Megosztás
Fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte a Gútai Városi Művelődési Központ október 15-én. E napon további jeles eseményt ünnepeltek a gútaiak: a művelődési ház felvette az Adamis Anna nevet.
Az intézmény igazgató, Mayer János ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy bár valószínűleg mindenki azt várja, hogy az évforduló kapcsán összegezze a művelődési központ elmúlt 50 évét, mégis úgy döntött, ezt nem teszi meg. Elmondása szerint ugyanis „a Gútai Városi Művelődési Központ egyéves tevékenységét sem lehetne röviden összefoglalni, nemhogy ötvenet”. Az összefoglaló helyett az igazgató inkább párhuzamokat vont. „1943 a gútai intézményesített kultúra és művelődés születési ideje. Ekkor épült először kimondottan a közművelődési feladatellátás részére egy épület Gútán. Először létesült egy olyan közművelődési intézmény, ami mindenkié. Ezzel az időponttal egybeesik a gútai származású Adamis Anna születése.
Tehát most, 2023-ban kimondhatjuk, hogy Isten éltesse a gútai közművelődést és Adamis Anna művésznőt születésük közös 80. évfordulóján”
– hangzottak el szavai. Mayer János ezután említést tett a történelmi eseményekről, a sok nehézségről – a háborúról, a kitelepítésekről, Gúta városának lerombolásáról –, amelyet az embereknek, így a gútaiaknak is át kellett élniük. Ugyanakkor, mint aláhúzta, a helyiek nem adták fel a harcot, újra felvirágoztatták a várost és 1973-ban megépült a művelődési ház is.
„Ma, ötven évvel a városi művelődési ház felépülése, valamint 80 évvel a gútai intézményesített kultúra és Adamis Anna születése után elérkezettnek láttuk az időt, hogy végérvényesen összehozzuk azt, ami egy tőből ered és egybetartozik.
Rendkívül büszke vagyok arra, hogy ezentúl az Adamis Anna Városi Művelődési Központ küldetését teljesíthetem, annak csapatát irányíthatom. A művelődési ház igazgatójaként garanciát vállalok arra, hogy a művésznő nevéhez, életművéhez méltó felújítás után nívós kulturális tartalommal töltjük meg a nevét viselő intézményt” – húzta alá Mayer János.
A névtábla leleplezése után a város polgármestere, Halász Béla vette át a szót. „Kedves művésznő, mi végtelenül büszkék vagyunk arra, hogy ön a városunk szülötte.
Bár mindössze hároméves volt, amikor családját elüldözték otthonából, de itt érték az első benyomások, itt ejtette ki első szavait, itt tette meg az első lépéseit. A lépéseket, amelyek bizony messze vitték a valóságban, de képletesen is.
Hiszem, hogy a Gútán töltött évek nyomok hagytak a cseperedő Anna lelkében, aki már kiskorában kitűnt különleges intelligenciájával. Ahogy nőtt, úgy lett egyre érdeklődőbb és sugárzóbb. Rendkívül nyitott volt, élt benne a megismerés vágya.
Munkássága – ezt túlzás nélkül állíthatom – korszakalkotó”
– kezdte Adamis Anna méltatását, aki rövid jogászi tevékenysége után teljesen a művészetek felé fordult.
A polgármester végezetül a művésznő szavait idézte: „Az a szöveg jó, amelyik a zenével együtt él, vele együtt válik teljessé. A zene a szavakat az emberi beszéd szférájában más megértési és hangulati dimenzióba emeli át.”
„Köszönjük önnek, hogy a mai napon is, mint már oly sokszor, csodálatos soraival egy szebb, jobb dimenzióba emel minket” – zárta mondandóját Halász Béla.
Az ünnepi beszédeket követően a Kis-Duna Menti Rockszínház és a Syncron Band zenekar közös produkcióját tekinthették meg a jelenlévők, mely megidézte Adamis Anna talán legismertebb sorait.
Adamis Annáról röviden: Gútán született, orvos apja négy gyermeke közül a legfiatalabbként. Mindössze hároméves volt, amikor a családot az ún. csehszlovák–magyar lakosságcsere címén elüldözték otthonából. Szentendrén nőtt fel. 1961-től 1967-ig az Egyetemi Színpad tagja, közben az ELTE jogi karán doktorált. Tagja volt a Szerzői Jogi Szakértői Testületnek. 1965-től publikál. 1992-ben a Locomotiv GT, 1995-ben az Omega dalszövegeiért Életműdíjat kapott. A legismertebb dalszövegeit nekik írta. Lemezeket készített Kovács Kati, Neoton Família, Zalatnay Sarolta, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Bács Ferenc, Keresztes Ildikó, Bontovics Kati, Szörényi Örs, Varga Miklós előadókkal. Angol nyelven is írja dalait az Omega korszaktól kezdve, 1977-ben amerikai szövegíró kitüntetést kapott, 1981-ben „As If” címmel dalt írt Johnny Mathis részére.
A Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1973), a Harmincéves vagyok (1975) nagy sikerű darabok szövegei is az ő nevéhez fűződnek. 1977-ben Az ifjúság körében kifejtett kulturális tevékenységért díjat, majd az American Song Fesztiválon szövegírói díjat kapott. Gyűjteményes lemeze 1997-ben jelent meg Adamis Anna címmel. 1979-ben látott napvilágot „Versek és Képek” címmel Gross Arnolddal közös kötete.
Adamis Anna számos nívós díj tulajdonosa, köztük 2013-ban elnyerte a gútai Pro Urbe-díjat is.