Moszkva valóra váltotta saját rémálmát: a szomszédja siet a NATO-ba
Finnországnak be kell nyújtania a kérelmét a NATO-hoz való csatlakozásra - ilyen értelmű közös nyilatkozatot adott ki csütörtökön az Oroszországgal szomszédos ország államfője és a miniszterelnöke.
Sauli Niinistö elnök és Sanna Marin kormányfő úgy fogalmazott, Finnországnak haladéktalanul be kell adnia tagsági jelentkezését. Reményüket fejezték ki, hogy az ehhez szükséges lépéseket gyorsan, pár napon belül megteszik Helsinkiben.
A BBC azt írja, ez egy jelentős politikai fordulat, amelyet Oroszország Ukrajna elleni inváziója váltott ki. Finnország 1300 kilométeren határos Oroszországgal.
Már április végén beszámoltunk arról, hogy Finnország és Svédország májusban együtt nyújtja be NATO-csatlakozási kérelmét. Bár a Krím félsziget 2014-es orosz annektálása óta mindkét észak-európai ország egyre szorosabb együttműködésre törekedett a NATO-val, a két ország korábban kifejezetten ellenezte a csatlakozást, amelyet a közvélemény sem támogatott az Ukrajna elleni orosz offenzíva megindulása előtt. Azóta meg minden a feje tetetéje állt. Az Ukrajna elleni orosz támadás február 24-i megindulásával határozott változás következett be a két skandináv ország NATO-politikájában. Finnország és Svédország politikai vezetői nem sokkal ezt követően bejelentették: kérik országaik felvételét az észak-atlanti szövetségbe.
A finn közvélemény most már masszívan támogatja a katonai szövetséghez való társulást. Korábban, éveken keresztül 20-25 százaléknyian pártolták az országuk belépését a NATO-ba, de ebben az új helyzetben, májusra soha nem látott mértékre, 76 százalékra ugrott fel az elképzelés támogatottsága.
Hogy a két skandináv ország a NATO-hoz való tényleges csatlakozásig is biztonságban tudja magát a véreskezű moszkvai vezetéstől, kölcsönös biztonsági biztosítékokról írtak alá egyezményeket szerdán Nagy-Britanniával. A Svédországgal kötött megállapodás aláírása után Boris Johnson brit kormányfő kijelentette:
a megállapodás lehetővé teszi a hírszerzési értesülések szélesebb körű megosztását, kiterjedtebb közös hadgyakorlatok megtartását és a közös technológiai fejlesztési programok bővítését.
A svéd miniszterelnökkel tartott közös sajtóértekezletén - arra a kérdésre, hogy Svédország milyen jellegű brit segítségre számíthat - Boris Johnson úgy fogalmazott: ha Svédországot támadás érné és Londonhoz fordulna segítségért, "mondani sem kell", hogy Nagy-Britannia segítséget nyújtana, de ennek jellege attól függne, hogy a svéd kormány pontosan milyen támogatást igényel. A brit-svéd biztonsági egyezmény szerdai aláírásáról kiadott közös politikai nyilatkozat úgy fogalmaz, hogy ha a két ország bármelyikét katasztrófa vagy támadás érné, az érintett ország kérése esetén a másik "különböző módokon" segítséget nyújtana, és e segítségnyújtás "történhet katonai eszközökkel is".
(BBC/mti/ para)
