Nagymegyeren 179-en álltak a nemzetőrök soraiba ’48 márciusában

A megemlékezés a helyi Bartók Béla Alapiskola diákjainak műsorával, többek közt a 12 pont elhangzásával vette kezdetét. A fiatalok Bozai Pál, Kölcsey Ferenc és Jókai Mór egykori szavait idézték fel.

1847 februárjában Petőfi Sándor a következő sorokat írta le: „Magyar vagyok. Büszkén tekintek át a múltnak tengerén, ahol szemem egekbe nyúló kősziklákat lát, nagy tetteidet, bajnok nemzetem.” Alig több, mint egy évvel később, 1848 márciusában a nemzet egy újabb, egekbe nyúló kősziklát emelt. Azóta mi, magyarok, éljünk bárhol is a világban, minden év március idusán összegyűlünk, hogy Petőfi szavaival élve, áttekintsünk a múltnak tengerén, és szemünkkel azt a bizonyos kősziklát keressük.

"Ezen a napon kokárdát tűzünk a szívünk fölé, gyermekeink kezébe apró zászlókat adunk, kimegyünk a megemlékezésre és megpróbáljuk megfejteni a titkot. 1848 kősziklájának a titkát"

– kezdte köszöntőjét Soóky Marián, majd az önkormányzat és a helyi Csemadok szervezet nevében üdvözölte a megjelenteket.

Elmondta, 1897-ben Kossuth Lajos fia, Kossuth Ferenc volt az, aki javasolta a magyar parlamentben, hogy március 15-ét nyilvánítsák nemzeti ünneppé. Immár 171 éve, hogy március idusa másként köszönt be minden tavasszal. Vörösmarty Mihály szavait idézte, miszerint „március 15-e a boldog dicső nap és örök a magyar történelemben”.

Kokárdát tűzünk a mellünkre még akkor is, ha vannak, akik nem értik ennek okát. Mi, magyarok, tudjuk, mindez a tisztelet jele, melyet megérdemel minden hős, aki a forradalomban részt vett, a szabadságharcban harcolt. Olyan hősök ők, akik bár nem nyerték meg a harcot, hisz leverték őket, mégis győztek, eredményeket értek el Magyarország fejlődésében. Kivívták a nemzet tiszteletét és beírták nevüket a magyar történelembe.

„Nekünk már nem ahhoz kell erő, hogy a szabadságot kivívjuk, hanem ahhoz, hogy a számunkra kivívott szabadsággal éljünk, s ne visszaéljünk”

– hangsúlyozta Soóky Marián, a nagymegyeri Bartók Béla Alapiskola igazgatója, aki továbbá kiemelte, a város lakosai is büszkén álltak a forradalom ügye mellé. Az akkor 2380 lakosú Nagymegyeren 179-en álltak a hívó szó mellé és lettek nemzetőrök.

Márvány Miklós, a Pozsonyi Magyar Nagykövetség beosztott diplomatája Orbán Viktor miniszterelnök szavait tolmácsolta. „Március 15-e szabadságunk és összetartozásunk szimbóluma. Éljünk bárhol a világon, ezen a napon egy ütemre dobban a szívünk. Emlékezünk a hősökre, akik bizonyították: a haza minden előtt. Ezek a szavak ma is arra tanítanak minket, hogy egyedül akkor győzhetünk, ha büszkén vállaljuk anyanyelvünket, kultúránkat és nemzeti jelképeinket.”

Miközben Holényi Gergő polgármester, illetve a képviselőtestület, az egyes pártok és szervezetek képviselete által elhelyezésre kerültek a koszorúk, a helyi Kéknefelejts népdalkör tagjai daloltak. A megemlékezés zárásaképp a szép számban megjelentek együtt hallgatták meg a magyar himnuszt.

(SzC)