7
A család felvételei - Továbbiakért kattints!
Megosztás
Egyetlen pillanat alatt dőlt romokba a 28 éves udvardi Vanya Sándor élete. Egy keddi napon, egészen pontosan szeptember 26-án történt, hogy a munkából hazaérkezve felment a családi házuk tetőjére. A ház tetőszerkezetén dolgoztak éppen, ennek helyzetét szerette volna felmérni, amikor megtörtént a baj. Sanyi úgy gondolta, léphet még egyet hátrafelé, azonban ott már nem volt alatta semmi, így közel hat méter magasból a földre zuhant.
„A tetőn dolgozó szakemberek azonnal kiáltottak nekem. Én éppen a konyhában voltam a kisfiammal, amikor hallottam a hatalmas puffanást, majd a kiabálást. Azonnal tudtam, hogy valami nagy baj van. A kisfiamnak mondtam, hogy nem jöhet ki, maradjon a konyhában, én pedig rögtön futottam az udvarra, már telefonnal a kezemben és tárcsáztam is a mentőket” – kezdte el mesélni a történteket Sanyi élettársa, Magyar Edina.
A férfi eszméletlen volt, amikor Edina odaért hozzá. Kis idő múlva magához tért, ám nem érzett semmit, a lábait nem tudta mozgatni. A mentősök a hozzájuk legközelebb lévő érsekújvári kórházba szállították Sanyit. Ott a szükséges vizsgálatok elvégzése után az orvosok közölték a rossz hírt, miszerint
sérült a hatodik csigolyája, a hetedik pedig eltört, méghozzá annyira csúnyán, hogy beleállt a gerincvelőbe. Az orvosok ekkor azt jósolták, hogy Sanyi sosem fog tudni újra lábra állni, nyaktól lefelé teljesen béna lesz és önállóan lélegezni sem lesz képes, lélegeztetőgépre lesz szüksége.
Aznap este nyolc órakor már tolták is be Sanyit a műtőbe, kétórás beavatkozásra számítottak. „Végül csak éjfél előtt hívtak a kórházból. Az orvos azt mondta, a praxisa alatt még nem tapasztalt olyat, hogy egy ennyire csúnya törést túlélt a beteg. Sanyi ekkor még altatást alatt volt, nem lehetett tudni azt sem, hogy másnap reggel egyáltalán magához tér-e” – folytatta Edina.
Másnap reggel szerencsére felébredt, s tudta mozgatni a kezeit, azonban nagyon fájtak és zsibbadtak az ujjai, valamint deréktól lefelé lebénult. Nagyjából két héttel a baleset után kezdett el némi zsibbadást, fájdalmat érezni a lábaiban, ami bizakodásra adott okot.
Az idegsebészeten feküdt, amikor jött egy újabb probléma: a tüdeje megtelt vérrel, amitől nem kapott levegőt, így visszakerült az ARO-osztályra, ahol kitisztították a tüdejét. Innen néhány nap múlva visszakerült az idegsebészetre, ahol a műtétet végző orvos, látva, hogy az operáció jól sikerült, elkezdte intézni neki a rehabilitációs kezelést.
Így Sanyi jelenleg is egy állami rehabilitációs intézetben gyógyul Kováčová (Kovácsfalva, Zólyomi járás) községében.
„Úgy vitték oda, hogy egyáltalán nem tudott mozogni, ülni sem volt képes, csak mozdulatlanul feküdt. Az intézetben az intenzív kezeléseknek köszönhetően egy hónap alatt elérték azt, hogy Sanyi tudjon ülni. Illetve a kezeivel mostanra a kezdeti fél kilós súly helyett már 7 kilós súlyokkal tornázik. A lábait továbbra sem képes mozgatni, viszont mostanra meg tudja különböztetni, hogy éppen hol érzi a fájdalmat bennük”
– mondta párja állapotáról Edina.
Sanyi előtt még rettentő hosszú út áll, ám nagyon jók a kilátásai. Állapotának javulása köszönhető a kitartásának és végtelen akaraterejének is.
„Az elején az orvosok próbálták felkészíteni őt a legrosszabbra, de Sanyi már akkor kijelentette, hogy nem hajlandó elfogadni, hogy lebénul, eltökélte magában, hogy ismét lábra áll. Ezért azóta is, minden egyes nap keményen dolgozik. Nem adja fel, a végsőkig harcol”
– húzta alá Edina.
A jelenlegi kezelése december 20-án fog véget érni, s legközelebb csak jövő év őszén lesz erre ismételten jogosult. Ennyi kihagyást azonban az állapota nem enged meg, mivel már egy hónap alatt is visszaesne a kezdeti szintre. Ahhoz, hogy felépüljön, folyamatos kezelésekre van szüksége. „Az orvosok azt mondták, hogy az első 18 hónap a mérvadó, ezt kell megragadni ahhoz, hogy felépüljön. Ígérni persze nem ígérnek semmit, de azt ki merték jelenteni, hogy nagyon jó esélyei vannak Sanyinak a gyógyulásra.”
Egyetlen esélye tehát egy magánintézmény lenne, ahol azonnal tudják őt fogadni. Edina már több helyen érdeklődött a lehetőségek iránt, viszont ezek ára igencsak borsos. Az egyhetes kezelések nagyjából háromezer euróra jönnek ki, amit önerőből a család nem tud finanszírozni. Ehhez még hozzájön egy kísérő költsége is, ugyanis egyedül nem fogadják őt ezekben az intézményekben, tekintettel arra, hogy jelenleg egyáltalán nem önellátó, mindenhez – az alap dolgokhoz is – segítségre szorul.
„Nagyon nehéz most így látni őt, és tudom, hogy neki is nehéz, hogy nem képes ellátni önmagát. A balesete előtt Sanyi egy életerős, energiadús férfi volt, aki mindenkinek segíteni akart. Ilyen emberrel, mint ő, még sosem találkoztam. A kisfiammal is annyira egymásra találtak, hogy ki merem jelenteni, ilyen kapcsolata a fiamnak ezelőtt még senkivel nem volt.
Hiszem, hogy ő akkor is meg tudná ezt csinálni, ha még ennél is rosszabbak lennének az eredményei. Tudom, hogy képes rá, mert meg akarja csinálni, újra aktív emberként szeretne élni”
– hangsúlyozta Edina.
Sanyi már sokaknak nyújtott segítő kezet, most pedig neki van szüksége a segítségre. Fogjunk hát össze, hogy időben megkaphassa a szükséges kezeléseket! Aki úgy érzi, szeretné támogatni a gyógyulását, az a következő posztban megtalálja a transzparens számlaszámot, melyen keresztül hozzájárulhat a rehabilitációkkal járó költségekhez. Ne feledjük: sok kicsi, sokra megy!