Mindent megtudhattak a somorjai diákok a Duna geológiájáról

A somorjai magyar tanítási nyelvű alapiskola több mint száz diákja vett részt a Duna geológiájáról szóló műhelyfoglalkozásokon, melyeket január végén és február elején tartottak. A projektet az Európai Régiófejlesztési Alap (ERDF) támogatta az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország határon átnyúló program keretében.

Mindent megtudhattak a somorjai diákok a Duna geológiájáról
wikipédia

Tuba Lajos, a Somorjai Régiófejlesztési Központ munkatársa elmondta: az interaktív műhelyfoglalkozások a NAT-NET 2 projekt részeként valósultak meg (A Szigetköz-Csallóköz Natúrpark előkészítése és további összehangolt természetvédelmi kezdeményezések megvalósítása).

A város a honlapján arról tájékoztatott, hogy a diákok a Fekete-erdőtől a Börzsönyig megismerték a folyó menti hegyek geológiai felépítését, és az interaktív oktatás végén már maguk is meg tudták határozni, hogy a Duna- partról összegyűjtött kavicsok a Felső-Duna melyik részéről származhatnak. Az üledékes, metamorf és magmás kőzetek képződésének folyamatát tanulmányozva tehát megtanulták felismerni a folyó vízgyűjtőjében előforduló tíz legfontosabb kőzetet, illetve a belőlük keletkező kavicsokat.

Az Alpok 2 millió évvel ezelőtti keletkezése óta annyi víz zúdul le a hegyekből, hogy egy Duna méretű folyóra van szükség az elvezetéséhez. A folyó csak félmillió éve változtatta meg a folyásirányát a mai Szlovákia területén található Dévényi-kapu és a magyarországi Dunakanyar felé. Ez idő alatt a környező hegyek mindkét helyszínen több mint 100 métert emelkedtek, a folyó azonban mederbevágással lépést tartott ezzel. A Dévényi-kapu áttörése után így volt képes lerakni azt a hordalékkúpot, amelynek a felszínén ma a Csallóköz fekszik.
tasr