvesztett két évet, valamikor 2021 végén 2022 elején érjük majd el a 2020-as év első hónapjainak szintjét” - véli Dudás.

- lpj -