Most megtudhatja, hogy négyévente miért olyan fontos nap február 29.

Egy rendes év 365 napból áll. De minden negyedik év egy kicsit különleges, szökőévnek nevezik, és 366 napból áll. Elmélkedett már azon, hogy ez miért van így? A szökőévnek rendkívül fontos oka van.

A legrövidebb hónap, azaz a február hosszabb egy nappal. Minden szökőév 29 napos a normális 28 helyett. Több ezer éve alkalmazzák ezt a módszert, és Christopher Sirola, a Dél-Mississippi Egyetem matematikai tudományok docense elmagyarázta, ez miért történhetett így.

"Az az idő, ami alatt a Föld megkerüli a Napot, a mi értelmezésünk szerint egy naptári évet jelent, valójában nem páros számú nap. A legközelebbi néhány számjeggyel ez 365,2422 nap. Alapvetően egy év 365 napból és hat órából áll, négyévente hozzáadva egy plusz napot, hogy jó úton haladjunk, és minden egyensúlyban maradjon”

– magyarázza.

Ha nem lenne szökőév, időbe telne, amíg a komolyabb hatások megjelennének, aik elég figyelemre méltóak lennének. 40 éven belül a Föld évszakai teljesen kimerülnének és pontatlanok lennének, és 700 év múlva az északi féltekén decemberben nyári melegben tartanák a karácsonyt. A vadászati ​​idényeket és más, kizárólag az évszakokhoz kapcsolódó eseményeket módosítani kellene, mivel senki sem tudja, mikor kezdődnek, mivel minden idő eltolódik.

A szökőév és a szökőnap ötletét Julius Caesar vezette be, Sirola elmagyarázta, hogy mi okból: "Ekkor kapta a Julianus-naptár" megnevezést. Nem ő végzett számításokat, pénzt fizetett ezért. A történet szerint amikor Egyiptomban járt, a Kleopátrával folytatott híres viszonya idején Egyiptomnak jobb naptárja volt, mint Rómának. Egyiptom azonban nem volt hajlandó semmit tenni a páratlan számú nappal. Ő vagy csillagászai rájöttek, hogy egy rendszeres szökőnap mellett a naptár szinkronban marad az évszakokkal, így megőrzi az egyensúlyt és a harmóniát a Földön."

Nový Čas/para