Modernizálnák, de egyúttal bővítenék is a dánok a Tőkési-ág közelében lévő farmot, a sósszigetiek félnek a következményektől

A csallóközkürti testület kedden rendkívüli ülésen tárgyalt a Dan-Slovakia Agrar kérelméről, amely kataszterileg a községhez tartozó Sósszigetben működtetett sertésfarm modernizációjával kapcsolatos.

Modernizálnák, de egyúttal bővítenék is a dánok a Tőkési-ág közelében lévő farmot, a sósszigetiek félnek a következményektől
Fotók: Tóth Tamás - további képekért kattints!

Mint ismert, a dán érdekeltségű, nagymegyeri székhelyű Dan-Slovakia Agrar (DSA) mezőgazdasági vállalat a napokban egy kérelemmel fordult a község felé, amelyben szerették volna az állásfoglalásukat kérni azzal kapcsolatban, hogy a jelenleg is dán tulajdonban működő sósszigeti farm modernizációja összhangban van-e a falufejlesztési tervvel. A farm megközelítőleg öt évvel ezelőtt került a dánok tulajdonába, korábban szarvasmarhákat tenyésztettek ott. Jelenleg karanténtelepként működik az import kocasüldők elhelyezésére. A számuk változó, általában 1200-2000 kocasüldő szokott lenni az istállókban.

A szóban forgó sertésfarm a Tőkési-ág és a Kis-Duna közt elterülő Sósszigeten található, amely kataszterileg Csallóközkürt része, az ott élő 12 család azonban Vámosfaluhoz tartozik. A helyzetet némileg bonyolítja, hogy a Tőkési-ág nemzeti természetvédelmi rezervátumnak van nyilvánítva, ahol a legmagasabb, ötös védettségi fokozat van érvényben. A Tőkési-ágat határoló 100 méteres sáv szintén szigorúan védett terület, ha ugyanis a folyó ötös fokozatú, akkor az azt határoló 100 méteres sáv eggyel alacsonyabb védettségi fokozatot élvez.

A sósszigeti telep kívül esik ettől a sávtól, légvonalban megközelítőleg 700 méterre van a Tőkési-ágtól, a Kis-Dunától pedig 750 méterre, a Sóssziget közepén.


Forrás: DSA

A rendkívüli testületi ülésre – amelyre nagy számban érkeztek érdeklődők, valamint sósszigeti lakosok – meghívták a Dan-Slovakia Agrar képviselőit is, hogy mutassák be, pontosan milyen elképzeléseik vannak a sósszigeti sertésfarm modernizációját illetően.

A vállalat alelnöke, Németh Andrea az ülés elején leszögezte, hogy a projekt még koránt sincs a megvalósítás előtti stádiumban, és egyelőre nincs kész arra, hogy a széles nyilvánosság előtt bemutassák.

„Nyílt kommunikációt szeretnénk folytatni a projektről, ezért a saját szándékunkban kértük a képviselő-testület összehívását. Ez a telep jelenleg nem a modern 21. századi technológiákkal működik, éppen ezért szeretnénk modernizálni, hogy sokkal környezetkímélőbb legyen” – hangsúlyozta Németh Andrea.


Németh Andrea

A tervek szerint a modernizáció után a törzsállományt helyeznék el a farmon, majd a törzsállományba kiválasztott egyedek erről a telepről kerülnének át a nagydűri kocatelepre.

Az alelnök beszámolója szerint a sósszigeti telep tervezett kapacitása 650 koca és 270 süldő, valamint ezek hozadéka, ami megközelítőleg 5 ezer szopós malacot jelent.

A falu földhasználati terve szerint az adott területen 400 állategység tartása engedélyezett. Az állategységekkel való számolást egy nyitrai akkreditált szervezet, az úgynevezett NPPC végzi: koefficiensekkel számolnak, egy állategység 500 kilogrammnak felel meg, a szopós malacok átlagsúlya 4 kilogramm, az ötezer malac tehát összesen megközelítőleg 40 állategységet tesz ki. Ez a létszám átszámolva összesen 353,9 állategységet jelent, tehát az engedélyezett értéken belül esik.

A farm tervek szerinti üzemeltetésével évente megközelítőleg 3320 köbméternyi hígtrágya keletkezne, ami 98 hektár földterület trágyázására elegendő. Ezt a vállalat szerint teljes egészében fel tudják majd használni a környéken lévő földterületeiken.

A BAT-norma szerint a csallóközi viszonyokhoz képest legalább féléves raktárkapacitásra van szükség. A vállalat környezetvédelemért felelős munkatársa, Nagy József elmondta, a sósszigeti telepen egy 5000 köbméteres hígtrágyatartályt terveznek létesíteni, ami alatt egy biztonsági tartályt is elhelyeznek. „A hígtrágyatartályok az összes telepünkön biofilterrel vannak ellátva. A biofilter 40 százalékkal csökkenti a szagok kibocsátását. Emellett az egész telep monitorrendszerrel lenne felszerelve, szondák segítségével ellenőrizni tudnánk, hogy nem történik vízszennyezés, emellett pedig évente kétszer talajvízmintát vennénk, amelyet akkreditált laboratóriumokban ellenőriznének” – mondta, majd hozzátette, az elmúlt 18 évben, amióta a vállalat működik Szlovákiában, egyik farmjukon sem volt semmilyen hasonló probléma.


Nagy József

A hígtrágyát évente kétszer, tavasszal és ősszel applikálják a földekbe. A tartályokat megközelítőleg 2-3 nap alatt ürítik ki, tehát évente 4-6 napot vesz igénybe a trágyázás. A hígtrágya applikálásához Európa egyik legmodernebb mezőgazdasági gépét, a Samsont alkalmazzák, ami 15 centiméter mélyen applikálja a hígtrágyát és azonnal takarja is, ezáltal az ezzel járó szag minimális.

„Arra szeretném megkérni a képviselőket, hogy nézzenek meg egy ilyen hígtrágya-applikációt és egy nagy sertésfarmot, a 8500-as kocatelepünket. Nagyon szívesen kimegyünk és megmutatjuk, hogy pontosan mi is történik ott” – hangsúlyozta az alelnök.

A sósszigeti tervekről egyelőre nem készült projektdokumentáció, a háromszintű engedélyeztetési folyamat legelején járnak. Az első lépés a környezetvédelmi hatástanulmány, majd következik a területrendezési engedély, és ezt követően az építkezési engedély, amelyet a Szlovák Környezetvédelmi Felügyelet adhatja ki. A hatástanulmány már elkészült, a vállalat ezt a keddi ülésen az önkormányzat rendelkezésére bocsátotta. Csallóközkürt polgármestere, Rabay Anikó hangsúlyozta, mielőtt még elindulna bármilyen folyamat, szeretnék a környezetvédelmi hatástanulmányt szakértőkkel átellenőrizni.

A dánok a sósszigeti projektbe összesen megközelítőleg 6 millió eurót invesztálnának. A munkálatok a tervek szerint 2020-ban kezdődnének el, az üzembe helyezést pedig 2021-re tervezik.

Fekete Norbert alpolgármester kiemelte, a legfontosabb az, hogy a helyi lakosokat is meghallgassák, akik a Sósszigeten élnek. Az egyik helyi lakos a sertéstelep közelében lévő szag mellett a legyek mennyiségére panaszkodott: „Maguknak van otthon teraszuk a házuk mellett? És szeretnek oda kiülni és kávézni nyáron? Mert mi nem tudunk kimenni, annyi a légy, hogy egyszerűen nem lehet kibírni a teraszon. Minden fekete a legyektől.” Németh Andrea szerint ezek a problémák azért merülnek fel, mert a sósszigeti nem egy modern sertéstelep, és a modernizálás által éppen az ilyen problémákat szeretnék kiküszöbölni. „Szívesen megmutatunk egy 8500-as modern kocatelepet, hogy ott milyen körülmények vannak, mennyi a légy és milyen a szag” – tette hozzá ismét az alelnök.

A helyiek azonban attól tartanak, hogy a helyzet csak rosszabb lesz, mivel nemcsak a régi istállók átépítéséről, hanem újak építéséről is szó van. „Mi, akik ott lakunk, jó, hogy nem kell gázmaszkot felvennünk, mikor hozzák a hígtrágyát” – tette hozzá egy másik lakos.

Felmerült annak a problémája is, hogy az érintett területen nincs vezetékes ivóvízhálózat, az ott élők saját, hat méter mélyre fúrt kútjukból nyerik az ivóvizet. Elmondásuk szerint idáig nem volt probléma a víz minőségével, rendszeresen vizsgáltatták, most azonban attól tartanak, hogy ez változhat.

A rendkívüli ülésen szót kért Nagy József volt környezetvédelmi miniszter, aki pozitívan értékelte a korai párbeszédet. „Amikor miniszter voltam, több ellenőrzést küldtem ki, de az a baj, hogy ezek az ellenőrzések valahogy operatív módon mindig megakadtak félúton. Ezekre azért volt szükség, mert az emberek panaszkodtak. Hogyha a cég korrektül fogja működtetni a jövőben az üzemeit, akkor nem lesz ilyen ellenállás, hanem mindenki annak fog örülni, hogy végre megoldódik a helyzet, és nem egy régi, hanem egy új, megbízható technológiával fogják fejleszteni, nem mellesleg munkahelyeket alakítanak ki. Én sosem szeretnék a fejlődés elrontója lenni. Itt most arról kell dönteni, hogy belemennek egy innovációba, ami jót ígér, vagy befogott orral fogják a legyet söpörni a teraszon. Ha a cég be tudja bizonyítani, hogy tud következetesen gondolni a lakókra, és a mindennapokban be tudja ezt bizonyítani, akkor úgy gondolom, hogy ezt ők is el fogják hinni. Ugyanakkor arra tudom a falut bíztatni, hogy igenis óvják a talajvizet, az ugyanis nem válasz, hogy a 6 méter mélyről nyert víz nem ivóvíz,  hiszen ők azt isszák“ – hangsúlyozta Nagy József.

A lakosok időközben megjegyezték, tavaly arról volt szó, hogy egyetlen istállóval szeretnék bővíteni a farmot, akkor ehhez a beleegyezésüket is adták, azt viszont már nem szeretnék, hogy tíz-tizenöt istálló álljon ott.

Egy érintett lakos, Horváth Péter a parlament által nemrégiben elfogadott Lex Csallóközre, a természetes víztározókhoz köthető vízvédelmi területekről szóló törvénymódosításra hívta fel a figyelmet: „Felmerülnek itt olyan, nagyobb társadalmat érintő problémák, mint az ivóvízkészlet védelme. Másrészt szép és hasznos dolog a modernizáció, de ettől függetlenül felmerül a kérdés, hogy miért pont itt? A telep a Tőkési-ág és a Kis-Duna között helyezkedik el. A Tőkési-ág a Csallóköz kincse, ötös védelmi fokozatú természetvédelmi rezervátum.“

A vállalat erre úgy felelt, hogy betartják a szabályokat, amelyek előírják, hogy milyen normákat és milyen távolságokat kell megtartaniuk.

„A sóssziget egy relatíve kis farm, száz százalékig biztosak vagyunk benne, hogy a modern technológiával senkit sem fog zavarni. Ami az ivóvizet illeti, mi sem akarjuk beszennyezni a Csallóközt, mi is itt élünk, akár csak az igazgató úr már 18 éve. A sertésfarmok létesítésének szigorú szabályai vannak, sokkal szigorúbbak mint Dániában. Idén már 22 ellenőrzésünk volt és mindegyiken megfeleltünk” – felelte Németh Andrea.

Az egyik helyi képviselő, Bíró Zsuzsanna megjegyezte, a modernizáció alatt azt érti, hogy a meglévőt feljavítják egy jobb működés reményében, itt viszont arról van szó, hogy a modernizáció magával hoz egyfajta bővítést is:

„Ez hosszú távon olyan következményeket hoz magával, aminek bármennyire is igyekeznek és betartják a normákat, nem lesz pozitív hatása a környezetre és az itt élőkre nézve. A farm bővítése semmiképp sem egyeztethető össze ezzel a vidékkel. A kulcsszó a környezetvédelem és az, hogy a lakosságnak megmaradjanak azok az élhetési feltételek, amelyekhez szokva vannak.”

A szomszédos Felsővámos polgármestere, Puss András elmondta, a Sósszigettel kapcsolatos mindennemű problémát együtt oldanak meg Csallóközkürttel, hiszen ez a terület kataszterileg nem, a lakosok szempontjából viszont már Felsővámoshoz tartozik.

„A szám egyik széle azt mondja, hogy igen, a másik azt, hogy nem. Egyrészt mi is gyakran kijárunk, látjuk a problémát, érezzük a bűzt, látjuk a legyeket, erre megoldást kell találni. Másrészt viszont itt a Tőkési-ág, ami ötös fokozatú védelem alá esik”

– mondta, majd hozzátette, bízik abban, hogy miután párbeszédeket folytatnak a vállalattal, át tudják értékelni a dolgokat, mert megoldást kell találni. A polgármester szerint községükben egyelőre nem foglalkoznak ezzel, a képviselő-testületi ülésen sem merült fel a téma, de támogatja, hogy egy lakossági fórumon beszéljenek erről a felsővámosiakkal is.


Puss András

Rabay Anikó csallóközkürti polgármester hangsúlyozta, az emberek véleménye a legfontosabb, és ebben a témában semmiképp nem döntenek önként. Időközben megállapodtak arról, hogy a sósszigetiek a napokban ismét találkoznak a Dan-Slovakia Agrar képviselőivel, hogy válaszokat kapjanak a még felmerülő kérdésekre és aggályokra. „Mivel a vállalat képviselői nyíltak a kommunikációra és a tervezet bemutatására, megvárjuk, hogy mi lesz a csütörtöki találkozó hozadéka.

Ennek függvényében közösen állapodunk majd meg a döntésről, úgy, hogy az az embereket és a környezetet részesítse előnyben” – zárta a polgármester.

A Dan-Slovakia Agrar Szlovákia egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalata. 7600 hektárnyi földterületen gazdálkodnak Dél-Szlovákiában, jelenleg 8500 kocát és süldőt, valamint 150 ezer vágósertést értékesítenek az országban. A növénytermesztés szempontjából búza, árpa, kukorica és repce a fő profiljuk, ennek nagy része a takarmányba kerül, tehát az egész folyamat egy zárt rendszerben valósul meg. Megközelítőleg kétszáz személyt alkalmaznak.


(fl,tt)