Mindennapi betevőnk ma még megvan, de holnap is meglesz?

Mi itt Európa szívében nem szoktunk hozzá ahhoz, hogy a boltban ne tudjunk legalább 5-10 féle virsli vagy felvágott között válogatni. Nem szoktunk hozzá ahhoz, hogy néhány árucikk átmenetileg vagy tartósan elérhetetlen. Sajnos elkényelmesedtünk és elaludtunk egy kicsit. Most már kétségtelen, hogy a világ több szempontból is megváltozik, valószínűleg változnak bizonyos fogyasztási szokások és értékrendek.

Az élelmiszer ellátás egyelőre különösebb fennakadások nélkül működik, de számos aggasztó hír érkezik külföldről. Nem érkezik bab, lencse Európába, akadoznak a déligyümölcs szállítmányok, több tízezer idénymunkás hiányzik Nyugat-Európából, akik nélkül a termés betakarítatlan marad. Az európai kamionforgalom pedig nem ritkán több órás várakozási idővel szembesül egyes határszakaszokon.

Ezekben az időkben sajnos óhatatlanul megmutatkozik Szlovákia sebezhetősége. Országunk alapvetően élelmiszerimportra szorul, és a V4 álamok közül nálunk a legalacsonyabb a boltokban a hazai élelmiszerek aránya.

Hazánkban jelenleg az egy főre jutó évi húsfogyasztás 65 kg, amelyből 36 kg a sertéshús. Ennek a sertéshúsnak mindössze 38 %-át állítjuk elő Szlovákiában, a hiányzó mennyiséget pedig importból biztosítjuk, pedig itt is minden feltétel adott a termeléshez. Míg a sertéshús Spanyolország, Németország vagy Dánia egyik fő export agrárterméke, Szlovákiában mindössze 15 olyan termelőegység van, ahol 200 tenyészkocánál több található. A hazai állomány egészen 2016-ig folyamatosan csökkent, azóta pedig stagnál. Az ágazatban néhány kivételtől eltekintve nem történnek beruházások, ha viszont lenne ilyen szándék, akkor azt a közvélemény hangos nemtetszése kíséri. A széles közvélemény a háztáji kistermelést üdvözölné, és látni sem szeretné a nagyvállalatok sertéstelepeit. Sajnos az utóbbi időszakban egyre szélesebb körben terjedt el a "jó kistermelő-rossz nagytermelő" szemlélet, pedig a gazdaságban mindkettőnek megvan a maga létjogosultsága. A kistermelő a közvetlenül vásárlónak értékesíti a termékeit, és fontos szerepe lehet a regionális élelmiszerellátásban, helyi foglalkoztatásban, azonban széles rétegeket sajnos nem tud élelmiszerhez juttatni. A jegyzett szlovákiai sertéshús kereskedelemben a kistermelők részaránya mindössze 0,97 % volt 2018-ban.

Tudatosítanunk kell, hogy ennél talán soha nem volt fontosabb, hogy a hazai mezőgazdaság fontosságát átértékeljük. A jelenleg zajló folyamatok általános recessziót mutatnak, enni viszont akkor is fogunk.

Legyünk lokálpatrióták most és a majdani járvány utáni időszakban is!

Vásároljunk tudatosan hazai forrásból származó sertéshúst és egyéb élelmiszert, hogy ez a szebb napokat megért ágazat újra erőre kapjon, mert ez mindannyiunk közös érdeke.

Figyeljünk arra, hogy az elköltött pénzünk hazai vállalkozásoknál maradjon, amellyel munkahelyeket óvunk meg és teremtünk! Fogyasszuk el itt, ami itt jött létre!

(PR-cikk)