1
Illusztráció
Megosztás
Az illetékes ügyészséghez fordult Csallóköz több polgármestere, mert gyanújuk szerint az ott készülő gyorsforgalmi út építésével kapcsolatban tervezett kavicsbányák engedélyeztetése során az építtető megpróbálta kijátszani a törvényt.
Erről Pozsonyban, az MKP székházában csütörtökön tartott sajtótájékoztatójukon maguk az érintett önkormányzatok vezetői számoltak be. Szerintük azonfelül, hogy a kavicsbányák működtetése jelentősen rontaná a települések lakosságának életkörülményeit és tönkretenné az úthálózatot, félő, hogy az építkezések veszélybe sodorhatják a Csallóköz édesvízkészletét is, ami az egyik legnagyobbnak számít Európában.
A gyorsforgalmi út építésének ellátására jelentős számú új kavicsbánya kialakítását vették tervbe a kiemelt természetvédelmi területnek számító Csallóközben. A kavicsbányák területileg mintegy másfél tucat települést érintenek a régióban, tervezett összterületük 140 hektár.
A tervezett kavicsbányák által érintett települések közül három – Csallóközcsütörtök, Csákány és Béke – polgármesterei sajtótájékoztatójukon rámutattak: annak ellenére, hogy az építkezés engedélyeztetési folyamatában a helyi önkormányzatoknak kell meghozniuk az elsődleges döntést, a tervekről többségüket hivatalosan nem is értesítette a kivitelező, többen pedig csak véletlenül – a műemlékvédelmi hivatal értesítése alapján – szereztek róla tudomást.
Miután hivatalos adatigényléssel fordultak a folyamatban illetékes állami szervekhez, több, gyanúsnak ítélt körülményre bukkantak.
Ilyen volt az is, hogy – bár a nagyobb kitermelésű kavicsbányák rendszerint ennél nagyobb területet foglalnak el – a bányákat kizárólag 5 hektárnál kisebb területekre tervezték. Ez azért érdekes, mert ennél kisebb terület esetében nem kötelező a hatástanulmányok elvégeztetése, köztük a környezetvédelmi hatások vizsgálata sem.
"Mivel a Csallóköz kiemelt fontosságú vízvédelmi terület, el sem tudom képzelni, hogyan jöhetett szóba, hogy megkerüljék az engedélyeztetési folyamatot környezeti hatások tekintetében" – mondta Őry Péter (MKP), Csallóközcsütörtök polgármestere. Rámutatott: az 5 hektárnál kisebb parcellák mesterséges kialakítása alapján feltételezik, hogy törvénymegkerülési próbálkozásról van szó, s az ügyben több más gyanús körülmény is felmerült. Ilyen az is, hogy az engedélyeztetési folyamatban érintett állami intézmények hónapokig nem értesítették őket, s a környezetvédelmi tárca is csak azután tájékoztatta őket az engedélyeztetési folyamat elkezdéséről, miután kiderült, hogy sajtónyilvánosság elé viszik az ügyet.
Az érintett települések polgármesterei az ügy kivizsgálását kérve most közös beadvánnyal fordultak a területileg illetékes dunaszerdahelyi járási ügyészséghez, valamint megkeresték az építésügyi tárcát is.
Az R7-D4-es gyorsforgalmi út a Csallóközt is átszelő, a régiót Pozsonnyal összekötő közúti infrastruktúra, melynek az eredeti tervek szerint 2020 őszére kellene elkészülnie. A gyorsforgalmi út építtetője a szlovák Építés és Közlekedésügyi tárca, megbízott kivitelezője a Zero Bypass Limited vállalat.
(MTI)