1
Pánczél Károly (elöl), valamint Berényi József (balró), Hájos Zoltán és Forró Krisztián (Fotók: a szerző)
Megosztás
A magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának elnöke, Pánczél Károly és csapata jártak csütörtökön Dunaszerdahelyen, ahol a magyar közösség helyzetéről és a bő két hét múlva esedékes helyhatósági és megyei választásokról tanácskoztak.
„Azért vagyunk itt, mert a kárpát-medencei magyarság életében – ha eltekintünk attól, hogy a szomszédban pusztító háború dúl – és a felvidéki magyarság életében az elkövetkező két hét nemzetpolitikai szempontból legfontosabb ügye, hogy jelöltjeik jól szerepeljenek a választásokon” – fogalmazott Pánczél Károly, hozzátéve, hogy egy állam legfőbb célkitűzése többek között az is, hogy a nemzete megmaradjon.
„Nem tehetünk arról, hogy a nemzet túlnő a határainkon, tehát a magyar államnak feladata van a nemzet megmaradása érdekében a Felvidéken is, éppen ezért igyekszünk a kapcsolatokat egyre szorosabbra fűzni, éppen ezért hoztuk meg azokat a törvényi döntéseket, amelyekkel a nemzetet a határon átívelően egyesítettük” – szögezte le.
Kifejtette, hogy nyilván a szlovákok, szerbek, románok és horvátok is ugyanúgy gondolják, hogy ez a legfőbb küldetésük, magyar szempontból viszont fontos az is, hogy az őshonos nemzetiségi kisebbségeknek járnak azok a jogok, amelyek által nemzeti identitásukat megőrizhetik és otthon érezhetik magukat szülőföldjükön. Gratulált az MKP, a Híd és az Összefogás pártok egyesüléséhez és a Szövetség létrejöttéhez, mivel szerinte ez is fontos a megmaradás szempontjából.
Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester házigazdaként elmondta, hogy a Szövetség szempontjából a mostani választások lehetőséget biztosítanak a bemutatkozásra és az eredménye kihatással lehet a következő parlamenti választásra is.
Pánczél Károly főpróbának nevezte a választásokat a tekintetben, hogy a Szövetség tud-e működni.
A kihívás jelentőségét hangsúlyozta Forró Krisztián, a Szövetség országos elnöke is. „Közösségünk szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy azokat a bástyákat, melyeket a múltban megszereztünk, meg tudjuk tartani és erősíteni. Ez is a közösségünk megmérettetése, mivel is a parlamentben nincs közösségünknek csoportos érdekképviselete. Ahhoz, hogy ez megváltozzon, ezeknek az októberi választásoknak is tétjük van” – húzta alá.
Úgy véli, a magyar közösségnek történelmi esélye van arra, hogy megyei elnököt adjon két megyében, és a választásokkal felkészüljön a parlamenti választásokra, mivel a közös magyar érdekképviselet hiánya eredményezte szerinte, hogy a magyarok felé tett gesztusokból, ígéretekből nem valósult meg semmi a mostani választási ciklusban.
Berényi József, a Szövetségen belüli MKP-platform elnöke, Nagyszombat megyei alelnök a megyei hatáskörökről és tevékenységről számolt be a Nemzeti összetartozás Bizottsága tagjainak. Többek között arról, hogy a megye által fenntartott középiskolákat a Dunaszerdahelyi és Galántai járásban jelenleg nem fenyegeti veszély a létszámot illetően, hiszen vonzáskörzetük a környező, magyarlakta járásokra is kiterjed, és e tekintetben elmondta azt is, hogy ezeket az intézményeket a megyei költségvetésből képesek modernizálni is, így a magyar állami támogatásra nem itt, hanem inkább a helyi önkormányzatok szintjén van szükség.
Beszéltek az úthálózat felújításáról, a kulturális intézményekről és arról, hogy fontosnak tartja, a megye alá tartozó intézmények élén olyan településeken, ahol a magyarság aránya eléri a 20%-ot, magyar nemzetiségű vagy magyarul is tudó személy álljon. Példaként említette a kosúti szociális otthont, amely településen a magyarság már kisebbségben van, az intézmény vezetője mégis magyar.
„A választások kapcsán nehéz előrejelzést mondani, hiszen a szlovák politika országos szinten válságban van, nagy kérdés, mennyire fogja ez a hangulat befolyásolni az eredményt” – emlékeztetett, hozzátéve, hogy Nagyszombat megyében ugyanakkor regionálisan is elosztva sok a szlovák jelölt, és idén már nincs a korábbi választásokra jellemző versenyfutás az MKP és a Híd között, ez pedig mind növeli az esélyét egy magyar megyeelnökjelöltnek.
„Most elsülhet a magyar kapanyél” – ismételte meg Berényi korábbi szavait, ugyanakkor szerinte tisztában kell lenni azzal, hogy a megyén belüli magyar lakosság 21%-os aránya megszabja a lehetőségeket.
„Annak idején a megyéket úgy hozták létre, hogy még véletlenül se legyen magyar elnöke, de be lehetne bizonyítani, hogy egy magyar is el tud vezetni egy megyét, úgy, hogy jól érezze magát ott a szlovák a magyar, a roma és mindenki más, aki ott él” – szögezte le Berényi József.
(SzT)