A miniszter 51 vagon gabonát utalványozott Komáromnak

2021. március 6. - 20:14 | Kultúra

Komárom vármegyei mindennapok a Nagy Háború árnyékában című helytörténeti alsorozatunkkal fel- és megidézzük olvasóinknak, hogyan zajlottak a hátországi emberek mindennapjai, ill. hogyan alakult a tájhoz kötődő személyiségek élete és munkássága az Alsó-Csallóközben az 1914–1918. évi világégés idején. Forrásunk a korabeli regionális sajtó.

A miniszter 51 vagon gabonát utalványozott Komáromnak
A komáromi törvényszéki palota (Archív felvétel)

(LXXIII. rész)

Az 1915. esztendő márciusában megtartott városi közgyűlés megnyitó részében Kürthy István főispán elnök megemlékezett Przemyślről. A napirend legfontosabb tárgyaként dr. Gaal Gyula tanácsos a lisztkérdésről referált. Előadta, hogy a földmívelési miniszter a város közönségének való ellátása céljából 51 vagon gabonát utalványozott. „Ez a mennyiség a keverési arányok betartása mellett lesz megőrlendő és a legszigorúbb takarékosság elvei szerint a közösség részére kiárusítandó” – szögezte le előterjesztésében a tisztségviselő.

A korabeli sajtóból tudjuk, hogy a kijelölt kontingens ára összesen 135 ezer koronát tett ki. S miután a városnak nem állt rendelkezésére ez az összeg, a polgármester a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársasággal tárgyalt a finanszírozásról. A megoldás végül megszületett: „nevezett Kőszénbánya Rt. a kiutalt gabona árát a település helyett kifizette, az összes gabonát megőrölteti s Komáromba szállítja. A nyerendő liszt első őt vagonja a városé, a második öt vagonja a bányásztársaságé lesz, szóval a partnerek felváltva felesen osztoznak a liszten. A bányatárság kötelezi magát, hogy az elvont összes lisztmennyiséget a saját szükségletére kiutalandó gabonából a városnak megtéríti. Komárom viszont köteles a termény árát, a fuvart és az őrlési díjakat a bányatársaságnak a bevétel arányában törleszteni, s 5 százalék kamatozással legkésőbb 1915. szeptember 30-áig végleg megfizetni”.

A pénzügyi bizottság a létesült megállapodást előnyösnek találta, javasolta annak jóváhagyását, s a polgármester részére – a kérdés szerencsés megoldásáért – köszönetet szavazott.

A tanács mindenben osztotta a pénzügyi bizottság véleményét, s az egyezményt elfogadásra ajánlotta.

*

Seidler Endre csendőrfőhadnagy 1915. március 27-én kötött házasságot Takács Margittal, Takács Sándor nyugalmazott tanító lányával. A szertartásnál násznagyokként Takács Béla és dr. Botha Győző szerepeltek.

Lelkes Vince