Mint háborúban a katonák, olyat éltek át az egészségügyisek. Azt mondják, a kórházainkban csak most jön a neheze
Az egészségügy összeomlása nem úgy fog kinézni, mint egy vállalkozás krachja. Nem futunk bele egy hirtelen bezárt kórház látványába. De a klinikák folyosóin, a rendelőkben vagy a műtőkben a személyzet hirtelen megcsappan - ezzel a felütéssel indítja drámai beszámolóját a hazai egészségügy helyzetéről a Sme.sk hírportál.
"Már most is kevés a szakszemélyzet, ami miatt betegek halnak meg a kórházakban" - mondja Peter Visolajský, az Orvosok Szakszervezeti Szövetségének vezetője. És a helyzet csak rosszabb lesz. A 2021-es év nem csak a koronavírus rengeteg áldozata miatt lesz példa nélküli.
A szlovák egészségügyi rendszerből régóta hiányoznak az egészségügyi alkalmazottak, de a személyi kérdéseket illető legnagyobb válság valójában csak most kezdődik, a világjárvány vége után. Csak az első négy hónapban több ápoló ment korkedvezményes vagy "rendes" nyugdíjba, mint a 2018-as év egészében. Idén várhatóan annyi nővér távozik, mint az elmúlt évtized egészében.
"Kiderült, hogy sokáig korlátozott számú személyzettel dolgoztunk a teljesítőképességünk határait elérve. Amikor a járvány előtt nem volt elegendő nővérünk, csökkentettük az ágyak számát, hogy több beteg ne jöjjön. De a pandémia idején nem mondhattuk, hogy megfelezzük az állományunkat "- magyarázza a helyzetet Igor Krúpa aneszteziológus, aki tavaly hagyta ott a kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórházat, és Csehországba ment, hogy jobb körülmények között dolgozhasson.
A veszélyhelyzet azonban a múlt héten véget ért, és így az állam már nem kötelezheti munkára az egészségügyi dolgozókat.
Természetesen az orvosok és az ápolók felmondási hulláma söpör majd végig a kórházakon - véli Marián Kollár, a Szlovák Orvosi Kamara vezetője. Ezzel az egészségügyi ellátás minősége még a világjárvány előtti rendkívül siralmas szintet sem éri majd el.
"Az emberek már a pandémiát megelőzően is nagyon későn kaptak kezelést. A minőség most még jobban csökken. Sokan akkor kerülnek sorra, amikor már túl késő" - mondja Lukáš Kober, a Szlovákiai Ápolók és Szülésznők Kamarájának vezetője.
Húsz évvel ezelőtt még 40 ezer ápoló dolgozott Szlovákiában. Jelenleg tízezerrel kevesebben vannak. Mivel egyre kevesebben vannak, értelemszerűen nem is tudják fenntartani ugyanazt a minőséget - jegyzi meg a szakszervezetis Visolajský.
Az európai statisztikák szerint Szlovákiában ma 14 ezer ápolóval többre lenne szükség ahhoz, hogy elérjük az Európai Unió átlagát.
Ugyanakkor az egészségügyi ápolók biztosítják az összes egészségügyi ellátás 80 százalékát. Ők igazítják meg a páciensek feje alatt a párnát, ők készítik ki a gyógyszereket, és szükség esetén ők nyújtják az elsősegélyt is.
Sokan közülük ugyanolyan traumát szenvednek el a járvány után, mint a háborús övezetekben szolgáló katonák.
Ez az úgynevezett poszttraumás stressz szindróma, ami a traumatikus események után fellépő egyfajta védekezési mechanizmus. "Az egészségügyisek ekkor úgy érzik, hogy már nem tudnak tovább dolgozni. Mindazok után, hogy sokszor rajtuk múlott, kit kapcsoljanak lélegeztetőgépre, és kit hagyjanak a sorsára, amikor nem volt elég készülék. Ha ők most meg szeretnék őrizni a mentális egészségüket, távozniuk kell" - magyarázza szlovákiai ápolók kamarájának elnöke, Iveta Lazorová.
Ami meg az anyagi megbecsülést illeti, álljon itt a koronavírus első hullámát követően a csehországi Nymburgba távozott Krúpa összevetése: Most kaptuk meg a fizetésünket, és mindegyik egészségügyis alkalmazott 75 ezer cseh korona - azaz 3 ezer eurónyi - bérkiegészítést kapott a pandémia miatt. Szlovákiában ez a juttatás 300 euró volt.
(Sme)
