NAGYMEGYER: "Az MKP-s képviselők a saját embereiket akarták a cégek élére állítani" - Interjú Holényi Gergővel

2019. szeptember 27. - 22:03 | Régió

Nagymegyeren hónapok óta vita tárgya a legproblémásabb városi vállalat, a lakáskezelő MPBH Kft. ügyvezetői kinevezésének polgármesteri megtagadása. A legutóbbi képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület által megválasztott, de a polgármester által ki nem nevezett Varga Aranka ügyvédje felvázolta, hogy a cselekmény miatt beperelhetik a várost. Interjút készítettünk Mészáros Lajos ügyvéddel, valamint Holényi Gergő polgármesterrel az ügyben (utóbbi betegsége miatt nem tudott részt venni a plénumon), alább pedig az időrendben másodikként, a polgármesterrel készült beszélgetést közöljük. (Felhívnánk a figyelmet, hogy a benne foglalt állítások kapcsán ismét megszólítjuk Mészáros Lajost, továbbá Pongrácz Kálmánt, a nagymegyeri MKP-frakció vezetőjét, és amint megosztják velünk reakciójukat, közüljük)

NAGYMEGYER: "Az MKP-s képviselők a saját embereiket akarták a cégek élére állítani" - Interjú Holényi Gergővel
Holényi Gergő (Archív felvételek - Cséfalvay Á. András)
INTERJÚ AZ ÜGYBEN MÉSZÁROS LAJOS ÜGYVÉDDEL:
"Fontos tudatosítani, hogy a cég tulajdonosa a város, nem pedig a polgármester"

ELŐZMÉNYEK:
Holényi döntése miatt beperelnék Nagymegyert
Holényi nem nevezi ki a megválasztott jelöltet a nagymegyeri lakáskezelő élére
Megválasztották a nagymegyeri városi cégek új ügyvezetőit, Holényi részben másképp döntött volna

Mészáros Lajos ügyvéd a képviselő-testület ülésén említett egy 4-5 érvet tartalmazó jogi elemzést, amellyel ön alátámasztja a döntését. Melyek ezek az érvek?

A kereskedelmi törvénykönyv is úgy fogalmaz, hogy a minimum 70 százalékban városi tulajdonban lévő cégeknél a képviselő-testületnek kell megválasztani az ügyvezetőt, de az is benne van, hogy az egyedüli tulajdonosnak kell kinevezni.

Az egyedüli tulajdonost a polgármester képviseli, és a tulajdonost nem lehet kényszeríteni arra, hogy akarata ellenére nevezzen ki valakit az ügyvezetői posztra. Varga Arankánál pedig ez a helyzet áll fenn. Mi két munkaszerződést is letettünk elé, de ő az egyikkel sem értett egyet.

Erre viszont az ügyvéd érve, hogy nem munkaviszonyról hanem kereskedelmi jogi viszonyról van szó, ami a kinevezéssel jön létre és feltételez egy megbízói szerződést...

Ez akkor lenne jogos, ha az ügyvezetőknek megbízói szerződésük lenne, mi viszont mindegyiküket munkaszerződéssel vettük fel.

Az ügyvéd közelíti meg rosszul?

Próbálnak fogást találni. Perre mehetünk, de nincs az a szlovák bíróság, amely nekik adna igazat. Nem azért vagyok itt, hogy megkárosítsam a várost, a városi cégek javát szeretném szolgálni. Minél több idő telt el a mérnöknő megválasztásától, annál inkább erősödött bennem az érzés, hogy nem tudok együtt dolgozni vele. Márpedig elsősorban mindig a polgármesternek és nem a képviselő-testületnek kell együtt dolgozni az ügyvezetőkkel.

Érvényes az is, hogy van egy levelünk az egyik jelölttől, melyben leírta, mi volt az érzése és mennyire csalódott a versenykiírásban. Mert mondjuk ki, az MKP-s képviselők a saját embereiket akarták a cégek élére állítani. Vagy legalábbis olyanokat, akiket irányítani tudnak, én viszont ebben nem akarok részt venni.

Mi alapján állítja ezt?

Számomra abból is, hogy amikor érkeztem a meghallgatásra, és összefutottam a mérnöknővel, kérdeztem tőle, izgul-e, ő pedig rám nézett és azt mondta, hogy miért izgulna, hisz „már előre el van döntve, nem?!” Ránéztem, és kérdeztem, hogy miért lenne eldöntve, ő pedig mosolygott.

Nem Önre értette, hogy nem fogja kinevezni?

Nem. Én mindenkinek egyenlő esélyt adtam. Mert ha nagyon szigorúan vettük volna a feltételeket, akkor a cégeknél a jelentkezők közül egyetlen ember felelt volna meg minden feltételnek. Én viszont nem akartam egy személyt a képviselő-testület elé terjeszteni, ugyanakkor annak sem lett volna értelme, hogy mindenki továbbjut, mivel sokan az alapfeltételeket sem teljesítették. A borítéknyitások után az alpolgármester asszonnyal és a város jogászával hallgattuk meg első körben a jelölteket, majd szűrtünk. Ha valaki nem is teljesített minden szükséges feltételt, de megvolt benne a potenciál a poszt betöltésére, akkor továbbjutott. Így jutott tovább a mérnöknő is.

Ezek szerint ott nem volt ellene kifogása?

Nem volt. Hogy a testület így döntött, az az ő jogköre. A meghallgatás után én írtam egy e-mailt a képviselőknek, hogy nem értek egyet a döntésükkel, és javaslatot tettem, hogyan látnám jónak, mely személyt milyen ügyvezetői posztra nevezhetnénk ki, de erre nem reagáltak. Másnap, a képviselő-testületi ülésen is elmondtam, hogy én nem értek egyet a döntésükkel, de elfogadom azt.

Többször is tárgyaltam a mérnöknővel, és a mai napig úgy érzem, hogy nem ő a megfelelő ember erre a posztra, mindezek után pedig már nem hiszem, hogy az együttműködésünk konfliktusmentes lehetne.

Szóba került a munkaszerződés, amit szavai szerint ketten aláírtak, Varga Aranka viszont nem. Egyik félként ezt maga a jelölt írja alá, a cég nevében viszont kicsoda? Az addig megbízott ügyvezető?

A munkatörvénykönyv alapján az egyedüli tulajdonos, a város és nevében a polgármester ezzel megbízza az ügyvezetőt. Attól a pillanattól kezdve, hogy valaki be van írva az alapító okiratba, mint ügyvezető, eljárhat a cég nevében. Aláírhatja a saját munkaszerződését, a polgármester beleegyezésével.

Erre létezik, ugye, egy olyan mechanizmus, hogy a két aláírást végül a közgyűlés hagyja jóvá, amelyet a polgármester képvisel... Viszont ahhoz, hogy a munkaszerződést a cég nevében aláírhassa az ügyvezető, ki kell legyen nevezve, tehát a munkaszerződés csak a kinevezés után jöhet. Varga Arankánál viszont ez nem történt meg, így a cég nevében nem írhatott alá – ki tette volna meg ezt a cég nevében?

Ez egy formalitás, mert ez mind egy időben történik. Van egy néhány hetes átfutási idő, míg a kinevezés átmegy a cégbíróságon, de amint aláírta a munkaszerződést, eljárhat a cég nevében, és elláthatja a feladatait. A többi ügyvezető esetében is így történt. Egyszerre volt aláírva a kinevezés és a munkaszerződés.

Ügyvédje szavai szerint Varga Aranka azért nem írta alá a munkaszerződést, mert nem értett egyet azzal, hogy munkáltató-alkalmazott viszony állna fenn, és ezután kapott egy szerződést az ügyvezetői feladatok ellátásáról...

Azzal érveltek, hogy a kereskedelmi törvénykönyv alapból megfogalmazza az ügyvezetők jogait és nincs szükség másra, viszont ez olyan, mint a törvények és az általánosan kötelező érvényű városi rendeletek viszonya. A törvényt is be lehet tartatni, a városi rendelet viszont azt erősíti meg és pontosítja, hogy tisztábbak legyenek a fogalmak. Az ügyvezetői posztnak is van egy jogi háttere, viszont egy szerződéssel még pontosítani lehet, és a tulajdonosnak teljes mértékben jogában áll, hogy megszabja a feltételeket.

A szerződés viszont tartalmazott egy büntetést feladatköri túllépés esetére, ami viszont az ügyvéd állítása szerint ötször olyan magas volt, mint a többi, illetve a lakáskezelőnél jelenleg megbízott ügyvezető esetében, emiatt pedig úgy érezték, elrettentésül szolgál, hogy ne írja alá a szerződést. Miért volt ilyen magas a büntetés?

Teljes mértékben kizárnám, hogy elrettentésről volt szó. Megmondtam a mérnöknőnek is, hogy együtt szeretnék vele dolgozni. Viszont a körülmények úgy hozták, hogy muszáj volt beleépítenünk a szerződésbe valamit, hogy a bizalom hiányát ellensúlyozzuk. A másik két ügyvezetővel szemben ez a bizalom megvolt.

Mészáros Lajos aggályosnak nevezte azt is, hogy egyáltalán hatályos lehet-e a megbízott ügyvezető mandátuma, mivel annak meghosszabbítását a testület májustól már nem hagyta jóvá... Mit gondol erről?

Előtte a képviselők kétszer is megszavazták a megbízott ügyvezetőt. Először decemberben, az alapján neveztem ki. A cég menete megkívánja azt, hogy egy olyan ügyvezető álljon ott, aki ismeri az ügymenetet.

Gulyás Évával szorosan együttműködtünk az elmúlt tíz hónapban, és neki is át kellett vennie az egész ottani helyzetet, akárcsak nekem, ráadásul a nyakunkon van egy 3 milliós projekt hővezetékcserével. Mivel ezt még nem tudtuk pályára állítani, szükség van rá, mivel a kezdetektől ő nézte át a szerződéseket, és az egész nyarat végigdolgoztuk, hogy biztosítani tudjuk a várost arról, hogy ez a projekt megvalósul és úgy valósul meg, ahogy meg kell valósulnia, hogy se a várost, se a céget ne érje több költség. Itt szeretném megragadni az alkalmat, és megköszönni mind Gulyás Évának, mind Varga Vilmos mérnök úrnak a munkáját, mivel nagyban elősegítették és elősegítik a városi beruházásokat!

Viszont az úgy rendben van, hogy testületi jóváhagyás nélkül van meghatározatlan időre meghosszabbítva a mandátuma?

Ők megerősítették az új ügyvezetőt, viszont utána nem került kinevezésre, ez tette nyilvánvalóvá, hogy nekem meg kell hosszabbítanom az ügyvezető mandátumát. Mert bizalmat szavaztam neki, és mert nagyon jól tudunk együtt dolgozni, átlátja az egész helyzetet és nekünk biztosítanunk kell a befektetést.

A képviselő-testületnek is meg kell értenie, hogy ha én visszahívom őt, akkor 60 nap alatt egy új ügyvezetőt kell kinevezni. Én a mérnöknővel való munkát lezártnak tekintem, nem kívánok vele többet foglalkozni. Szerettem volna augusztusban egy új versenykiírást kiírni az ügyvezetői posztra, de ezt nem sikerült összehoznunk, viszont remélem, legkésőbb októberben ki tudjuk írni.

(Szilvási Tibor)